Vj-190/2000/17

Vj-190/2000/17

A Gazdaság Versenyhivatal Versenytanácsa Török Gabriella beltag által képviselt Nemzetközi Oktatási Központ Betéti Társaság (1188 Budapest, Juharos sor 36. I. 11.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1993-ban jött létre, tevékenységi körébe - többek között - felnőtt- és egyéb oktatás tartozik. 1996-ban megszerezte a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetségének minősítését. Többnyire olyan tanfolyamokat indít, amelyek az Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban: OKJ) szerepelnek és melynek eredményes elvégzését követően a hallgatók a kijelölt szerveknél letett vizsga után államilag elismert szakképesítést szereznek. Hirdetéseiben külön kiemeli, ha a tanfolyam az OKJ alá esik; ahol ilyen szakképzettséget nem lehet szerezni, az OKJ megjelölés nem szerepel. A vizsgáztatást a Nemzeti Szakképzési Intézet szervezésében és a Jövő Útja Alapítványi Iskolában végzik.
Azon érdeklődőket, akik a szórólapokra, kiadványokra illetőleg újsághirdetésekre jelentkeznek, a hetente kétszer tartott megbeszélésen informálják a képzésről: annak rendszeréről, a költségekről illetőleg a vizsga lehetőségéről.

Eljárás alá vont 2000-ben manager-asszisztensi (titkárnő) képzést hirdetett meg, OKJ szakképesítés feltüntetése nélkül. Ez a szakképesítés ugyan szerepel az OKJ jegyzékben, azonban erre vonatkozó tanúsítvánnyal nem rendelkezett, annak kiadását csak az eljárás indítása során kérte.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal a magatartásával, hogy magát "Nemzetközi Oktatási Központ" néven hirdeti, illetőleg, hogy a manager-asszisztens képzés hirdetése során elhallgatta, hogy a tanfolyam nem az OKJ-vel azonos szakképesítésre készít fel, megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (továbbiakban: Tpvt.) 8.§ (1) bekezdését.

A vizsgálat a feltárt adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont a hallgatókat kielégítően tájékoztatja a tanfolyamairól.
Félreértésre adhatott okot, hogy "tanulmányi" szerződésnek nevezte a hallgatókkal kötött megállapodását, amelyet azonban az eljárás megindítását megelőzően "képzési" szerződésre változtatott. A szerződésen és az okleveleken a cégformát (bt) nem tüntette fel.
Elvileg nem kizárt, hogy munkahely keresés során szembesült a tanuló azzal, hogy nem államilag elismert szakképesítést szerzett, ilyen esetet azonban a vizsgálat nem tárt fel. Minderre tekintettel a jogsértés ugyan megvalósult, de mert az csekély súlyú, illetőleg a vizsgálat-indító határozatban rögzített kifogásokat az eljárás alá vont az időközben megszüntette, indítványozta az eljárás megszüntetését.

III.

A Versenytanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy a vizsgált magatartások sérthetik-e a Tpvt. 8.§ (1) illetőleg a (2) bekezdés a) pontját illetőleg a 10 §-át, amely tiltja a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztését; így nevesítve az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésére alkalmas állítását, az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását, illetőleg a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását.

A Versenytanács álláspontja szerint az, hogy a hirdetésben az eljárás alá vont nem tünteti fel a cégformáját, nem alkalmas a Tpvt. 10.§-ába irt sérelem megvalósítására.
A megtévesztésnek az áruval vagy annak értékesítésével, forgalmazásával kell összefüggésben lennie olyképpen, hogy befolyásolja a fogyasztók döntését. A fogyasztó szempontjából azonban közömbös, hogy egy oktatási intézmény milyen cégformában működik, mert az áru értékesítésére nem ez van kihatással, hanem a tanfolyami kínálat, a megszerezhető képesítés, az oktatási intézmény színvonala, amelyre semmiképpen nem a pontos elnevezéséből lehet következtetni.

A tanfolyami hirdetései - és ezen belül a manager-asszisztens képzésről szóló tájékoztatója - ugyancsak nem voltak alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.
A Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontjának sérelme megvalósulhat elhallgatással is, ha az fontos körülményre vonatkozik és úgy befolyásolja a fogyasztó döntését, hogy tisztességtelen versenyelőny keletkezik (Vj-75/1999).

A Versenytanács álláspontja szerint általánosságban a képzésre vonatkozó jelentős körülmény lehet, hogy jogosít-e államilag elismert vizsgára.

Az eljárás alá vont vállalkozás azonban nem hirdeti úgy az által szervezett képzést, mint ahol mindig államilag elismert bizonyítványt lehet szerezni, így ezzel összefüggésben értelmezhető, hogy mi tekinthető elhallgatásnak.
A kiadmányaiban többnyire egymás mellett kínálja a hasonló, OKJ alá eső, illetőleg oda nem tartozó szakmákat, - OKJ alá nem eső lovas-hostes, idegenvezető-hostes ( utóbbit OKJ számmal), protokoll ügyintéző (OKJ számmal), manager asszisztens (OKJ nélkül) - azt, pedig, hogy OKJ alá eső a tanfolyam, mindig megjelöli.
Így az átlag-gondossággal eljáró fogyasztónak fel kell tűnnie, hogy egyes szakmáknál szerepel OKJ megjelölés, másoknál nem; ebből okszerűen következtethet arra, hogy utóbbi esetében nem lehet államilag elismert vizsgát tenni.

Azon fogyasztók esetében, akik közelebbi ismeretekkel rendelkeznek az állami vizsgával zárható tantárgyakról, ugyancsak nem okozhat zavart a hirdetés, hiszen tudják melyek tartoznak az elismertek közzé.
Általánosságban azonban ugyanezen csoport szempontjából lehet relevanciája az elhallgatásnak ott, ahol egy szakma OKJ alá esik, és az eljárás alá vont tanúsítvány hiányában nem jelöli meg az OKJ számot, mert nem ad állami vizsgát.

A Versenytanács azonban az adott esetre vonatkoztatva nem látta az államilag elismert vizsga lehetőségét lényeges körülménynek az alábbiak miatt:
A manager-asszisztens (titkárnő) képesítést biztosító tanfolyam középszintű képzés, melynek célja egy bizalmi természetű állás elnyerése, amely a munkaadóval való szoros személyi kapcsolatot feltételez. A kiválasztásnál s személyes tulajdonságok, a kommunikációs készség, a szükséges ismeretek bizonyítása a lényeg; vagyis egy - akár államilag elismert - vizsga legfeljebb az esélyesek tág körébe való bekerülésnél lehet szempont, az állás elfoglalása nem vizsgafüggő.

Az eljárás alá vont kizárólag ezen képzés esetében nem rendelkezett az állami vizsgához szükséges engedéllyel, elhallgatásának azonban a már említett fogyasztói csoport tekintetében a fentiek miatt nincs jelentősége.

Ezért a Versenytanács az eljárást jogsértés hiányában a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72.§ (1) bekezdés a) pontjára - megszüntette.

A 74.§ (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.

A határozat egyéb rendelkezései a 83.§ (1) és (2) bekezdésén alapulnak

Budapest, 2001. január 29.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Szabó Györgyi