Vj-201/2000/22

Vj-201/2000/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. Budapest eljárás alá vont vállalkozással szemben fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás a magyarországi szénsavas üdítőital piacnak a Coca-Cola Magyarország Rt. mellett a második meghatározó résztvevője. A piaci részesedése ugyan 1998. óta csökkenő tendenciát mutat, a 2000. évi 27 %-osra becsülhető részesedéssel a 47,5 %-os mértékű piaci résszel bíró Coca-Cola mellett ereje lényegesen meghaladja az utána következőkét.

Az eljárás alá vont vállalkozás, amely a Pepsi, a Pepsi Light, a Mirinda, a 7UP, a Kristálykeserű és a Schweppes márkákat forgalmazza, a szénsavas üdítőitalpiac valamennyi szegmensén - a kóla, a citromízű, a narancsízű és a keserű üdítők - jelen van, noha forgalma döntő hányadát a legnépszerűbb ízű üdítő, a kóla területén bonyolítja.

A szénsavas üdítőitalok fogyasztása az 1996-os csúcs, 65,5 liter/fő/év után kismértékben csökkent, de 1999-ben már meghaladva azt - 65,6 liter/fő/év - míg a 2000. évben várhatóan tovább nő. Ez azt mutatja, hogy a teljes vertikumot forgalmazó eljárás alá vont piaci erejét és ismertségét sem a fogyasztói ízlés kismértékű, de folyamatos változása a kóla-íztől a többi felé, sem a csekély mértékű piaci térvesztés alapjaiban nem rengette meg.

Az a körülmény ellenben, hogy az eljárás alá vont rovására a fogyasztás növekedése ellenére a versenytársak piaci részesedése növekszik, fokozottan kívánatossá tette az ismertség növelésére, az elismertség fenntartására megszokottan alkalmazott egyik piaci versenyeszköz, az ajándékkal és nyereménnyel egybekötött reklámkampány alkalmazását.

A versenyfelügyeleti vizsgálat annak feltárására indult, hogy a 2000. májusától tíz hétig tartó "döntsd el mire iszol" címszó alatt megszervezett és végrehajtott akció során tanúsított magatartás összeegyeztethető-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó törvényi rendelkezéssel.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás 2000. májusában a kereskedelmi egységekben elhelyezett plakátokon, valamint a TV2 kereskedelmi csatornán május 22-től július 25-ig, az RTLKlub csatornán május 22-től július 20-ig, a Z+ könnyűzenei csatornán május 22-tól július 2-ig terjedő időben hívta fel a fogyasztók figyelmét az akcióra, a plakátokon feltüntetve a részvétel részletes feltételeit.

A nyereményakció során bármelyik Pepsi, Pepsi Light, Mirinda, 7UP, Kristálykeserű vagy Schweppes üdítőital palackjáról származó - "gyűjtsd és nyerj" felirattal ellátott - kupak meghatározott számát a fogyasztók a választásuk szerint azonnali beváltással kis értékű nyereményre (pohár vagy póló), vagy a hetente kisorsolt húsz darab nagy értékű HI-FI torony, illetve az akció végén kisorsolt mexikói utazás nyereménysorsolásán való részvételre használhatták fel.

Az eljárás alá vont vállalkozás az akció részleteinek kidolgozásával reklámügynökséget, lebonyolításával független vállalkozással kötött megállapodást, de a döntés és ellenőrzés jogát magának fenntartotta. A játékban való részvételt saját, valamint a közreműködő vállalkozások dolgozóinak nem biztosította.

A zökkenőmentes lebonyolítás, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a plakátokon feltüntette az azonnali beváltóhelyeket - amelyek száma az akció ideje alatt 280 és 304 között váltakozott - tájékozatást adott a beváltás napjáról és időtartamáról, az ingyenesen hívható telefonszámról és a számítógépes elérhetőséget biztosító e-mail címről.

Az akció ideje alatt a palackokon elhelyezett termékcímkék, a beváltóhelyi matricák és árvitorlák szintén tartalmazták az ajándékozás és a nyereményjátékon való részvétel lényeges feltételeit azzal, hogy a kupakok beváltását az eljárás alá vont vállalkozás a készlet erejéig 2000. június 1. és augusztus 13. között biztosítja.

III.

A hivatali vizsgálat megállapította, hogy az akció tíz hete alatt 600 ezernél több poharat és pólót ajándékozott az eljárás alá vont a kiírás szerint a fogyasztóknak.

A kupakért azonnali ajándék sikere meglepte az eljárás alá vontat, ugyanis az általa előzetesen kalkulált mennyiségnek több, mint a háromszorosát igényelték a fogyasztók. Ennek a körülménynek tudható be, hogy egyrészt

  • -

    pohárból és pólóból is többszöri utánrendelésre volt szükség,

  • -

    egyes beváltóhelyeken a rendelkezésre álló készlet kimerülése miatt konfliktusok keletkeztek,

  • -

    számos, különösen a kisebb falvakban lakó fogyasztó többször is kénytelen volt a kijelölt beváltóhelyre utazni az ajándék átvétele miatt,

  • -

    sok fogyasztó, nem vállalva a kupakok beváltásával járó tumultust, kénytelenül lemondott az ajándékról,

amint ezt a panaszos fogyasztói levelek és a beváltóhelyként megjelölt kereskedelmi egységek tájékoztatásai is alátámasztották.

Arra tekintettel azonban, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a levélben, vagy telefonon jelentkező - az ajándékhoz jutás feltételeit teljesítő - fogyasztók kielégítésétől utólag, az akció befejeztét követően sem zárkózott el, a jogsértés megállapítása mellett (Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pont) mérsékelt bírság kiszabását indítványozta.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy közismert világcég hazai leányvállalataként elsőrendű feladata a vállalkozás jó hírnevének, piaci részesedésének szükség szerinti megőrzése, a lehetőség szerinti gyarapítása. Ennek a célnak a választék szélesítése, a minőség fenntartása, a folyamatos ellátás biztosítása mellett a fogyasztókkal való kommunikáció megszokott üzleti módszere a reklámmal egybekötött nyereményjátékok rendszeres szervezése és lebonyolítása.

Az anyavállalat a hasonló indíttatású akciók széles választékával rendelkezik, amelyekből a hazai viszonyokra leginkább adaptálhatók egyikét választotta, a lebonyolítás előkészítésénél támaszkodva a nemzetközi tapasztalatokra is.

Az akció ideje alatt a nyerési esélyt biztosító kupakkal ellátott palackok számából kiindulva, a nemzetközi és korábban szerzett hazai tapasztalatokra is figyelemmel kalkulálta ki a játékban résztvevő fogyasztók várható számát. A hasonló nyereményjátékban az akciós kupakok 4-5 %-ának beváltására lehet reálisan számítani. A biztos nyereményt - azonnali ajándék - kínáló formára tekintettel a jelen esetben ezt az arányt megduplázták, így az akciós kupakok 10 %-át tekintették irányadónak azzal, hogy a sorsolás-ajándék arányt 50-50 %-ra becsülték.

A megcélzott fogyasztói réteg, a serdülőkorú fiatalság és az ifjú felnőttek fogyasztási és játékkedvére alapozott akció azonban már igen hamar túlnőtt a megtervezett mértéken, elsősorban a viszonteladók tömeges ajándékigénylése miatt. Az egyszerre beváltható kupakok számát nem korlátozták, ez egyébként az akció közzétett feltételeiből világosan kitűnt. Ezért fordulhatott elő, hogy a főként az egy-egy ajándéktárgyat beváltani szándékozó fogyasztók néhol hátrányos helyzetbe kerültek: a beváltóhelyeken az aznapi kiszállított ajándékmennyiség gyorsan elfogyott, vagy a fogyasztók sorban állásra kényszerültek.

Az eljárás alá vont a váratlan helyzet kezelésére több ízben utánrendelést adott fel, s a mintegy 50 %-nyi többletbefektetési igény ellenére végig fenntartva díjmentesen igénybevehető közvetlen kapcsolatát a fogyasztókkal, az akció befejezése után is eljuttatta részükre saját költségén a jogosan igényelt ajándéktárgyat. Az akció előkészítése, lebonyolítása, a tájékoztatás pontossága, a reklamációk kezelése tekintetében a versenytörvénybe ütköző magatartást nem tanúsított, az eljárás megszüntetését kérte.

V.

A Versenytanács a vizsgált magatartást az alábbi szempontok figyelembevételével értékelte.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztót megtéveszteni. Az első kérdés ezért annak megválaszolása, hogy mi volt a vizsgált vállalkozói magatartás célja. A kérdés megválaszolásától függ a versenytörvény tárgyi hatályának megállapíthatósága, vagyis annak eldöntése, hogy a vizsgált magatartás a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát képezhető versenycselekménynek tekinthető-e.

A Tpvt. 8. §-ában foglalt tilalom által védett jogi tárgy ugyanis nem közvetlenül a fogyasztó élete, egészsége vagy testi épsége, hanem elvont jogi tárgy: a fogyasztó döntési szabadsága sérthetetlensége.

A fogyasztó a piac központi szereplője, mert döntése - választása - alapvetően meghatározhatja a verseny kimenetelét. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya ezért ebben a körben a vállalkozó olyan, versenycselekménynek minősíthető magatartása lehet, amelyet áruja megismertetésére, a fogyasztás szintentartására vagy növelésére, vagyis a piacralépés és a piaconmaradás érdekében fejt ki.

A jelen eljárásban vizsgált nyereményjáték célja az eljárás alá vont vállalkozástól sem vitatottan olyan, az eljárás alá vont termékét népszerűsítő figyelemfelhívásnak minősíthető, amely alkalmas arra, hogy versenytársai kárára a piaci részesedését növelje. A fogyasztó piaci döntését befolyásolni képes figyelemfelhívás tisztességtelen voltának megállapítása pedig megalapozhatja a versenyjogsértés kimondását.

Az értékelés következő lépcsőfokán arra a kérdéscsoporta kell a tények ismeretében válaszolni, hogy

  • -

    mennyire világos a közlés,

  • -

    mennyire feltűnő valamely értékelhető információ,

  • -

    milyen bensőséges viszonyban van a közlés vagy az esetleges elhallgatás a termékkel vagy a szolgáltatással,

mindezt a megcélzott fogyasztói réteg vagy a potenciális vagy tényleges fogyasztók közül az átlagos, ésszerűen eljáró fogyasztó reakciójával összefüggésben.

A megcélzott fogyasztói réteg ugyan - a reklám hangneméből és a közzététel módjából is kitűnően - a serdülő ifjúság és a fiatal felnőttek köre volt, az akció országos szervezésére, minden, az eljárás alá vont terméke beszerzési helyére való kiterjesztésére, az ajándéktárgyak vegyes voltára is tekintettel a tényleges, valamennyi vásárlókorosztályt magában foglaló fogyasztói halmaz átlagos felfogású tagjára gyakorolt hatást kell vizsgálni.

A közlés nyelvtanilag követhetően, szemmel és füllel az átlagos értelem számára is felfoghatóan azt üzente, hogy az akciós termékek megjelölt kupakjának megadott összessége további anyagi ráfordítás nélkül feljogosítja a kupakok birtokosát nyereménysorsoláson való részvételre, illetve a megadott beváltóhelyen a kupakok ajándéktárgyra való cserélésére.

A közlés világos, egyértelmű és feltűnő; a részvétel feltétele a termékeken található akciós kupakok megadott számának elküldése, vagy a beváltóhelyen személyes átadása; annak igazolása, hogy az igénylő nem tartozik a játékból kizártak közé.

A közlés bensőséges viszonyban van az eljárás alá vont termékével, hiszen csak az akciós termékeken található kupak megszerzése jogosít fel a sorsoláson való részvételre, az ajándéktárgy igénylésére.

Az a kihagyás is ebbe a körbe sorolható, amely az egy személy által egyszerre beváltható kupakok számáról hallgat. Ez a korlátozás nem szerepelt az akció feltételei között, ilyen korlátozást az eljárás alá vont nem is alkalmazott, noha nehézségei részben emiatt keletkeztek. A fogyasztót azonban választási döntése során - az akciós üdítőt vagy másikat vásároljon - elhallgatott információ nem hozta hátrányos helyzetbe.

Más a helyzet az "ajándékok csak a készlet erejéig" információval. A közlés azokon a plakátokon szerepel, amelyek feltüntetik a beváltóhelyeket, rögzítik azok nyitvatartási idejét. Az ésszerűen eljáró fogyasztó sem képes ellenőrizni az akció szervezője által az előzetes számítások alapján beszerzett ajándéktárgyak mennyiségét, a készlet kimerülése hivatkozás megalapozottságát olyan helyzetben, amikor az akció biztatására a saját befektetését egyébként már megtette. Az eljárás alá vont elmulasztotta továbbá annak közlését, mikor, hol juthat a fogyasztó azon - a termékkel bensőséges viszonyban állónak tekinthető és a fogyasztó döntését befolyásoló - információ birtokába, hogy az akció időtartama közben az ajándéktárgyak készlete kimerült.

Az ilyen elhallgatott információ alkalmas lehet a Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontjába ütköző magatartás megállapítására.

Az eljárás alá vont vállalkozás azonban a hivatkozott kitételt - az iratokból kitűnően a beváltóhelyet többször felkereső, az ingyenes reklamációs lehetőséget kihasználó ésszerűen eljáró fogyasztókkal összhangban - úgy értelmezte, hogy az egyes beváltóhelyeken az egyes napokon a megtervezhetetlen beváltások miatt a zárás előtt kifogyott készletre vonatkozik. A készletet folyamatosan pótolta, a reklamálókat postán is kielégítette.

A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztó érdekkörébe is tartozó természetes kockázat, hogy adott időben és helyen a beszerezni kívánt árucikk valamely objektív ok miatt éppen nem lelhető fel, ám annak pótlására belátható időn belül lehetőség nyílik. Ha a nyeremény beváltása az eladónak fel nem róható okból késedelmet szenved, versenyjogi felelősség önmagában emiatt nem állapítható meg.

VI.

A magatartás értékelése végső fázisában további két kérdés vár tisztázásra. Az egyik, hogy a vizsgált információ (vagy elhallgatás) lényeges legyen, materiális volta, vagyis, hogy valamely fontos, központi tulajdonságra, mint például

  • -

    az egészség, a biztonság,

  • -

    az elérni kívánt cél,

  • -

    a hatásosság, költség,

  • -

    tartósság, felhasználás,

  • -

    garancia, minőség

vonatkozzon, továbbá, hogy alkalmas is legyen az elérni kívánt cél megvalósítására.

Az információ materiális volta annyit jelent, hogy ténylegesen meglevő vagy a fogyasztó döntése szempontjából fontos és alapvető tulajdonságra hívja fel a figyelmet.

A Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartás ezt a követelményt kielégítette, amire az akció sikere a legjobb példa akkor is, ha a kupakgyűjtő viszonteladók és más személyek váratlan nehézséget is okoztak. A márka neve, reputációja fennmaradt, a fogyasztás mértéke az évek óta tartó lejtmenet ellenére nem csökken. A közlés tehát valódi hatást váltott ki, alkalmasnak bizonyult a kívánt cél elérésére.

A Versenytanács a fentiek szerint a vizsgált versenycselekményt értékelve végül azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az áruja forgalmazásával összefüggő, az akcióban ígért ajándékokról, nyerési esélyről szóló tájékoztatásában nem használt fel tisztességtelen elemeket.

A nyereményakció előkészítése során a gyártási adatokra és a hasonló akciók nemzetközi tapasztalataira figyelemmel - amely állítás valóságát ellenőrző adatok hiányában a Versenytanácsnak nem volt oka kétségbe vonni - a szükséges intézkedéseket a kellő időben megtette, menetközben az előre nem látható zavarok kiküszöbölése érdekében anyagi veszteséget is vállalt. Akciója a gazdasági versenyben alkalmas volt a fogyasztó döntése befolyásolására, de nem minősült tisztességtelennek.

A Versenytanács ezért az eljárást jogsértés hiányában megszüntette.

Budapest, 2001. február 1.

dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika