Vj-101/1999/9

Vj-101/1999/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Molnár István János és dr. Katona János ügyvéd (Gaál, Katona és Molnár Ügyvédi Iroda 1072 Budapest, Rákóczi út 42.) által képviselt Renault S.A. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Renault S.A. irányítást szerezzen a Nissan Motor Co., Ltd. és a Nissan Diesel Motor Co., Ltd. felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

  • 1.)

    A kérelmező Renault S.A., valamint az általa közvetlenül és közvetetten irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Renault-csoport) meghatározó tevékenysége a gépjárművek gyártása és forgalmazása a Föld egész területére kiterjedően. A Renault-csoporthoz tartozó, a Renault gépjárművek Magyarországra történő importálását és forgalmazását végző vállalkozások (a Renault Trucks Hungária Kft, a Renault Hungária Kft, továbbá az utóbbi által irányított Tó Ingatlanhasznosító Kft és Renault Budakalász Autókereskedelmi Kft) 1998. évi együttes nettó árbevétele az egymás közötti forgalom nélkül 20,1 milliárd forint volt. A Renault-csoporthoz tartozó más vállalkozások a Magyar Köztársaság területén 1998. évben nem értek el nettó árbevételt.

  • 2.)

    A Nissan Motor Co., Ltd. (a továbbiakban: Nissan) és a Nissan Diesel Motor Co., Ltd. (a továbbiakban: Nissan Diesel), továbbá az általuk irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Nissan csoport) meghatározó tevékenysége szintén gépjárművek gyártása és értékesítése a Föld egész területére kiterjedően. A Nissan csoporthoz Magyarországon bejegyzett vállalkozás nem tartozik. A Nissan gépjárműveket és azok alkatrészeit a Summit Motorok Hungary Rt importálja Magyarországra, 1998. évben összesen 8,7 milliárd forint értékben.

  • 3.)

    A magyar gépjármű piacon a hazai összeszerelésű termékek mellett a világ lényegében minden márkája jelen van. A piacot kínálati többség jellemzi, a forgalmazók között éles verseny folyik a fogyasztók megszerzéséért. Az eladók különböző kedvezményes vételi lehetőségek (hitel, árengedmény, többlet-szolgáltatás) biztosításával törekszenek piaci részesedésük fenntartására. A Renault és a Nissan márkák részesedését az 1998. évi magyarországi gépjármű forgalomból a Táblázat mutatja be.

Táblázat A Renault és Nissan márkák részesedése az 1998. évi magyarországi gépjármű forgalomból (%)

Megnevezés

Személygépkocsi

Tehergépkocsi

Renault

4,9

4,7

Nissan

2,1

7,5

Összesen:

7,0

12,2

II.

  • 4.)

    A Renault S.A. és Nissan között "Együttműködési és Részesedésszerzési Megállapodás" jött létre, amelynek alapján Renault S.A. zártkörű alaptőkeemeléssel 36,8 százalékos részesedést szerez a Nissan alaptőkéjében, egyben lehetőséget kap a Renault S.A. arra, hogy három igazgatósági tagot delegáljon a Nissan tíz tagú igazgatóságába.

  • 5.)

    Egyidejűleg a két fél "Részesedésszerzési Szerződést" is kötött, amelynek alapján a Renault S.A. 22,5 százalékos részesedést szerez a Nissan Disel alaptőkéjében részben a Nissantól, részben zártkörű alaptőkeemeléssel.

  • 6.)

    A Nissannak több mint százezer részvényese van, amelyek közül a Renault S.A. utáni legnagyobb is mindössze 3,5 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkezik majd, és csupán három további olyan részvényes lesz, amelynek részesedése meghaladja a két százalékot.

  • 7.)

    A Nissan Dieselben az 5.) pont szerinti "Részesedésszerzési Szerződés" alapján a Renault és a Nissan egyaránt 22,5 százalékos részesedéssel rendelkezik majd. Mellettük öt további részvényesnek lesz két százaléknál nagyobb (a legnagyobb: 5,1 százalékos) részvénycsomagja.

  • 8.)

    A Renault S.A. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24-30. §-ai alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a 4-5., pont szerinti tranzakcióhoz, mint vállalkozások összefonódásához.

  • 9.)

    Kérelme alapjául azt jelölte meg, hogy többségi szavazati jogot ugyan nem szerzett sem a Nissan, sem a Nissan Diesel esetében, azonban a két vállalkozás közgyűlési gyakorlatának és eddig működésének elemzése alapján a Renault S.A., mint legnagyobb részvényes "de facto" (ténylegesen) irányítani fogja mindkét vállalkozást.

  • 10.)

    Az engedélyezéssel összefüggésben hivatkozott arra, hogy a kérelme szerinti összefonódás - figyelemmel a Renault és Nissan magyarországi piaci részesedésére - a magyar gépjárműpiaci versenyre nem gyakorol jelentős hatást.

  • 11.)

    A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta.

III.

  • 12.)

    Külföldön honos vállalkozásnak egy másik külföldön honos vállalkozásban történő részvénycsomag vásárláshoz akkor kell engedélyt kérni a Gazdasági Versenyhivataltól, ha az

    • -

      a Tpvt. 23.§ alapján összefonódásnak minősül;

    • -

      az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások (Tpvt. 26.§) előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24.§ szerinti küszöbértékeket (a résztvevő vállalkozásokra együttesen tíz milliárd forint; az irányítás alá kerülő vállalkozás esetében ötszáz millió forint), tekintettel a Tpvt. 27.§ (2) bekezdésére is, mely szerint külföldön honos vállalkozások esetében a Magyar Köztársaság területén eladott árukból elért nettó árbevételt kell figyelembe venni, továbbá

    • -

      az összefonódás hatása érvényesül a Magyar Köztársaság területén, és így arra a Tpvt. hatálya (1.§) kiterjed.

  • 13.)

    A Tpvt. 23. § (2) bekezdésének a.) pontja az irányítás megszerzésének két lehetséges esetét különbözteti meg:

    • -

      az első fordulat szerint: olyan mértékű üzletrész, részvény megszerzése, amely a megszerző számára többségi szavazati jogot biztosít;

    • -

      a második fordulat szerint: a szavazati jogok több, mint 50 százalékának megszerzése.

  • 14.)

    Az első fordulat nyilvánvalóan bekövetkezik akkor, ha a vállalkozás 50 százalékot meghaladó szavazati joggal járó részvényt, üzletrészt szerez, aminek azonban értelemszerűen nincs más tartalma, mint a második fordulatnak. A Versenytanács ezért abból indult ki, hogy az első fordulatban éppen azért nem a "több, mint 50 százalék" a feltétel, hanem a "többségi szavazati jog biztosítása", mert 50 százalék alatti (kisebbségi) szavazatot képviselő részvények, üzletrészek is biztosíthatnak többségi szavazatot, és ezen keresztül irányítási lehetőséget tulajdonosuk részére. A Tpvt. tehát nem zárja ki, hogy a kisebbségi szavazati jogok tulajdonosa jogi eszköz hiányában - amelyeket a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b.) pontja (vezető tisztségviselők többségének kijelölése) és (3) bekezdése (szerződésen alapuló irányítás) tartalmaz - ténylegesen is szerezhessen irányítást.

  • 15.)

    Hogy milyen mértékű kisebbségi részesedés biztosít tényleges irányítási lehetőséget, általános érvénnyel nem határozható meg, az csak a körülmények átfogó vizsgálata alapján bírálható el, elsősorban a szavazati jogok megoszlásának értékelésével. Nem vitatható, hogy csak a legmagasabb kisebbségi részesedés biztosíthat tényleges irányítást, aminek megléte annál valószínűbb

    • -

      minél nagyobb mértékben haladja meg e részesedési hányad a sorban utána következőt; és

    • -

      minél nagyobb számúak, tehát szétaprózottak a további részesedések.

  • 16.)

    Az előzőek szerinti feltételek fennállása mellett - miután valószínűtlen, hogy valamennyi kis részesedés tulajdonosa részt vesz, vagy képviselteti magát a közgyűlésen és az sem szükségszerű, hogy a jelenlevők ellene szavaznak - a legnagyobb kisebbségi részesedés tulajdonosa általában számíthat arra, hogy a közgyűlésen többségi szavazatot szerez. A többség tényleges megszerzésének reális esélyére elsősorban abból lehet következtetni, hogy milyen arányú volt a tulajdonosok közgyűlési részvétele a korábbiakban.

  • 17.)

    A jelen esetben a kérelmező Renault S.A. nem vitathatóan a legnagyobb kisebbségi tulajdonos lesz, mind a Nissanban, mind - figyelembevéve a Nissan részesedését is - a Nissan Dieselben, és rajta kívül jelentős részesedéssel egyetlen más részvénytulajdonos sem rendelkezik majd. Mindez ugyan az előzőek alapján csak valószinüsiti, de nem bizonyítja a kisebbségi részesedéssel történő irányítás tényét, a Versenytanács azonban sem okot, sem alapot nem látott arra, hogy megkérdőjelezze a kérelmezőnek a tényleges irányítás megszerzésére vonatkozó álláspontját. Ezért a kérelem szerinti részvényszerzéseket a Tpvt. 23.§ (2) bekezdése a.) pontjának első fordulata alapján vállalkozások összefonódásaként értékelte.

  • 18.)

    Az összefonódás nem vitathatóan engedélyköteles, mert az abban résztvevő vállalkozásokra nézve teljesülnek a Tpvt.-ben rögzített nettó árbevételi küszöbszámok, és arra - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jön létre - kiterjed a Tpvt. hatály, mert

    • -

      mind a részvénycsomagot megszerző Renault S.A.;

    • -

      mind a Nissan és a Nissan Disel, amelyekben a Renault S.A. részvénycsomagot szerez

áruival jelen van a magyar piacon.

  • 19.)

    A Versenytanács elfogadva a Renault S.A. kérelmében foglaltakat megállapította, hogy az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását, fejlődését. Ezért azt - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

IV.

  • 20.)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 21.)

    A kérelmező Renault S.A. a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 22.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. augusztus 31.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi