Vj-9/1997/11

Vj-9/1997/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által Bártfai Béla ügyvezető igazgató által képviselt Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt (1066 Budapest, Zichy J. u. 14.) eljárás alá vont vállalkozó ellen fogyasztók megtévesztése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Eljárás alá vont vállalkozó 1996. december 5-én kelt alapító okirattal jött létre lakás-takarékpénztári tevékenység folytatására. A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény kihirdetését követően a hasonló profilú hitelintézetekkel párhuzamosan reklámtevékenységbe kezdett.

a.) Szórólapok

l.) "Fundamenta Alap, amelyre építhet".
Ismerteti, hogy hosszútávú takarékoskodáson alapul, a felhasználható összegből 50 %-ot tesz ki a saját megtakarítás, az állami támogatás és a kamat, további 50 % erejéig 6 %-os kamattal hitel vehető igénybe.
A szórólap második oldalán szerepel, hogy az 1997. évben kötött szerződéseknél az állami támogatás mértéke 40 %, ezt követően 30 %, de maximum 36.000.- Ft. A leválasztható kuponon az érdeklődő tájékoztatást kérhetett levélben vagy tanácsadó útján, illetőleg jelezhette, ha ügynök kívánt lenni.

2.) "Miért előnyös önnek a lakás-előtakarékosság?" című szórólapján tájéktatást adott arról, hogy állami támogatáshoz juthat a fenti mértékben a szerződő fél, külön is hangsúlyozva, hogy az 1997-es megállapodásoknál irányadó a magasabb támogatás. Ezen a kupont a Hungária Biztosítóhoz kellett küldeni.

3.) Megjelent a "Fundamenta Alap, amelyre építhet" más képpel illusztrálva is, és ebben szerepelt, hogy indulásra készen várja a törvény 1997. év január 1-i életbe lépését; egyebekben ugyanazokat az információkat tartalmazta, mint 1.) alatti.

4.) Ugyanilyen címmel volt olyan szórólap is, amelyben az OVB embléma szerepelt és a kupont az Általános Pénzügyi Tanácsadó Kft-nek lehetett megküldeni.


b.) Hirdetések
Országos és helyi napi,- illetőleg hetilapokban fizetett képes - szöveges, vagy csak szöveges hirdetéseket jelentetett meg. Így pld.

1.) 1996. november 18-án a Népszabadságban "alapozza házát a Fundamentára" címmel egy ismertető jelent meg, amely szerint hamarosan működni fognak a lakás-takarékpénztárak. Az előtakarékosság idő legalább 4 év ezután tarthatnak igényt a szerződő felek a hitelre.
A képes rész feltüntette, hogy az állami támogatás mértéke 40 %, mig kisebb szedéssel az 1998.-tól érvényes 30 %-ot azzal ,hogy maximálva van. A tájékoztatást telefonon kérhetik az érdeklődök.

2.) Ugyanez jelent meg a Magyar Hírlap lakástakarékossági mellékletében december 4-én.

3.) 1997. január 23-án a Népszabadságban egész oldalas hirdetés volt ugyancsak 40 %-os állami támogatás kiemelésével, de 1998-tól 30 %-kal. Ismertette a négy éves takarékossági időszakot, mint a hitel előfeltételét. Az érdeklődök kuponon kérhettek tájékoztatást.

Az Állami Bankfelügyelet 1996. december 3-án érkezett és a lakás- takarékpénztárak reklámozási tevékenységével kapcsolatos levele folytán eljárás alá vont 1997. január 31-én hirdetéseit lemondta. Február 17-én és 24-én kelt leveleiben az érdeklődök türelmét kérte a kormányrendelet megszületéséig és a működési engedély kiadásáig.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított eljárás alá vont vállalkozó ellen, mert felmerült, hogy tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit sérti.

- a szolgáltatásra olyan konkrét adatokat is közöl, amelyek a kormányrendelet után elkészíthető konkrét szerződési feltételek hiányában csak részben megalapozottak,

- elhallgatja, hogy többévi előtakarékoskodás a feltétele a hitelnek,

- az állami támogatás mértékét félrevezető módon reklámozza (a 40 %-ot kiemeli),

- az átlag fogyasztó számára nem egyértelműek a közölt fogalmak.

Indítványozta ezért jogsértés megállapítását, a magatartás folytatásától való eltiltást, valamint birság kiszabását.

Eljárás alá vont vállalkozó ellenkérelme megszüntetésre irányult azzal, hogy magatartása nem sérti a fogyasztók megtévesztésének tilalmát. A részletjogszabály megjelenésének késedelme miatt levélben tájékoztatta a potenciális fogyasztóit.

III.

A Versenytanács álláspontja szerint eljárás alá vont vállalkozó tevékenységével versenyjogi jogsértést nem valósított meg.
A Tpvt. 8.§. (1) bekezdése tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését, amelyben eseteit példálódzóan a (2) bekezdés a.) b.) pontjában sorolja fel.
A vizsgálati jelentés nem jelölte meg, hogy az általa kifogásolt magatartások ezek közül mely jogszabályhelybe ütköznek, tartalmilag az a.) és a c.) pont jöhet szóba. E szerint fogyasztók megtévesztésének minősül az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő állítása, illetőleg az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása; az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása.
E feltételek a Versenytanács nem látta fennállónak.
Eljárás alá vont vállalkozó reklámjaiban semmivel sem közölt több információt, mint amit a törvény tartalmaz, így az előtakarékosság minimális idejét, az állami támogatás változó és maximális mértékét, a felvehető hitel mértékét.
Nem felel meg a vizsgálati jelentés azon állítása, hogy nem derül ki, hogy a hitel többévi előtakarékosság után vehető igénybe. Az a tény, hogy a 40 %-os állami támogatást kiemelten szerepel, nem megtévesztő, mert a fogyasztó, aki ennek a reklámnak a hatására belátható időn belül köt szerződést, az valóban ebben a támogatásban részesül. Nem életszerű, hogy egy reklám hatása egyévi időtartam elmúltával jelentkezzen.
Valamennyi hangsúlyozza a jövőbeliséget, és azt, hogy az információk nem mindent tartalmaznak, ezért is hívja fel a figyelmet a szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatás lehetőségére. Nyilvánvaló, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztó nem csupán a hirdetés, hanem az egyéb feltételek megismerése után kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntse, igénybe kívánja venni e szolgáltatást, vagy sem. Tény, hogy az általános szerződési feltételekről szóló 47/1997. (III.12.) Korm.sz. rendelet megjelenése előtt minden részlettel az eljárás alá vont vállalkozó nem szolgálhatott, ezt azonban a februári levelekben tudomására hozta valamennyi érdeklődőnek.
Ebből következően terhére jogsértés nem volt megállapítható, amiért a Versenytanács a Tpvt. 72.§ a.) pontjának második fordulata alapján az eljárást megszüntette. A határozatot a Tpvt. 74.§ (2) bekezdése illetőleg a 77.§ (1) bekezdés h.) pontja értelmében az eljárás alá vont vállalkozó kérelmére tárgyaláson kívül hozta meg.
Az eljárás során költség nem merült fel.
A jogorvoslati jogosultság a Tpvt. 83.§ (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. április 22.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Szabó Györgyi