Vj-217/2000/17

Vj-217/2000/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Wesztergom-Szabó Viktória jogtanácsos által képviselt TESCO Global Áruházak Részvénytársaság (2040 Budaörs, Kinizsi út 1-3. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2000. november 22-én, 23-án és 30-án terjesztett szórólapjain, továbbá a pesterzsébeti (november 24-december 22. között) és a budaörsi (november 29-december 22. között) áruháza elé kihelyezett reklámtábláin a versenytárs árainak és a fogyasztók megtakarításainak feltüntetése, valamint november 21-december 5. között a pesterzsébeti és november 29-december 12. között a budaörsi áruháza árucikkeit ismertető akciós újságjainak "legolcsóbb" szóhasználata, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
A "legolcsóbb" szóhasználattól a határozat kézhezvételétől eltiltja.

Vele szemben 10.000.000.- (azaz Tízmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

Indoklás

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Az elmúlt tíz évben - döntően a magánosítás hatására - az élelmiszer (vegyes) kereskedelemben a korábbi decentralizálódási folyamatot utóbb, jelenleg is tartó koncentráció váltotta fel, miközben a szervezetileg különvált kis- és nagykereskedelmi szerep összemosódott.
A kereskedelem átalakulása, a kiskereskedelmi láncok térhódítása, a hatékonyság növekedésével jár, amelynek árban, választékban, színvonalban mutatkozó előnyei a fogyasztói jólétet emelhetik.
A kiskereskedelemben, s ezen belül különösen az élelmiszerkereskedelemben új kereskedelmi formák és módszerek jelentek meg. A nagyméretű kiskereskedelmi láncok - nem említve a tőlük megkülönböztetendő bevásárlóközpontokat - erősödnek, népszerűségük és forgalmuk növekvő. Terjeszkedésük társadalmi problémákat is felvet (életformaváltozás, fogyasztói szokások változása, környezeti hatás), amelyek azonban a Gazdasági Versenyhivatal feladat- és hatáskörébe nem tartoznak.
A piac telítődése a versenytársak közötti verseny éleződésével jár, amelynek kísérő eleme a versenytársi magatartás figyelemmel kísérése, elemzése, beépítése a vállalkozások piacszerzési törekvéseibe, stb.
Magyarországon eddig jó néhány üzletlánc vált ismertté (Cora, Plus, Profi, Spar, stb.), köztük a Tesco és az Auchan.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Tesco) többségi tulajdonosa, Nagy-Britannia legnagyobb szupermarket csoportja, a Tesco Plc. 1996-tól terjeszkedik erőteljesen Magyarországon. 2000. december 31-én országunkban tizenöt hipermarketje működött, közülük négy budapesti, illetve Budapest közeli. Az áruházak áruválasztéka jellemzően 70 - 80 ezer cikkelemből áll (ezek élelmiszerek, illetve élelmiszernek nem minősülő termékek), amelyet 10.000 m2-t is meghaladó eladótérben kínálnak.
A Tesco 2000. november 21-én Pesterzsébeten, november 29-én pedig Budaörsön nyitotta meg - eddigi két legnagyobb - áruházát, amelyek áruválasztéka a többi Tesco áruházét jóval meghaladja. A két új áruház az Auchan Magyarország Kft. soroksári és budaörsi áruházának szomszédságában van.

A Tesco 2000. november 21-i keltezésű, erre a napra irányadó szórólapot osztogatott november 22-én a soroksári Auchan áruház parkolójában és saját áruházi vevőszolgálatánál.
A szórólap huszonnégy árucikk árösszehasonlítását tartalmazta, egyik oldalon feltüntetve a Tesco árat és mellette az A-val jelölt Auchan versenytárs árait. A szórólap figyelmen kívül hagyta az egyébként azonos rendeltetésű cikkek eltérő gyártási helyét, márkáját. A huszonnégy versenytársi árucikkből írásbelileg bizonyítottan tizenegynek a november 21-i keltezésű szórólaphoz képest eltérő ára volt aznap, vagyis november 21-én, s többnyire alacsonyabb a szórólapi áraknál, két cikk pedig nem is szerepelt november 21-én az Auchan pesterzsébeti áruházának áruválasztékában.
Az összehasonlítás eredményeként a szórólap 952.- Ft megtakarítást tüntetett fel a szórólapon szereplő cikkek Tesco-beli megvásárlása esetén.

Hasonló elven készült a november 22-i keltezésű és 23-án terjesztett szórólap, 47.643.- Ft megtakarítást feltüntetve, miközben huszonnyolc árösszehasonlításba bevont árucikk Auchan-beli ára hat cikk esetében írásbelileg bizonyítottan eltért november 22-én a szórólapi ártól, s többnyire alacsonyabb is volt. Ennek a szórólapnak a hátoldala a 47.643.- Ft-os megtakarításnak azzal adott nyomatékot, hogy a Tesco-ban olcsóbban lehet vásárolni, s felszólította a fogyasztót, hogy a szórólapon szereplő cikkek Tesco-beli vásárlását követően, vigye magával a szórólapot az A hipermarketbe, s kérje vissza e különbözet ötszörösét (5 x), amelynek összegét a kivágható "bónuszon" 238.215.- Ft-ban jelölte meg.
Változtatott árucikkösszetétellel (huszonhárom cikk) és árakkal mindez megismétlődött november 30-án, amikor november 29-i keltezésű szórólapokat osztogattak a fogyasztók között, s 17.044.- Ft volt a Tesco-beli vásárlás esetén a fogyasztói megtakarítás, amely összeg ötszörösének (85.220.- Ft) visszakérésére hívta fel a szórólap a fogyasztót.

November 24. és december 22. között a pesterzsébeti és a budaörsi áruházak elé azonos elven készült, gyakorta cserélt, utóbb állítólagosan megsemmisült egyedi reklámtáblákat helyezett ki a két Tesco áruház. Az azonos tartalmi elv az volt, hogy össze nem hasonlítható árucikkeket gyűjtöttek egybe áraikkal együtt a Tesco és az "A" áruválasztékából, s megtakarításként megjelöltek egy bizonyos összeget. A fentiek szemléltetésére rendelkezésre áll egy reklámtábla fotója, amely egyrészről a 6 kg-os TOMI Kristálytól a Zanussi mosógépig tizenegy árucikket tüntet fel a Tesco-beli árával és ugyancsak tizenegyet a 450 g-os cukordrazsétól a csemege kukoricáig a versenytárs árával jelzetten. Mindezekből legfeljebb két árucikk lenne alkalmas árösszehasonlításra a rendeltetési cél folytán, de a jelölésből is megállapíthatóan nem azonos sem a márkájuk, sem a kiszerelésük.

A Tesco évek óta rendszeresen tart akciókat, amelyekről postaládába kézbesített ingyenes újságjában tájékoztatja a fogyasztókat. Az akciós újságok külön is felhívják a figyelmet az egyszerű csomagolású Tesco gazdaságos termékekre, amelyeknek a feltüntetetten kívül nincs egyéb méltánylandó különleges tulajdonságuk. Például 900 g-os virágméz, 1250 g-os teljes értékű csirkehús, kutyaeledel, stb. Az ismert gyakorlat szerint ezeket az árukat a Tesco árgaranciával népszerűsíti, az újságon keresztül hívja fel a vásárlók figyelmét arra, hogy ennél olcsóbbat nem találnak; ha mégis, a Tesco visszafizeti az olcsóbb áru és a Tesco gazdaságos termék közötti árkülönbséget.
E gyakorlattal a Tesco részben akként szakított, hogy a két eljárásbeli áruház megnyitása kapcsán november 21-december 5., illetve november 29-december 12. közötti akcióira vonatkozó újságjában, - s azóta is - a piacon a legolcsóbbnak nevezte gazdaságos termékeit.

A szórólapok és az akciós újság példányszáma üzleti titok, miután az ugyancsak üzleti titkot képező üzleti stratégia részei, akárcsak az a mód, ahogy a Tesco és az Auchan saját árucikkeinek árát változtatni tudja.

III.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint azért indított eljárást, mert úgy vélte, hogy a két Tesco-áruház megnyitásakor alkalmazott reklámeszközök (szórólapok, hirdetőtáblák, akciós újságok) sérthetik a Tpvt. III. fejezetében foglalt tilalmakat.
A vizsgálat feltárta a két cég árváltoztatási módszerét, amelynek ismeretében árucikkenként ellenőrizte a szórólapokon feltüntetett árak valódiságát. Arra a megállapításra jutott, hogy még a keltezés napján sem lehettek az árulisták árai maradéktalanul igazak, azon túlmenően, hogy némely feltüntetett árucikk esetében az árösszehasonlítás meg sem volt ejthető. Következtetésként azt is levonta, hogy így az árkülönbözet megtakarításként való feltüntetése sem lehetett valós.
Összehasonlításra alkalmatlannak találta a reklámtáblákra írt árösszehasonlításokat, önmagában az egymáshoz nem mérhető áruféleségek feltüntetése miatt.
Az akciós újságok árgaranciára vonatkozó tájékoztatását azért vélte jogsértőnek, mert egyrészt a másik terméknek a Tesco gazdaságos márkatermékkel azonos minőségűnek kell lenni, s az azonos minőség szubjektív ismérvek alapján nehezen dönthető el, másrészt jogsértő a bizonyítatlan felsőfokú jelző használata (legolcsóbb), amelyre ráerősít az árgarancia vállalása, eloszlatva a fogyasztó kétségeit az állítás valóságában, s egyúttal csalogatva a fogyasztót az adott termékkörön kívül eső további vásárlásra is.

A Tesco jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Hangsúlyozta, hogy két áruháza megnyitása kapcsán - az eljárás során néven nevezve versenytársát - az Auchan versenyjogellenes magatartásba kezdett, amely jóhírnevét is sérti és fogyasztómegtévesztő is. A 2000. évi karácsonyi vásár idején az árérzékeny adott piacon az Auchan fogyasztómegtévesztő magatartásának orvoslását kísérelte meg az árak szórólapon, reklámtáblán való közlésével. Az ártájékoztatásokat azonban a konkrét áraktól elvonatkoztatva kell értelmezni, mert az volt a cél, hogy általános jelleggel tájékoztassa a fogyasztókat a versenytársénál alacsonyabb Tesco árszínvonalról. Bizonyítási indítványában alkalmazottjainak tanúkénti meghallgatását kérte saját feltüntetett árainak igazolása érdekében, azokban az esetekben, amelyekben erre írásbeli bizonyíték nincs. Versenytársa áraival kapcsolatban bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, mert nem vitatta, hogy az Auchan-beli vásárlását követően, amelyre a szórólapi Auchan-beli árakat alapította, az Auchan akármikor megváltoztathatta az árait. Megerősítette, hogy a reklámtáblák kihelyezésére, megsemmisülésére a vonatkozó vizsgálati megállapításokon túl nyilatkozni nem tud, s a szórólapokhoz hasonlóan az vezérelte, hogy általánosságban szemléltesse árszínvonalát. A reklámtáblákon feltüntetett megtakarítások mibenlétére pedig nem kívánt nyilatkozni. Saját hibájaként ismerte el az akciós újságbeli kifogásolt szóhasználatokat.

IV.

A piaci verseny velejárója a versenytársak egymás rovására történő piacszerzése, amelyben versenyvédelmi okokból tilalmi korlátokat a versenyjog csak akkor állít - nem említve az ügyben fogalmilag fel nem merülő egyéb tilalmakat -, ha a versenytársak egymás elleni piaci magatartása tisztességtelen (Tpvt. II. fejezet) és/vagy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas (Tpvt. III. fejezet).
A piaci jelenlét megszerzéséhez, erősítéséhez szokásosan és egyben jogszerűen a fogyasztók döntésének befolyásolásán (pl. reklámkampánnyal) keresztül vezet az út, hiszen a versenytársaktól való fogyasztóelvonás, avagy az attól független fogyasztószerzés alapozza meg a piaci helyet. Ha azt a döntési folyamatot, amely a fogyasztó vásárlását kíséri, valamely eladó piaci szereplő magatartása tisztességtelenül befolyásolja, a Tpvt. III. fejezetébe ütközik, mert a fogyasztó másként dönthet az efféle befolyásolása folytán, mintahogy tenné ennek hiányában, s így a jogszerűtlenül eljáró versenytárs jogszerűtlenül szerezhet piaci előnyt a fogyasztóelvonással versenytársa hátrányára. Ebből következően a Tpvt. III. fejezete alá vonható fogyasztói sérelmek egyúttal versenytársi sérelmeket is okoznak, mialatt maga a verseny is sérül.

2000. november-decemberében a Tesco és az Auchan felfokozott reklámkampányt folytatott, amely "árháború" néven vált ismertté. Az ennek során elszenvedett esetleges sérelmek egyrészt a Tpvt. II. fejezete alá vonhatóan kizárólag bírói útra tartozhatnak, másrészt a Gazdasági Versenyhivatal is határozati véleményt alkothat, kizárólag azonban fogyasztó és versenyvédelmi szempontból a Tpvt. III. fejezetének hatáskörébe tartozása okán. Éppen ezért a jelen eljárásban közömbös, hogy melyik versenytárs kezdeményezte az egymás ellen irányuló kampányt, s csak az a lényeges, hogy eközben érte-e a fogyasztói döntést olyan sérelem, amely a Tpvt. III. fejezeti tényállás megvalósulása folytán szankcionálandó. Ennek során azt kellett megállapítani, hogy a Tesco a felfokozott reklámkampányban szórólapjaival, reklámtábláival és akciós újságjával a fogyasztói döntéseket megtévesztő módon befolyásolta.
A Versenytanács nem vonja kétségbe a Tesco piaci védekezéshez való azon jogát, hogy piaci eszközökkel versenytársa vélt vagy valós piaci hátrány okozását maga hárítsa el. Ezen jogszerű magatartásának azonban határt szab, hogy még orvoslásképpen sem választhat tisztességtelen piaci eszközöket - idetartozóan a felmerülő fogyasztómegtévesztést - ha ellenfele ilyen jellegű eszközökkel él, hiszen indítéktól függetlenül a fogyasztómegtévesztés tiltott. A taglalt szórólapokon feltüntetett versenytársi ár, a megtakarítás összege a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző, mert az árról, mint az áru lényeges tulajdonságáról valótlan tényt állít, s egyúttal az ár visszakérésre ösztönzött fogyasztóban megalapozatlanul kelti a különösen előnyös vásárlás hamis látszatát (Tpvt. 8. § (2) bekezdés d) pontja).
Hasonló módon ítélendő meg a reklámtáblákon közölt tájékoztatás is.
A Versenytanács hangsúlyozza, hogy annál a ténynél fogva, hogy - a hivatal által ismerten, a Tesco által pedig elismerten - a Tesco soha nem lehet objektíve abban a helyzetben, hogy valós versenytársi árakat tudjon közölni a fogyasztókkal, szükségtelenné vált, hogy a Versenytanács további ismereteket szerezzen be tanúmeghallgatás útján a Tesco árairól. Ugyanis ezeknek az áraknak keltezéskori vagy egyébkénti valóságát feltételezve sem módosul az a körülmény, hogy a versenytársi árak feltüntetése - nem említve egyéb árösszehasonlítást akadályozó tulajdonságbeli árukülönbséget - megalapozatlan. Ha pedig ez így van, akkor a Tesco az Auchan árait felhasználó, akár részben is azokra épülő marketing fogást nem alkalmazhat.
A Versenytanács nem tudta elfogadni azt a védekezést, hogy a Tesco kifogásolt magatartásával csak a versenytárséhoz képest általában alacsonyabb árszínvonaláról akarta a fogyasztókat meggyőzni, hiszen a jogszerű konkrétum nélküli tájékoztatásnak is az a feltétele, hogy az általánosítás valós konkrétumokon alapuljon. Tájékoztatás címén az adott esetben nem megengedhető a legcsekélyebb mértékben megtévesztésre alkalmas avagy valótlan árak közlése a fogyasztóval, mert a Tesco reklámkampányát éppen a javára kimutatott árkülönbözetre alapította. Kinyilvánított céljával ellentétes hatást érve el megingathatja a fogyasztók tájékoztatásba vetett bizalmát, a fogyasztókra hárítva annak a kötelezettségét, a mulasztás következményeivel együtt, hogy maguk ellenőrizzék a vállalkozói állításokat, mentesítve a vállalkozást a tájékoztatásért való felelősség alól, amiáltal a tájékoztatás, mint piaci eszköz feleslegessé válik.
Az akciós újság megváltoztatott szövegezése a Versenytanács szerint olyan hiba, amely a piacon is megjelent és az érte való versenyjogi felelősséget a Tesco viseli. A Versenytanács azonban csak a "legolcsóbb" jelzőt kifogásolta (Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pont) egyezően a vizsgálat álláspontjával és következtetéseivel. Ezenkívül azonban nem, mert értelmezése szerint (Tpvt. 9. §) a gazdaságos termékkel azonos minőség meghatározásánál el kell tekinteni a márkaazonosságtól, s elegendő, ha a fogyasztó azonos rendeltetésű és kiszerelésű olcsóbb másik terméket állít szembe az árgarancia érvényesítése során. Önmagában az érvényesítési eljárás valóban vitára adhat alkalmat körülményessége folytán valamely fogyasztó és a Tesco között, amely azonban az árgarancia kikötést nem teszi fogyasztómegtévesztővé.

Mindezek alapján a Versenytanács a versenyjogsértést a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint megállapította, egyben szükség szerint rendelkezett a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont).

A bírság kiszabásánál Tpvt. 78. § a törvényileg írt összes körülményt (forgalmi adatok, példányszám, stb.) értékelte, súlyosítóként vette azonban figyelembe a kifogásolt magatartások hátteréből eredő verseny veszélyeztetettséget.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a Tesco számára.

Budapest, 2001. március

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-217/2000/172004.03.31.