Döntések > Bírósági döntések Vj szám alapján > Bírósági döntések 2001

Vj-85/2001/26

A Fővárosi Ítélőtábla

2. Kf. 27. 149/2003/5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Albert Józsefné (Szentjakabfa) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Peugeot Hungária Gépjármű Importáló és Forgalmazó Kft. (Budapest) beavatkozó beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2002. évi november hó 15. napján kelt 2.K.33.090/2001/14. számú ítélete ellen a felperes által 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak külön-külön 15.000 (azaz tizenötezer) - 15.000 (azaz tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperesi beavatkozótól, mint márkakereskedőtől egy Peugeot Boxer HDI jelzéssel ellátott tehergépkocsit vásárolt. A felperes a jármű műszaki állapotával nem volt elégedett, ezért a Btk. 296/A. §-ának (1) bekezdésébe ütköző bűncselekmény miatt feljelentést tett, azonban a nyomozó hatóság a nyomozást megtagadta.

A felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítása, és az eredeti állapot helyreállítása iránt is pert kezdeményezett. A 4.P.21.036/2001. számú polgári eljárásban a Veszprémi Városi Bíróság Kacsúr István szakértő véleményéből kiindulva hozta meg döntését, és a felperes keresetét elutasította.

A felperes az alperesnél is bejelentést tett, miszerint az alperesi beavatkozó a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-ába ütköző magatartást valósított meg. Az alperes beszerezte a nyomozóhatóság által korábban kirendelt Weingartner József igazságügyi szakértő véleményét, mely szerint a perbeli motor francia-olasz közös fejlesztés eredménye. A Peugeot Boxer HDI és a Fiat Ducató JTD jelzésű motorok között nincs különbség.

Az alperes 2001. évi október hó 4. napján kelt Vj-85/2001/26. számú határozatával az eljárást megszüntette. A határozat indoklása szerint a perbeli motor a Peugeot, a Fiat és a Citroen közös fejlesztése, egy együttműködés eredménye, melynek ősét eredetileg a Fiat, illetve érdekeltségi körébe tartozó IVECO fejlesztette ki, és gyártása az olaszországi SOFIM Autógyárban történik. A közösen létrehozott termék Peugeot Boxer HDI, Fiat Ducató JTD és Citroen Jumper neveken kerülnek forgalomba. Az összeszerelést vegyesen Franciaországban és Olaszországban végzik. Az alperes határozatában rögzítette, hogy az olaszországi valós származási hely közlésének elmaradása fogyasztói érdeksérelmet nem okozott, mert sem a gyártmány, sem az összeszerelés helyéhez rosszalló közmegítélés nem fűződhet. A minőségre vonatkozóan a márka nyújt biztosítékot. A beszerzett szakértői véleményre támaszkodva alperes kifejtette, hogy a HDI, illetve a JTD jel alkalmazása közömbös, az azonos minőség miatt fogyasztói megtévesztés fel sem merülhet. Amennyiben pedig a HDI jelű motor javára érdemi minőségű eltérések kimutathatók lennének, a fogyasztó megtévesztésére azért nem kerülhetne sor, mert a jelölés ellenére a fogyasztó jobb minőségű HDI motort kapott.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy a megvásárolt gépjármű motorja, váltója, futóműve, karosszériája Fiat gyártású és összeszerelésű, csupán a gépjárművön található néhány embléma származik a Peugeot-tól. Ennek következtében olyan gépkocsihoz jutott, melyet korábbi üzemeltetési tapasztalatai alapján nem kívánt megvenni. Vitatta, hogy a beszerelt motor, a megjelölt autógyárak közös fejlesztése lenne. Álláspontja szerint a motor, mint Fiat Iveco motor 1996-tól beépítésre került a haszongépjárművekbe. Ez a Fiat Iveco 2.8.TD típusú motorral megegyező, hibás konstrukció, mivel alulhűtött. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi beavatkozó tudatosan és szándékosait hallgatta el a gépjármű olaszországi származását, és ezzel megsértette a Madridi Megállapodás 3. cikkelyét.

Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az egyes tagországok közötti gyártási különbségek elmosódnak. Egyebekben fenntartotta a határozatának indoklásában foglaltakat.

Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a fogyasztók részére a minőséget a márkanév garantálja, a megkülönböztetés tilalmának uniós alapelve miatt az unión belül nem lehet különbséget tenni az összeszerelés helye szerint.

Az elsőfokú bíróság a felperesi keresetet elutasító ítéletének indoklásában rámutatott, hogy a származási hely elhallgatása csak akkor merítheti ki a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás tanúsításának tényállását, ha ezáltal a fogyasztó döntésének tisztességtelen befolyásolása valósul meg. A szakértői véleményekkel és az alperesi beavatkozó által közöltekkel azonban alátámasztást nyert, hogy a perbeli gépkocsikba francia-olasz közös fejlesztésű olyan motor került, amelynek műszaki jellemzői nem azonosak a felperes által korábban kifogásolt Fiat Iveco járműbe beépített motorral. A szakvélemények továbbá igazolták azt is, hogy a Peugeot Boxer HDI és a Fiat Ducato JTD gépjármű azonos típusú motorral került forgalomba. A fentiekre tekintettel a származási hely feltüntetésének hiánya, mint körülmény alkalmatlan arra, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásolhassa.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Madridi Megállapodás 3. cikkelyének megsértése sem merülhet fel, mivel az unión belüli együttműködés kialakult gyakorlata folytán e megállapodásban lévő előírások túlhaladottá váltak. Az elsőfokú bíróság a jogszerű alperesi határozat hatályon kívül helyezésére nem látott okot.

Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes az ítélet kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatását kérte. Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a formális jogsértést, azaz a származási hely megjelölésének elmaradását maga a Versenyhivatal is megállapította, de azt nem minősítette a fogyasztók megtévesztésének. A felperes hivatkozott arra, hogy önmagában a származási hely feltüntetésének elmulasztása nem értékelhető, jelentőségét az adja meg, hogy az alperesi beavatkozó tudatos eljárásának a következménye volt a származási hely elhallgatása. Amennyiben a származási hely ténye jelentőséggel nem bírt volna, az alperesi beavatkozó azt közölte volna, tehát komoly jelentőségét éppen a beavatkozó részéről történő következetes elhallgatása mutatja. Az alperesi beavatkozó ugyanis nem csak azt nem tüntette fel, hogy mely országban szerelték a gépjárművet, hanem azt sem hogy az EU területén szerelték vagy sem. Nyomatékosan hivatkozott ama, hogy a beszerelt motor nem egy közös fejlesztésű motor, hanem egy Fiat fejlesztésű motor közösen továbbfejlesztett változata. E tényt az értékesítés során az alperesi beavatkozó szintén elhallgatta. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alperesi beavatkozó valótlan tényeket állított, mind a Bosch-befecskendező rendszer, mind a lóerő tekintetében. Kiemelte, hogy a beavatkozó megsértette a Madridi Megállapodás 3. cikkét, amikor nem tartotta szem előtt, hogy elengedhetetlen, hogy az áru valódi származásával kapcsolatos mindennemű tévedést eloszlasson. Végül hivatkozott arra, hogy a tisztességes piaci magatartás azt is jelenti, hogy a speciális ismeretekkel nem feltétlenül rendelkező magánszemélyt teljes körűen és körültekintően kell tájékoztatni. E tájékoztatás azonban elmaradt, amely azért is jelentőségteljes körülmény, mivel a magánszemély és az alperesi beavatkozó, mint Kft. nem egyforma súllyal jelenik meg a piacon.

Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Elsősorban a felperes kereshetőségi jogát vitatta, másodsorban állította, hogy a kezdetektől elismerte, a származási hely nem került feltüntetésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a származási hely feltüntetésének elmulasztása automatikusan a fogyasztó megtévesztését eredményezné. A fogyasztó megtévesztését valamely lényeges körülményről való téves tájékoztatás adása, vagy a tájékoztatás elmulasztása okozhatja. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben szándékosan nem tüntette volna fel a származási helyet, annak elmulasztása akkor sem eredményezné a fogyasztó megtévesztését. Kifogásolta, hogy a felperes fellebbezési kérelme 2. pontjában foglalt állításait, miszerint az alperesi beavatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett, semmivel sem igazolta, nem bizonyította. Hangsúlyozta, hogy a márkanév az, ami a fogyasztó számára a minőséget garantálja. A motorblokk összeszerelésének helye, -figyelemmel az uniós gyakorlatra - nem lényeges tulajdonsága az árúnak, így a fogyasztó megtévesztésére sem alkalmas. Az elhallgatás, mint megtévesztésre alkalmas magatartás csak akkor meríti ki a megtévesztés fogalmát, hogy ha a fogyasztó jogos érdekét befolyásoló tényről nem kapott tájékoztatást. Ez esetben azonban az összeszerelés helye nem tekinthető a fogyasztó jogos érdekét befolyásoló ténynek. Mellékelten csatolta mind a polgári perben felhasznált szakértői véleményt, mind a polgári peres eljárás eredményeképpen született ítéletet, mely a felperes kereseti kérelmét a közigazgatási perhez hasonlóan elutasította. Perköltséget kért.

Az alperes ellenkérelmében korábbi nyilatkozatait fenntartotta. A felperes kereshetőségi jogát teljes egészében nem zárta ki. Álláspontja szerint a felperes jogorvoslati jogát az érdemi határozat ellen a Pp. 327. §-ának (1) bekezdésének keretei között kell vizsgálni, melynek a Tpvt. 55. §-ának (3) bekezdése nyújt további értelmezési segítséget. Perköltséget nem kért.

A felperes fellebbezése nem alapos.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324.§-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében a I-XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben a - a XX. fejezetben foglalt eltérésekkel - is alkalmazni kell. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékoknak Pp.206.§-ának (1) bekezdése szerinti helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást, a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtésével a másodfokú bíróság egyetért. A felperes fellebbezésében olyan új tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné.

Ezért a Fővárosi Ítélőtábla; mint másodfokú bíróság a Pp. 254.§-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.

A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy a felperes által felhozottakkal szemben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, miszerint a márkanév a minőség garanciája. A felperes esetleges polgári jogi igénye kielégítésének alapjaként nem követelheti a kereskedő versenyjogi elmarasztalását jogsértés hiányában.

A sikertelenül fellebbező felperest az alperes és az alperesi beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére a Pp. 78.§-ának (1) bekezdésben és a Pp. 83.§-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla.

Budapest, 2004. évi február hó 11. napján

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-85/2001/262001.10.04.