Vj-41/1997/23

Vj-41/1997/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bárd Károly ügyvéd (1056 Budapest, Belgrád rakpart 13-15.) által képviselt LAKÁSKASSZA Első Általános Lakástakarékpénztár Rt. (1146 Budapest, Hungária krt. 178-186.) eljárás alá vont ellen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző tevékenység miatt indult eljárásban tartott tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által a reklámjaiban használt a "legmagasabb elérhető szerződéses összeg", a "legelőnyösebb törlesztő részletek" és a "legrugalmasabb konstrukció" kifejezések alkalmasak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

E magatartás folytatását megtiltja.

A Versenytanács az eljárás alá vontat 600.000.- (Hatszázezer) Ft bírsággal sújtja, melyet köteles a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára megfizetni.

E határozat felülvizsgálatát - a kézhezvételt követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben lehet kérni, melynek a bírság befizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

A Lakáspénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) az Országgyűlés 1996. november 5-én fogadta el, és 1997. január 1. napján lépett hatályba. Az Ltv. 14. §-a értelmében a Lakástakarékpénztárak alapításához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet engedélyezi a megalakult Lakástakarékpénztárak működésének megkezdését is. Az eljárás alá vont alapító-okiratát az alapítók 1996. december 9-én írták alá. Az alapítók a következők: EA-Generali Aktiengesselschaft 1010 Wien, Landskrongasse 1-3., Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., Generali Budapest Biztosító Rt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., Bausparkasse Gemeinschaft der Freunde Wustenroth Gemeinnutzige Registrierte Genossenschaft MBH 5020 Salzburg, Alpenstrasse 70., Postabank és Takarékpénztár Rt. 1051 Budapest, József nádor tér 1., CREDITANSTALT Budapest Rt. 1054 Budapest, Akadémia u. 17. és a Magyarországi Volksbank Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 7. Az Ltv. felhatalmazása alapján a Lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről rendelkező 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a március 12-i Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 8. napon lépett hatályba.

Három Lakástakarékpénztár készült a törvény alapján működését megkezdeni, az eljárás alá vont mellett az OTP Lakástakarékpénztár Rt., és a FUNDAMENTA. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet mindhárom Lakástakarékpénztár működését 1997. május 15-én engedélyezte.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok és a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg. 1996. októberétől kezdődően az eljárás alá vont LAKÁSKASSZA-t és az új Lakástakarékossági formát népszerűsítő és ajánló hirdetések jelentek meg a sajtóban és a televízióban, széles körben szórólapokat juttattak el a fogyasztókhoz és DM (Direct Mail) akció keretében juttattak el felhívásokat a biztosítottakhoz. E hirdetések és kampány megrendelői az alapítók közül a Providencia Biztosító és a Generali Biztosító Rt. voltak. Ebben az időpontban az eljárás alá vont még nem alakult meg, így az alapítók esetleges jogsértő magatartásával kapcsolatban az eljárás alá vontat elmarasztalni nem lehetett. Ebben az időben mindössze csak az előkészület alatt álló törvény tervezete állt rendelkezésre. Bár ezekben a bevezető reklámokban történt utalás arra, hogy az ismertetett adatok csak a törvény életbelépésével válnak érvényessé, és a további információadáshoz közölte a LAKÁSKASSZA telefonszámát a tájékoztatás igénybevételéhez.

Az eljárás alá vont 1997. május 24-én a HVG-ben, majd más sajtótermékekben is olyan hirdetést jelentetett meg, amely szerint a LAKÁSKASSZA különleges előnyöket tartogat, így

  • -

    a Legmagasabb elérhető szerződéses összeget,

  • -

    a Legelőnyösebb törlesztési rendszert, és

  • -

    a Legrugalmasabb konstrukciót.

Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte, csatolt egy összehasonlító elemzést, melyben a piacon lévő két versenytársa a szolgáltatását hasonlította össze a sajátjával. Ennek alapján az elérhető szerződéses összegek nagyságának vizsgálatánál összességében megállapítja, hogy az egyik Lakástakarékpénztár sem rendelkezik olyan módozattal, amely az eljárás alá vont módozatainál magasabb szerződéses összeget képes csinálni. A törlesztési konstrukciók összehasonlító vizsgálatánál megállapítja, hogy az eljárás alá vont törlesztési rendszere még ott sem előnytelenebb az ügyfelek számára, ahol ezek a törlesztési ráták egyébként nem a legalacsonyabbak. A 4 - 5 éves időszakokban jelentősen alacsonyabb törlesztő részletekkel (ennek következtében hosszabb törlesztési időkkel) rendelkezik mint versenytársai. Számszerűsítve alacsonyabb törlesztő részletei csak a FUNDAMENTA-nak vannak, 6 - 7 - 8 éves megtakarítási időszakoknál. Végül a kínált módozatok rugalmasságának vizsgálatánál azt állapítja meg, hogy minden szempontot összevetve az eljárás alá vont módozataiban egyedülálló, hogy öt megtakarítási futamidőre lehet szerződést kötni és az időszakok között szabad az átjárás. A rugalmasság megítélése szempontjából lényeges, hogy a szerződés módosítás után mikor utalható ki a szerződéses összeg. Ezt az eljárás alá vontnál teheti meg leghamarabb. Mindezek alapján az eljárás alá vont kínálja ügyfeleinek a legrugalmasabb konstrukciót. Bár nem helyes az eljárás alá vont szerint sem általánosságban a felsőfokú jelzők használata, azonban jelen esetben indokolt a legmagasabb, legelőnyösebb és legrugalmasabb jelzők használata, mivel állami támogatással igénybevehető Lakástakarékpénztári szolgáltatás más hasonló célú - ma elérhető - takarékossági formával szemben kiérdemli a felsőfokú jelzőket. A felsőfok használata nem jelenti, hogy más nem érheti el ezt a minősítést. Az eljárás alá vont konstrukciójában a megtakarítási időszak a kerek évet mindig két hónappal meghaladja, ugyanis az állami támogatás jóváírásához mindig szükséges a két hónap. Mivel ezt a megoldást minden módozatban alkalmazzák, ezt mások nem, így a felsőfok használata megalapozott. a HVG hirdetésben a legelőnyösebb törlesztési rendszer szerepel és nem a legelőnyösebb törlesztő részletek. Ugyanis már az 5 éves megtakarítási időszakra való áttérés is eredményezi a törlesztő részlet csökkenést, 6 évről 7 évre való áttérésnél is. Legrugalmasabb a konstrukció mivel a szerződésmódosítást követően az ügyfél a szerződéses összeghez csak 6, illetőleg 12 hónapos várakozás után juthat hozzá, míg ez az eljárás alá vontnál - az általános szerződési feltételek szerint - legfeljebb 2 hónap, ami a technikailag szükséges minimális idő.

Az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) szól a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról. A törvény III. fejezete szabályozza a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmát. A Tpvt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a gazdasági versenyben fogyasztókat megtéveszteni, míg a (2) bekezdés kiemeli azokat az eseteket, amelyek különösen a fogyasztók megtévesztésének minősülnek. Jelen esetben az érintett szolgáltatás egy sajátos termék, egy megtakarítási forma, ahol a megtakarítási idő minimum 4 év, ez után állami támogatással kiegészített hitelfelvételi lehetőséget biztosít jogszabályban rögzített feltételek szerint. Az érintett piac országos, az érintett piacra három versenytárs lépett ki egyidejűleg. A Versenytanácsnak abban kellett elsőként állást foglalnia, hogy a piacralépés előkészítése során megjelent hirdetéseknek - között a sérelmezett felsőfokú jelzőknek - mi volt a célja. A Versenytanács arra az álláspontra jutott, hogy a hirdetések megjelentetésével az eljárás alá vont célja az volt, hogy a mellette piacralépő versenytársak és az eljárás alá vont szolgáltatásai között a választani készülő fogyasztóra kedvező hatást érjen el, döntésében úgy befolyásolja, hogy az ő szolgáltatását válassza. Az eljárás alá vont mikor reklámban üzent, akkor a szolgáltatásról a saját véleményét közli a döntés előtt álló fogyasztóval. A jelzők használata a fogyasztó számára a konkurens termékekhez viszonyított megállapításokként jelenik meg. A "legmagasabb elérhető szerződéses összeg" használata a fogyasztóra nézve azért is megtévesztő, mert miután a jogszabály felsőhatárt nem szab mind a három Lakástakarékpénztár használhatná reklámjaiban, mivel bármelyik szabadon állapodhat meg a szerződéses összeg nagyságában, így a fogyasztó számára ez a kijelentés azt jelzi, hogy csak az eljárás alá vont biztosítja számára azt. Az átlagos fogyasztó számára a "leg" jelzőkkel kiemelt szolgáltatások a hirdetésben megjelenő két szavas összefoglalásban nem alkalmasak arra, hogy ebből megismerjék miről van szó, és így azt összehasonlíthassák a másik két versenytárs szolgáltatásaival. Ez a fajta lerövidítés és kiemelés arra alkalmas, hogy azt a látszatot mutassa a fogyasztó számára, hogy ő kiemelkedik a versenytársak közül mindezt anélkül, hogy a fogyasztó számára megfelelő információt nyújtana arról a területről, amiben ténylegesen jobb. A Versenytanács töretlen, állandó gyakorlata az, hogy nem tartja megengedhetőnek a felsőfokú jelzők - saját véleményen alapuló - használatát a reklámokban. Az átlagos fogyasztó, aki az új szolgáltatást igénybe kívánja venni tudomást szerezve a piacon lévő versenytársak szolgáltatásairól az első összehasonlításra alkalmas reklám amit kezébe vesz alkalmas arra, hogy a döntési folyamatot a választásánál megindítsa, így ennek a reklámnak nem szabad a fogyasztót tisztességtelenül befolyásolni. Mindezek alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont megvalósította reklámjaiban használt felsőfokú jelzőkkel a Tpvt. 8. § (1) bekezdés, illetve (2) bekezdés c) pontjában szabályozott jogsértést. Miután a hirdetések ebben az évben is folyamatosan megjelentek a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pontja alapján megtiltotta a magatartás további folytatását. A Versenytanács a Tpvt. 78. § (2) bekezdése alapján a bírság összegét figyelemmel az eset összes körülményeire mérlegeléssel állapította meg.

A jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. §-a tartalmazza.

Budapest, 1997. július 8.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika