Vj-34/1997/37

Vj-34/1997/37

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Boross László ügyvéd (1052 Budapest, Deák F. u. 15.II/3.) által képviselt Budafok Élesztő- és Szeszgyár Kft. eljárás alá vont vállalkozóval szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül kereset terjeszthető elő a Fővárosi Bírósághoz, melyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz kell benyújtani.

Indoklás

Az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indult eljárás annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozó az élesztő forgalmazása során alkalmazott megállapodásaiban, a szerződéses feltételek kialakításában gazdasági erőfölényes helyzetével visszaél-e. Az eljárás alá vont vállalkozó értékesítési tevékenysége során tanúsított magatartásának megítélését a köz érdeke indokolta, melynek részletes feltárására csak a versenyfelügyeleti eljárás keretében lefolytatott vizsgálat alapján volt lehetőség.

A Versenytanács az eljárás során csatolt és beszerzett iratok, a tanúként meghallgatott vállalkozók, valamint a vizsgálati jelentés adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A sütőélesztő piacán két termékféleség van forgalomban, az úgynevezett friss élesztő és az instant szárított élesztő.
A friss élesztő forgalmazásában meghatározó, 80 %-ot meghaladó piaci részaránnyal rendelkezik az eljárás alá vont vállalkozás. A friss élesztő elsődleges helyettesítő terméke az importból származó friss élesztő, mely engedélykérési kötelezettség nélkül hozható be az országba. Az import friss élesztő az összes értékesített mennyiség 10 % körüli hányadát teszi ki.
A másodlagos helyettesítő terméknek tekinthető a szárított élesztő, mely a felhasználók vásárlásaiban mindössze 1 %-ot jelent, a vizsgálat megállapítása szerint a felhasználók csupán vésztartalékként szerzik be és készletezik a szárított élesztőt, mert beszerzési költségei magasabbak.
Importból is van szárított élesztő beszerzés, az összes szárított élesztő felhasználásában a hazai és az import termék aránya 60 - 40 %-os.
A hazai gyártású és az import friss, valamint szárított sütőélesztőt egyaránt az ország egész területén forgalmazzák, az érintett piac földrajzi területe az ország egész területe.

A Budafok Élesztő- és Szeszgyár Kft. gyártóként és forgalmazóként mindkét élesztő termékféleséggel foglalkozik, az egyetlenként Magyarországon, amely sütőélesztőt gyárt, és jelenleg kizárólag a saját előállítású élesztői forgalmazásával foglalkozik.
Az eljárás alá vont Kft. 1995. június 5-én jogelőd nélkül alakult meg. A társaság évi mintegy 4,4 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, tulajdonosai között holland és francia vállalkozások szerepelnek, köztük a világ legnagyobb élesztőgyártójának és forgalmazójának számító francia vállalkozás.

A Budafok Élesztő- és Szeszgyár Kft. a budafoki élesztőgyárat és az ehhez tartozó vevőkört 1995. végén vette át a BUSZESZ Élelmiszeripari Rt-től. A magyar sütőipar élesztő ellátásának folyamatos biztosítása érdekében a Kft. az élesztőgyárral együtt átvette a korábban kötött nagykereskedelmi szerződéseket is. Ezeket változatlan feltételekkel teljesítette a társaság. Értékesítési szerződéseik rendszerében, formájában és tartalmában is az új társaság 1997. évre vonatkozóan módosításokat vezetett be. Ezt a társaságban történt tulajdonosi változásokon túl a fejlesztések, a technológiai módosítások miatt bekövetkezett jelentős minőségjavulás is indokolttá tette.
Az eljárás alá vont Kft. vevőköre a felhasználó pékségekből, cukrászatokból, a továbbértékesítő nagykereskedőkből és kiskereskedelmi egységekből áll. Vevőinek száma 1200 körülire tehető.
A Kft. friss élesztő forgalmazása 90 % körüli részarányban közvetlen áruterítéssel történik, amikor a gyár saját szállító kapacitásával, vagy alvállalkozói fuvar igénybevételével hűtött viszonyok között juttatja el a megrendelőknek az élesztőt.
Az értékesített mennyiség mintegy 8 - 9 %-át úgynevezett viszonteladói szerződéses kapcsolat keretében forgalmazza, mintegy 20 vásárlójával van olyan megállapodása, hogy a megrendelő telephelyére szállítja az árut.
Az értékesített áruknak 7 - 8 %-át úgynevezett közvetlen árukiadás keretében adja el, ez esetben az országban hét helyen telepített lerakataiból, korlátozás nélkül, a mindenkori raktárkészletnek megfelelően szolgálja ki a vevőket.

A sütőélesztő árát az értékesítési formától függően alakítja ki az eljárás alá vont vállalkozás, a jellemző az, hogy az élesztő ára vevőnként változó, az eladó a vevőivel egyenként állapodik meg, az ár nagysága pedig a vásárolt mennyiségtől függ. A lerakatokon keresztül forgalmazott élesztő az ország különböző pontjain úgynevezett alapáron (listaáron) kerül értékesítésre, a budapesti lerakatból vásárolt árú 2 %-os engedménnyel kerül forgalomba.

Az eljárás alá vont társaság 1997. januárjától emelte a friss élesztő árát. Vevőit az áremelésről 1996. novemberében értesítette. Az eljárás során beszerzett iratok és tanúmeghallgatások egyértelműen alátámasztották azt, hogy a meghirdetett friss élesztő ára alku tárgya volt a vállalkozás vevőivel, az alku alapját pedig a vásárolt mennyiség képezte. A Kft. úgynevezett nagyvevői a vásárolt nagyobb mennyiség arányában nagyobb mértékű kedvezményben részesülnek a listaárból.

A friss élesztőforgalomban jelenleg 10 % körüli részarányban import áruk szerepelnek. Az eljárás során beszerzett információk szerint a hazai szükséglet a forgalmazó vállalkozások szállítóeszközeinek igénybevételével import termékekből is kielégíthető lenne. Friss élesztőt akár napi szállítással Németországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Törökországból lehetne kellő mennyiségben behozni, mert szabad kapacitás rendelkezésre áll. A ma ismert beszerzési források árát és minőségét tekintve az import reális helyettesítője lehet a hazai friss élesztő termékeknek.
A helyettesítő importtermékre történő átállásra a meghallgatott felhasználó vállalkozásoknál, több hét, pár nap, de akár egy éjszaka is elégséges lehet. A sütéspróba mellett az új termékre történő átálláshoz szükséges a beszerzési forrás megbízhatóságáról is meggyőződni, hogy az képes-e egyenletesen biztosított minőséget folyamatosan garantálni.

Az eljárás alá vont vállalkozás értékesítési tevékenységének, a különböző értékesítési formák, valamint megállapodások során követett magatartásának részletes vizsgálata nem tárt fel olyan jelenséget, mellyel összefüggésben jogsértés megállapítható lenne. A Kft. nagyszámú vevőpartnere ellenére értékesítési tevékenységében egyedi megállapodásokra törekszik, az érvényesített élesztő ára minden esetben a vevőkkel történő egyedi tárgyalás és megállapodás eredménye.
Tekintettel arra, hogy a vállalkozás tevékenységével összefüggésben nem merült fel olyan tény, mellyel kapcsolatban az erőfölénnyel való visszaélés, mint versenyjogsértő magatartás megállapítható lett volna, az eljárás során nem került sor az érintett piac pontos meghatározására sem.

Az érintett piac témakörében a Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni a vizsgálati jelentés 3.4. pontjában foglaltakkal összefüggésben, hogy a gazdasági erőfölény megítéléséhez az adott vállalkozó jelenlegi piaci részesedésének vizsgálatán túl megfontolás tárgyává szükséges tenni azt is, hogy milyen körülmények mellett lehet és reális az érintett piacra belépni, vagy az onnan történő kilépés milyen ráfordításokkal jár, s mik a műszaki, gazdasági és jogi lehetőségei a piacralépésnek. Milyen feltételei vannak az ésszerűen helyettesítő áruk felhasználásának, mik az ezekre való áttérés szakmai feltételei. Ez alapján az érintett piac a nemzeti piac, vagy szélesebb annál.
Mindezen körülmények vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott piacon a gazdasági erőfölényes helyzet fennáll-e, tehát e kérdés megítélése nem lehetséges csak a jelenlegi piaci struktúra alapján, ehhez a jövőben reálisan bekövetkezhető piaci változásokat is minősíteni szükséges.
Tekintettel arra, hogy a felsorolt valamennyi körülmény tisztázása az eljárás során nem történt meg, így a gazdasági erőfölény, illetve az érintett piac kérdésében az eljárás során a Versenytanács részéről nem történt állásfoglalás, de erre, miután jogsértőnek minősíthető versenycselekményt az eljárás nem tárt fel, nem is volt szükség.

Előzőek alapján a Versenytanács a jogsértés megállapítását az eljárás alá vont vállalkozással szemben nem találta indokoltnak, így az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 1997. július 30.

dr. Györffy István sk. előadó
Fógel Jánosné dr.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika