Vj-95/1999/38

Vj-95/1999/38

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (1012 Budapest, Pálya u. 9. ügyintéző: dr. Zamostny Zsolt és dr. Berethalmi Péter ügyvéd) által képviselt Biogál-Teva Pharma Gyógyszerforgalmazó Rt. (1135 Budapest, Róbert K. krt. 66. sz. alatti) eljárás alá vont vállalkozás elleni fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon tájékoztatása, amely szerint az általa forgalmazott műanyagzsákos infúziók a háztartási hulladékkal együtt kezelhetők, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

E magatartás folytatását megtiltja.

Vele szemben 1.000.000.-Ft azaz Egymillió Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlája javára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Környezeti, egészségvédelmi szempontokra visszavezethetően az egyes hulladékfajták gyűjtése, kezelése, tárolása stb. szükségképpen különböző, amely a hatályos jogi előírásokban is tükröződik. Így külön jogszabály (102/1996. (VII.12.) Korm. rend.) rendelkezik a veszélyes hulladékokról és kötelezi termelőjét, tulajdonosát, hogy egyes hulladékfajtákhoz képest körültekintőbb, szigorúbb eljárásban gondoskodjon a veszélyes hulladékkal kapcsolatos teendőkről. Kötelezettségei közé tartozik, hogy meg kell akadályoznia a veszélyes hulladék talajba, vízbe, levegőbe jutását, bármilyen anyaggal vagy egyéb hulladékkal való keveredését. A hulladékok e fajtája azért veszélyes, mert bármely összetevőjének vagy átalakulási termékének rendeletileg rögzített veszélyességi jellemzője az élővilágot, az emberi életet, az egészséget, a környezetet veszélyezteti, illetve károsító hatást fejt ki. Nyilvánvalóan a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység nagyobb költségigényű, például összehasonlítva a háztartási hulladékok gyűjtésével, tárolásával stb. keletkező költséggel.
Veszélyes hulladék egyebek mellett a kórházakban és más egészségügyi intézményekben is keletkezik. Ezek közé tartoznak a betegellátással összefüggésben lévő hulladékok és eszközök, ahogy a fentebbi rendelet 2. sz. melléklete rögzíti. E részletezés külön is nevesíti az infúziót, természetszerűleg beleértve csomagoló anyagát és szerelékeit.
Az infúzió az ország mintegy 170 kórházában és más egészségügyi intézményeiben szokásosan használt, a betegek folyadékveszteségének pótlására is szánt készítmény, amelyet a szükséglettől függően gyógyszerrel dúsítva juttatnak az üveges vagy műanyagzsákos csomagolóeszközből a szerelékeken keresztül a beteg véráramába.
Az infúzió, mint embergyógyászati termék törzskönyvezetten és forgalombahozatali engedéllyel értékesíthető. A hazai infúzióforgalmazási piacon éles a verseny, új piaci szereplő belépésének akadálya nincs, azzal, hogy a hazai gyártás megteremtése nehezebb és költségesebb, mint infúzió importálása és hazai forgalmazása a szükséges engedélyek birtokában.
A széles választékból a megrendelő-fogyasztó egészségügyi intézmények vásárlási döntését nemcsak orvosi, hanem gazdaságossági szempontok is alakítják.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rt.) infúziógyártással nem foglalkozik, hanem külföldi gyógyszergyártótól importálja és országosan közvelenül értékesíti infúzióit műanyagzsákos kiszerelésben a hazai kórházak többségének, valamint két nagykereskedőnek.
Az Rt. az orvosi és a gazdasági szempontokat figyelembe véve, legalább néhány kórháznak továbbította részletes infúzió termékismertetőjét 1998. júniustól kb. egy éven át, mígnem a jelen eljárás indult ellene.
A termékismertető feltüntette a gazdasági előnyök között azt, hogy "az a PVC, amelyből a Baxter zsák készül .... környezetbarát, biodegradábilis, kommunális szemétbe dobható, fehér füsttel ég és biztonságosan hamvasztható."
A részletes tájékoztató a Baxter Viaflex műanyagzsákok hulladékkénti kezelésével külön címszó alatt részleteiben is foglalkozott, rögzítvén, hogy egy jól működtetett hamvasztóban a zsák környezetkárosodás nélkül ártalmatlanítható, mert jobban viselkedik, mint más PVC-k. Hamvasztás hiányában pedig a műanyagzsákok egyszerűen a szilárd hulladékokat gyűjtő kukákba dobhatók vagy eláshatók.
Az Rt. a részletes tájékoztató teljes anyagát a Baxter Hungary Amerikai Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaságtól kapta és azt változatlan tartalommal továbbította fogyasztói körébe.
Ez a gazdasági társaság az amerikai Baxter cég magyarországi képviselete, amely kereskedelmi, gyártási tevékenységgel nem foglalkozik, működése a különféle termékek ismertetésére korlátozódik, s közvetlen kapcsolata csak az Rt-vel van.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint azért indította a jelen eljárást, mert az Rt. a Baxter Viaflex műanyagzsákok korházi reklámozása során valótlan tájékoztatással a fogyasztói döntéseket vélhetően tisztességtelenül befolyásolta, amely sértheti a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdését.
Az eljárást megindító határozat, valamint egyes tervezett eljárási cselekmények miatt az Rt. vizsgálati kifogással élt. Ennek nyomán az eljárást indító határozatot a vizsgáló akként helyesbítette, hogy a fogyasztói döntéseket vélhetően tisztességtelenül befolyásolta az Rt. vélhetően valótlan tájékoztatása, amely magatartás pontosítottan a Tpvt. 8. § (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) b) és d) pontjában foglaltakat sértheti. Ezt meghaladóan a kifogást a jogorvoslati jogra utalással figyelmen kívül hagyta 11. számú határozatában, mert a kifogásolt eljárási cselekményekre a vizsgáló törvényi felhatalmazása folytán jogosult és köteles, a kilétét felfedni nem kívánó bejelentő megnevezésének, a bejelentés kiadásának kérdése, továbbá az Rt. rendelkezése információi üzleti titokként való kezelésére és az írásbeli kérdésekre való válaszának felajánlása fogalmilag nem vizsgálati kifogás.
Az ügyben készült vizsgálati jelentés fogyasztó megtévesztőként értékelte a fentebbi tájékoztatást, kétségbevonva az állítások valós voltát.

Az Rt. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Állította, hogy hagyományos értelemben vett reklámozást nem folytatott, kifogásolt tájékoztatását egy részletesebb ismertető részeként kérésre csak néhány (legfeljebb 10) kórháznak jutatta el. Annak igazolására, hogy a kórházakat nem tévesztette meg a műanyagzsákok hulladékkénti kezelésére vonatkozó tájékoztatása, s azok ennek tartalmától függetlenül veszélyes hulladéknak tekintik az infúziót, harmincöt kórháztól csatolt cégszerűen aláírt, s általa szerkesztett egyöntetű nyilatkozatot.

A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdés tiltja a fogyasztó megtévesztését a gazdasági versenyben, amely általános tiltást - néhány példálódzó jellegű törvényi tényállás felsorolásával - a (2) bekezdés részletezi.

Az Rt. kifogásolt magatartásában az e jogszabályhely alá vonható tiltott magatartás elemei fellelhetők voltak, s ezért az eljárás vele szemben való megszüntetésére nem volt mód.

Versenyjogilag egy piaci szereplő fogyasztómegtévesztés miatt akkor marasztalható, ha magatartása a verseny szempontjából alkalmas a fogyasztói döntés szabadságának tisztességtelen befolyásolására.

A piaci versenyben tanúsított magatartás tényét nem kérdőjelezi meg az adott esetben az Rt. által hivatkozott szokásos reklámozási mód hiánya, hiszen önmagában termékismertető eljuttatása a célzott fogyasztókhoz, - mégha a Versenytanács a szétküldött ismertetők pontos számáról nem is tudott meggyőződni -, magában hordozza azt a vállalkozói törekvést, hogy termékei iránt a piaci érdeklődést felkeltse. Ha pedig ez valamely nevesített, vagy nevesítetlen versenyjogilag tiltott magatartás tanúsítása által valósul meg, a fogyasztó döntési szabadsága sérül vagy sérülhet, amely utóbbi körülményt a törvény a megtévesztésre való alkalmasság kitételével rögzíti. Úgy is fogalmazható, hogy a versenyjogellenes magatartás elkövetésének nem törvényi eleme a megtévesztés tényleges bekövetkezte.
A Versenytanács nem vonja kétségbe, hogy a kórházak ismerik és betartják a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat. A részletes tájékoztató ismeretében azonban - akár kézhezkapták, akár hallomásból értesültek tartalmáról, - legalábbis elbizonytalanodhatnak, megtévesztésük következhet be, hogy elfogadva a műanyagzsákos infúzió hulladékjellemzőit, figyelmenkívül hagyhatják a jogszabályi rendelkezéseket, azzal egybehangzó belső szabályzatukat és egyszerűbb, költségkímélőbb módon szabadulhatnak meg veszélyes hulladékuk egy részétől.
A Versenytanács érdemben nem foglalkozott azzal, hogy az Rt. által forgalmazott műanyagzsákos infúziók valóban rendelkeznek-e az állított olyan fizikai tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a háztartási hulladék módjára történő kezelést, hiszen az állítások valósága esetén sem mellőzhetők a jogi előírások.
Ezért a Versenytanács a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó fordulatába ütközőként értékelte az Rt. kifogásolt magatartását a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pontja).

Az üzleti titkot képező forgalmi adatokat és a jogsértés durva jellegét figyelembevéve szabott ki bírságot. (Tpvt. 78. §.).

A Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az Rt. számára.

Budapest, 1999. október 12.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr.Labát Éva sk.
Kis Lászlóné