Vj-31/2001/22

Vj-31/2001/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Fülöp Linda jogi osztályvezető által képviselt Fővárosi Vízművek Rt. (1134 Budapest, Váci út 23-27). eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát - az általános szerződési feltétel 5. pontjára vonatkozó rendelkezés kivételével - a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás Budapest területén, továbbá néhány, Budapest környéki településen szolgáltat közüzemi ivóvizet, melynek díja hatósági áralkalmazás alá esik.
1995-ben merült fel az igény a tömbszerű, többlakásos ingatlanoknál, hogy a közös fogyasztás arányosan szétosztott mennyiségével szemben önálló mellékmérővel mérjék a tényleges fogyasztást, és az így mért vízmennyiség alapján egyenlítsék ki a szolgáltatás ellenértékét. A mellékvízmérőket az eljárás alá vont szerelte fel, és kéthavonta, a főmérővel azonos leolvasási ciklusban olvasta le.
A mellékvízmérők lakásonként száma minimum 1, maximum 19, az átlagos mérőszám 2-3 darab.

II.

1995-ben az eljárás alá vont vállalkozás megbízási szerződést kötött a Díjbeszedő Rt-vel a mellékvízmérők adatainak nyilvántartására, leolvasására, számlázására, adatszolgáltatásra, illetve ügyfélszolgálati tevékenység ellátására. A díj a számlázás értékének százalékos mértékéből, illetőleg a mellékvízmérőként számított fix árból tevődött össze (1 % + 25 Ft). Ugyanebben az időben az eljárás alá vont vállalkozás saját költségét mellékvízmérőként ennél lényegesen magasabb összegben kalkulálta.

1999. a szerződést úgy módosították, hogy a Díjbeszedő Rt. feladatává vált a fővízmérőkre vonatkozó számlákból a mellékvízmérőkre vonatkozó összeg levonása és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás. A díjat 3 % + 30 Ft-ra módosították, (emellett a Díjbeszedő Rt. megvásárolta az eljárás alá vont ezzel kapcsolatos követeléseit is) miből következően az egy mellékmérőre eső 160 Ft-os, kéthavonkénti számlázási díj 200 Ft-ra növekedett.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás mellékmérőkre vonatkozó általános szerződési feltételei úgy rendelkeznek, hogy a mellékvízmérőkkel miért vízfogyasztást kéthavonta olvassák le - a fővízmérővel azonos leolvasási ciklusban - majd számlát készítenek, illetve levonják a fogyasztást a fővízmérő számlájából (3. pont). Az 5. pont szerint az eljárás alá vont vállalkozás a díjat jogosult megváltoztatni akként, hogy a díjváltozást legalább 60 nappal megelőzően köteles közölni a fogyasztóval. Arra az esetre, ha a fogyasztó nem mondja fel a szerződést a következő ciklusig, az általános szerződési feltétel feljogosítja a szolgáltatót arra, hogy a megemelt díjat érvényesítse.
A 12. pont szerint, amennyiben a fogyasztók a leolvashatóságot nem biztosítják, vagy a mellékvízmérő nem jelez fogyasztást és azt nem jelzik, 0 köbméter fogyasztású számla készül. Az esetben, ha két, egymás követő alkalommal a számla 0 köbmétert mutat, a számlázást a szolgáltató jogosult beszüntetni, vagy a szerződést szüneteltetni. Ugyanez vonatkozik nemfizetés esetére is.
A 13. pont szerint a mellékvízmérős díjmegosztás díjára vonatkozó fizetési kötelezettség 0 köbméteres vízmérős számla esetén is fennáll.

IV.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 21. §-ának a) pontjába ütközően gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a mellékvízmérős számlázási szolgáltatás díjának megemelésével, illetőleg egyes szerződési feltételei egyes rendelkezéseivel.

A vizsgálati jelentés a következőket állapította meg:

A módosított 38/1995. (IV.16.) Korm. sz. rendelet 2.§ 28. pontja alapján a közüzemi ivóvíz szolgáltatást végző vállalkozás szolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatási pontig, az ivóvíz bekötő vezetékének a fogyasztó felöli végpontjáig áll fenn. Szolgáltatását hatósági áron teljesíti, az ingatlan bekötési vízmérője (főmérő) által mért mennyiség alapján. Fentieknek megfelelően a mellékvízmérőn keresztül mért fogyasztás alapján történő számlázás nem tekinthető a közüzemi ivóvíz szolgáltatás részének, ami a hatósági díjakat megállapító 4/1995. (II. 13.) Főv. KGy. sz. rendelet 1. § (3) bekezdéséből is következik, mely szerint a megállapított ivóvíz díj a főmérők alapján történő számlázás költségeit tartalmazza. Az eljárás alá vont szolgáltató így jogosult felszámolni önálló díjat a többlettevékenységre (leolvasás, számlázás, nyilvántartás), minek ellátására a Díjbeszedő Rt-vel kötött szerződést a főmérős számlákkal kapcsolatos tevékenységgel együtt.
Az eljárás alá vont vállalkozás e feladatok saját apparátussal történő megoldása esetén a Díjbeszedő Rt. által alkalmazottnál már 1995-ben is lényegesen magasabb költséget kalkulált. A jelenlegi díj az 1995. évi díjhoz képest, figyelemmel az infláció 84 %-os növekedésére, nem jelent hátrányos kikötést.

Az általános szerződési feltételek kapcsán az volt az álláspontja, hogy az elszámolás gyakoriságának igazodni kell a fővízmérőre vonatkozó számlázási rendszerhez, mivel az így mért vízmennyiségből azt kell levonni. A 0 köbméter esetén a 12-13. pontban alkalmazott rendelkezés ugyancsak nem jelent indokolatlan előnyt, mert a díj akkor is felmerül, ha fogyasztás az adott időpontban nem volt. Végül az 5. ponttal kapcsolatosan utalt arra, hogy a 24. § szerint a bírósági út lehetősége nem kizárt, egyebekben pedig szerződés felbontása esetén a fogyasztót csak az a hátrány éri, hogy nem kap a szolgáltatótól számlát, hanem a tulajdonközösségen belüli költségmegosztás szerint kell fizetnie. Erre tekintettel - jogsértés hiányában - indítványozta az eljárás megszüntetését.


Eljárás alá vont vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a Díjbeszedő Rt-vel kötött szerződés kifejezetten alacsonyabb költségekkel jár, illetve a 0 köbméteres fogyasztás esetén is felmerül a költség, ezért jogsértés a terhére nem állapítható meg. Szünetelés esetére - mivel a Versenytanács az általános szerződési feltételt részben jogsértőnek találta - vállalta, hogy annak 5. pontjából törli a díj egyoldalú megváltoztatására és annak jogkövetkezményeire vonatkozó részt, mire tekintettel a Versenytanács e vonatkozásban eljárást szüneteltette.

V.

Az eljárás szüneteléssel érintett része tekintetében a Tpvt. 76. § (1) bekezdése alapján a vizsgáló utóvizsgálatot tartott és megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalásának eleget tett, vagyis a feltétel 5. pontjából az egyoldalú díjemelésre, illetve a fogyasztókra hátrányos jogkövetkezményre vonatkozó kitételt törölte, azt a fogyasztóknak kiküldte, egyben üzletszabályzatát módosította.
Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást ezen részében a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján szüntette meg.

VI.

Az egyéb vizsgált kérdésekben jogsértést nem látott megállapíthatónak.
A Tpvt. 21. § a) pontja az üzleti kapcsolatokban tiltja - ideértve általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - a tisztességtelenül megállapított vételi vagy eladási árak tisztességtelen alkalmazását, vagy indokolatlan előny más módon való kikötését, illetve hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését.
Az eljárásban nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. - módosítással még nem érintett - 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében gazdasági erőfölényes helyzetben van a fogyasztókkal szemben, kik a szolgáltatást csak tőle szerezhetik be.
A díj összegszerűségét illetően a vizsgálat nem tárt fenn olyan körülményt, amely annak eltúlzott mértékét alátámasztotta volna. A megállapított díj a Díjbeszedő Rt-vel kötött megállapodáson alapul, míg a csatolt és ellenőrzött kalkulációk szerint az eljárás alá vont vállalkozás ennél magasabb díjért tudná az erre a célra létrehozott apparátus működtetésével ugyanezt a tevékenységet elvégezni (leolvasás, nyilvántartás, számlázás és a főmérő számlájából történő levonás). A Versenytanács figyelemmel volt arra is, hogy négy éven keresztül nem volt díjemelés annak ellenére, hogy az infláció miatt költségek növekedtek.
A díjra vonatkozó kikötés fentiek folytán nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjában írt rendelkezésbe, így az nem minősül tisztességtelenül megállapítottnak.
Nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába, vagyis nem minősül indokolatlan előny kikötésének az általános szerződési feltétel 12. és 13. pontjában foglalt feltétel sem. A Versenytanács osztja a vizsgálati jelentésben foglalt azon álláspontot, hogy amennyiben a fogyasztói érdekkörben hiúsul meg a számlaleolvasás lehetősége, a fogyasztó erre irányuló értesítése hiányában az eljárás alá vont vállalkozásnál a számlakészítés költségei felmerülnek, így azok felszámítása indokolt.
Az általános szerződési feltétel azon rendelkezése, hogy két egymást követő alkalommal készült 0 m3-es mellékvízmérő számla esetén a harmadik sikertelen számlázási ciklusban a Vízművek a szerződés megszüntetése nélkül csak a számlázást szünteti meg - ami a 14. pont értelmében nem zárja ki a későbbi számlakészítést - a fogyasztók érdekét védő kikötésnek minősül, ugyanis méltányos időszak eltelte után a számlázás költsége nem terheli a fogyasztót.

Fentiek értelmében a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján - figyelemmel a 72. § (1) bekezdésére - ezen részében jogsértés hiányában az szüntette meg az eljárást.

A Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdése értelmében az eljárásnak a Tpvt. 77. § (1) bekezdés b) pontja alapján történt megszüntetése ellen jogorvoslattal lehet élni, míg a szünetelés utáni megszüntető rendelkezés nem minősül érdemi határozatnak (77. § (1) bekezdés), ezért ellene jogorvoslatnak nincs helye.

VII.

Megjegyzi a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által az eljárás szünetelését követően benyújtott beadványra figyelemmel, hogy a Tpvt. 75. §-a értelmében nincs mód az eljárás ismételt szüneteltetésére. Amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás az általános szerződési feltételek 5. pontját módosítja, illetve kiegészíti, ennek megítélésére csak egy új versenyfelügyeleti eljárásban van mód a Tpvt. 75. §-ára figyelemmel.
Az eljárási akadálytól elvonatkoztatva sem történhetne meg jelen eljárásban a módosítani kívánt általános szerződési feltételek értékelésére, mivel egy szándékolt magatartásnak még nincs piaci hatása. A Tpvt. hatálya kizárólag a már piaci hatást kifejtő magatartásokra terjed ki (1. §), így egy adott vállalkozásnál készülő, de a fogyasztók felé még nem érvényesített feltétel piaci hatás hiányában nem bírálható el.
A beadványban írtakra tekintettel közli a Versenytanács, hogy az általános szerződési feltételekben foglalt díjemelési feltételre vonatkozó elvárást a Vj-126/2000. számú folyamatban volt ügyben hozott határozat tartalmazza.

A 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.

Budapest, 2001. július 18.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Tóth Tihamér sk.
Ágoston Marika

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-31/2001/222004.09.28.