Vj-46/2000/19

Vj-46/2000/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Heinzelmann Virág ügyvéd (1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B.) által képviselt Rheinisch-Wesfälisches Elektrizitätswerk AG. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi a kérelmező és a Vereinigte Elektrizitätswerke Westfalen AG összeolvadását.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1.)

    A Rheinisch-Westfälisches Elektricitätswerk AG (a továbbiakban: RWE AG) és a Vereinigte Elektrizitätswerke Westfalen AG (a továbbiakban: VEW AG) 2000. július 1-én Egyesülési Szerződést kötöttek, mely szerint összeolvadással egyesülnek. A létrejövő új vállalkozás neve: RWE Gesellschaft für Beteilungen mbH (a továbbiakban: új RWE)

  • 2.)

    Az 1.) pont szerinti összeolvadáshoz - mind a vállalkozások összefonódásához - a kérelmező a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevői

Az RWE-csoport

  • 3.)

    Az RWE AG és az általa irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: RWE-csoport) Németország egyik legnagyobb energetikai vállalkozáscsoportját alkotják. A RWE-csoporthoz tartozó vállalkozások a világ számos országában - köztük Magyarországon is - jelen vannak.

  • 4.)

    Az RWE-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak:

    4.1. A Budapesti Elektromos Művek Rt (a továbbiakban: ELMÜ Rt) - melynek részvényei 54,3 százalékban az RWE AG tulajdonában vannak - Budapesten, valamint Pest megye egyes területein villamos energia szállításával, elosztásával és értékesítésével foglalkozik. 1999. évi nettó árbevétele 124,6 milliárd forint volt.

    4.2. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt (a továbbiakban: ÉMÁSZ Rt) - melynek részvényei 53,8 százalékban az RWE AG tulajdonában vannak - Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyes területeit látja el villamos energiával. 1999. évi nettó árbevétele 60,1 milliárd forint volt.

    4.3. Az RWE AG részint közvetlenül, részint (az általa irányított Rheinbraun AG-n keresztül) közvetve, együttesen 51 százalékos részvénytulajdonosa a Mátrai Erőmű Rt-nek, amely a saját bányájából származó lignitből villamos energiát állít elő és értékesít. 1999. évi nettó árbevétele 33,1 milliárd forint volt.

    4.4. További tizennégy vállalkozás felett rendelkezik az RWE AG a részvények, illetve az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal, amelyek elsősorban a 4.1.-4.3. pontokban említett vállalkozásokhoz kapcsolódóan kiegészítő (karbantartó, információs, stb.) és szociális (üdültetés, sport) tevékenységet végeznek. 1999. évi együttes nettó árbevételük - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 6,8 milliárd forint volt.

  • 5.)

    Az RWE AG tulajdonában van a gázszolgáltató tevékenységet végző a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt (a továbbiakban: TIGÁZ Rt) részvényeinek 30,1 százaléka. A TIGÁZ Rt további jelentősebb tulajdonosai:

    • -

      az Italgas SPA: 40 százalék + 1 részvény;

    • -

      annak legnagyobb (40,9 százalékos) tulajdonosa a SNAM SPA: 10 százalék; valamint

    • -

      a VEW AG: 14,5 százalék.

A TIGÁZ Rt közgyűlések jegyzőkönyvei szerint az Italgas SPA és a SNAM SPA minden esetben azonosan szavazott.

A VEW AG

  • 6.)

    A VEW AG németországi energetikai vállalkozás, amely - a TIGÁZ Rt mellett - az alábbi magyarországi vállalkozásokban rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel:

    6.1. A FŐGÁZ Rt (amely Budapest és tizenhat környező település vezetékes gázellátását biztosítja) részvényeinek 32,7 százalék van a VEW AG tulajdonában. Mellette Budapest Főváros Önkormányzata 50 százalék + 1 részvénnyel rendelkezik. A VEW AG és az Önkormányzat olyan részvényesi megállapodást kötött, mely szerint - a részvénytulajdoni arányoktól függetlenül - közösen irányítják a FŐGÁZ Rt-t. A FŐGÁZ Rt 1999. évi nettó árbevétele 61,2 milliárd forint volt.

    6.2. A szintén gázszolgáltató tevékenységet végző Déldunántúli Gázszolgáltató Rt (a továbbiakban: DDGÁZ Rt) részvényeinek 41,2 százaléka van a VEW AG tulajdonában. A DDGÁZ Rt további jelentősebb tulajdonosai:
    - a Ruhrgas E.B. AG: 41,2 százalék + 1 részvény, valamint
    - a MOL Rt: 16,8 százalék.

III.

Az áram- és gázszolgáltatás egyes piaci és szabályozási sajátosságai

  • 7.)

    A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) és a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt) szerint az egyes vállalkozások a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott engedély alapján szolgáltatnak, az engedélyben meghatározott földrajzi területen kizárólagosan, szolgáltatási kötelezettség mellett.

  • 8.)

    A villamos energia árát a VET, a földgáz árát pedig a Gszt. rendelkezései szerint a gazdasági miniszter állapítja meg, és hirdeti ki rendelettel.

  • 9.)

    A Gazdasági Minisztérium irányításával kidolgozás alatt áll az Európai Unió energiapiaci irányelveivel (96/92/EC: Egységes szabályozás a belső villamosenergia-piac számára; 98/30/EC: Egységes szabályozás a belső földgáz piac számára) összhangban álló új szabályozás, amelynek végső célja a piac megnyitásával a verseny lehetőségének megteremtése a két szektorban, egyebek mellett az előzőekben említett kizárólagosságok megszüntetésével, illetve az elosztó hálózatokhoz való hozzáférés szabályainak kialakításával. Ezzel párhuzamosan az állami árszabályozás - legalábbis részben - megszüntetésre kerülhet.

  • 10.)

    Az ipari felhasználásban áramot és földgázt egyedi konstrukciós berendezésektől eltekintve nem lehet egymást helyettesítő módon felhasználni, így a felhasználói cél általában meghatározza a berendezéshez használt fűtőanyag fajtáját. A felhasználói berendezések lecserélése általában jelentős beruházással jár. Az egyéb felhasználás tekintetében ma már nem jellemző a villannyal való fűtés, illetve a gázzal való világítás.

  • 11.)

    Az áramot, illetve a gázt nem lehet azonos vezetéken szállítani.

IV.

A vizsgálói indítvány

  • 12.)

    A Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti összefonódás engedélyezését indítványozta.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 13.)

    Az RWE AG és a VEW AG összeolvadása a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül, amelyre - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jön létre - a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed, mert mindkét vállalkozás - irányítása alá tartozó vállalkozások révén - érdekelt a magyar piacon, így összefonódásuk hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén.

  • 14.)

    Az összeolvadással érintett két vállalkozás csoport együttes 1999. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, és ezen belül mindkét vállalkozáscsoporté az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VI.

Az engedélyezés

  • 15.)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§).

  • 16.)

    Az összefonódás akkor lehet hatással a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) között vannak olyan - korábban egymástól független - vállalkozások (Tpvt. 15.§), amelyek

    • a.)

      azonos áru és földrajzi piacon (Tpvt. 14. §) tevékenykednek, és így az összefonódás csökkenti az egymással versenyben álló vállalkozások számát, vagy

    • b.)

      egymással vevő-eladói (vertikális) kapcsolatban áll(hat)nak.

  • 17.)

    A magyar piacon az RWE-csoport kizárólag a villamos energia-, míg a VEW-csoport kizárólag a gázszolgáltatás területén rendelkezik irányítást biztosító tulajdonosi érdekeltséggel. Miután a villamos energia és a gáz - figyelemmel a 10.) pontban foglaltakra - a Tpvt. 14. § szerint nem minősül egymást helyettesítő árunak, az összefonódásnak e vonatkozásban a gazdasági versenyre nincs érdemi hatása, még Budapest földrajzi piacán sem, ahol mindkét vállalkozáscsoport jelen van.

  • 18.)

    Az összefonódás korábban egymástól független résztvevői között nincs vertikális kapcsolat, ezért káros versenyhatásokkal ilyen összefüggésben sem kell számolni.

  • 19.)

    Kialakult gyakorlatának megfelelően a Versenytanács a jövőbeni (a piac megnyitását követően) reálisan várható feltételek mellett is értékelte a lehetséges versenyhatásokat.

    19.1. A piacnyitást követően meghatározó jelentőségűvé válik a hálózattal való rendelkezés. Figyelemmel arra azonban, hogy a villamos energia- és földgáz hálózat nem tekinthető egymás helyettesítőjének (lásd 11. pont), úgy ítélte meg, hogy az összefonódásnak a piacnyitást követően áruvá való hálózati hozzáférés piacán sem valószínűsíthetőek káros hatásai a gazdasági versenyre.

    19.2 A jelenlegi piaci - szabályozási feltételek mellett az azonos tevékenységet végző energiaszolgáltatók az engedélyezési rendszerből fakadóan (lásd 7. pont) egymástól elkülönült földrajzi piacokon tevékenykedhetnek, így összefonódásuknak (azonos vállalkozáscsoporthoz kerülésüknek) nincs érdemi versenyhatása. A piacnyitást követően azonban a verseny kialakulását, fejlődését akadályozhatja, ha országos szinten koncentrálódnak a szolgáltatók. Erre tekintettel vizsgálta a Versenytanács a TIGÁZ Rt irányításában esetlegesen bekövetkező változást, figyelemmel arra, hogy a TIGÁZ Rt-ben az RWE- és a VEW-csoport is rendelkezik részvénytulajdonnal, miközben a VEW egy másik gázszolgáltató (a FŐGÁZ Rt) egyik irányítója. Miután azonban az összefonódást követően az új RWE részesedése a TIGÁZ Rt-ben csak 44,6 százalék lesz, míg az egymással tulajdonosi kapcsolatban álló és a közgyűlésen minden esetben együtt szavazó olaszországi Italgas SPA és SNAM SPA együttesen 50 százalék + 1 szavazatot biztosító részvénnyel rendelkezik, a TIGÁZ Rt irányítási viszonyaiban az összefonódás nem eredményez változást, így annak a gazdasági versenyre e vonakozásban sincs hatása.

  • 20.)

    Mindezek alapján a Versenytanács a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.

VII.

Eljárási kérdések

  • 21.)

    A kérelmező RWE AG és azon ügyfél, amelyre a kérelem vonatkozik (VEW AG) képviselőjük útján kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 22.)

    A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

  • 23.)

    A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 2000. november 8.

Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes