Vj-100/1999/16

Vj-100/1999/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Germus Gábor ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 113.) által képviselt Procter and Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. Budapest eljárás alá vonttal szemben fogyasztók megtévesztése miatt hivatalból indított eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el, amikor az 5,4 kg-os Ariel mosópora értékesítésére 1999. április-május hónapban szervezett nyereményakciója során két üzletben elmulasztotta kihelyezni az akcióban való részvétel feltételeiről tájékoztató hirdetményt.

A bírság kiszabását mellőzi.

A határozat ellen az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Indoklás

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. április-május hónapban 1452 - több kiskereskedelmi céghez tartozó - boltban az 5,4 kg-os kiszerelésű Ariel mosópor értékesítése fellendítése érdekében nyereményjátékkal összekötött árkedvezményt nyújtó akciót szervezett.

A Billa kiskereskedelmi üzletlánc esetében az akcióra a Billa hirdetési újságban hívta fel a fogyasztók figyelmét, de a nyereményjátékban való részvétel feltételeit nem a hirdetésben, hanem az eljárás alá vont vállalkozás által a boltokban kihelyezett plakátok közvetítették.
Az akcióban 17 Billa üzlet vett részt, amelyek közül 2 budapestiben az eljárás alá vont elmulasztotta a plakát kihelyezését.

A vizsgálati jelentés a Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja megsértése megállapítását indítványozta, az eset csekély súlyára tekintettel a bírság kiszabása nélkül.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte. A vizsgálat ténymegállapításait nem vitatta, de a megtévesztésre irányuló célzat hiányára és arra hivatkozott, hogy felelősségét az okozott piaci zavar csekély súlya is elenyészteti.

A Versenytanács a Tpvt. 8. § megsértését két feltétel együttes bekövetkezése esetén állapítja meg:
ha a vizsgált vállalkozói magatartás alkalmas a fogyasztó döntési folyamata tisztességtelen befolyásolására és a megtévesztés károsan befolyásolja, vagy befolyásolhatja a gazdasági versenyt, röviden versenytársi sérelmet okoz vagy okozhat.

A megtévesztés történhet valótlan tény közlésével és valós tény elhallgatásával egyaránt.
A jelen esetben a fogyasztó az eljárás alá vont vállalkozás hibájából nem értesült arról a jelentős tényről, hogy - miután a hirdetési újságban közölt valós információ alapján a kínált árucikket választotta több helyettesítő mosópor közül - a döntését befolyásoló nyereményhez hogyan juthat hozzá. Az eljárás alá vont plakátjai hiányában erről a tényről a két üzlet kiszolgálói nem, vagy csak téves tájékoztatást adhattak.

A vizsgált akció az eljárás alá vont vállalkozás terméke fogyasztását ösztönözte. A megtévesztésre irányuló célzat vagy szándék a versenyjogi felelősség szempontjából irreleváns, a büntetőjog területére tartozik. A fogyasztó választási szabadsága tisztességtelen befolyásolását objektív mérce, a vizsgált magatartásnak az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztóra gyakorolt tényleges hatása elemzése alapján kell megállapítani.

A jelen esetben az eljárás alá vont magatartása - a nyereményjátékban való részvétel feltételeiről szóló tájékoztatás elmaradása - alkalmas volt az átlagos fogyasztók döntése tisztességtelen, a versenytársakat is sértő befolyásolására, hiszen az arra az előzetes várakozásra alapított választás, hogy mosógépet nyerhet a hirdetett mosópor vásárlása esetén, a két ületben alaptalannak bizonyult.

A Versenytanács ezért a jogsértést megállapította, de az akció méreteihez képest a csekély piaczavaró hatása és a jogsértés rövid időtartamára tekintettel a bírság kiszabását mellőzte.

Budapest, 1999. szeptember 30.

dr. Győrffy István sk. előadó
dr. Kállai Mária sk.
dr. Bodócsi András sk.
Kis Lászlóné