Vj-14/2004/18

Vj-14/2004/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Veritas-Invest Ingatlanforgalmazási és Befektetési Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" ("Média Ász") című kiadvány egyes kiadásaiban, valamint a "Házépítés" című lap internetes honlapján 2001. március 6-tól közölt ún. médiaajánlataiban a "Házépítés" című lap példányszámára vonatkozóan valótlan adatokat közölt.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Veritas-Invest Ingatlanforgalmazási és Befektetési Rt. ellen, hogy felmerült annak a gyanúja, az eljárás alá vont az általa kiadott "Házépítés" című lap példányszámát illetően valótlan adatokat közölt, amely magatartás alkalmas a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-a rendelkezéseinek megsértésére.

I.

A "Házépítés" című lap
  • 1.

    Az 1996-ban alakult eljárás alá vont által kiadott, országos terjesztésű "Házépítés" című lap 1997 óta jelenik meg. Az építészet, építőanyagok, építőipari cégek, jogi tanácsok tárgykörébe tartozó írásokat tartalmazó kiadvány alapvetően a szakmai közönséget célozza meg, de a nagyközönséget is el kívánja érni.

  • 2.

    A lap által megcélzott piacon számos más kiadvány is megtalálható, így havilapok (pl. "Alaprajz", "Családi Ház", "Építés-szerelés", "építőMester", "Otthon", "Lakáskultúra"), kéthavonta megjelenő lapok ("Átrium", "Építész Spektrum", "Építő Ötletek" stb.) és negyedévente megjelenő kiadványok (pl. "Álomház & Álomkert", "Intelligens Épület"). Ezen országos terjesztésű lapok piacát erős verseny jellemzi.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása
  • 1.

    Az eljárás alá vont a "Házépítés" című lap internetes honlapján 2001. március 6-tól közzétett ún. médiaajánlata ezen időponttól egyebek között az alábbiak szerint adott tájékoztatást a lap példányszámáról:

    rendszeres megjelenés: 15.000 példány
    Construma különszám: 50.000 példány
    BNV különszám: 50.000 példány

    A kifogásolt tájékoztatás a versenyfelügyeleti eljárás alatt lekerült a honlapról.

  • 2.

    Az évente két alkalommal megjelenő "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" ("Média Ász") című kiadványban a "Házépítés" című lap példányszámát illetően az eljárás alá vont részéről a következő adatok jelentek meg 1997-től:

    1997 11. kiadás: 10.000 darab (negyedéves)
    1998 12. kiadás: 10.000 darab (kéthavi)
    13. kiadás: 15.000 darab
    1999 14. kiadás: 15.000 darab
    15. kiadás: 15.000 darab
    2000 16. kiadás: 15.000 darab
    17. kiadás: 15.000 darab
    2001 18. kiadás: 15.000 darab
    19. kiadás: 15.000 darab
    2002 20. kiadás: 15.000 darab
    21. kiadás: 15.000 darab
    2003 22. kiadás: nem közölt adatokat
    23. kiadás: nem közölt adatokat

  • 3.

    Az eljárás során feltárt adatok szerint a "Házépítés" című lap tényleges nyomtatott példányszáma az alábbiak szerint alakult:

lapszám

nyomtatott példányok száma

2002/1-2.

5.000

2002/3.

6.000

2002/4-5.

5.000

2002/6.

5.000

BNV különszám (2002)

20.000

Construma különszám (2002)

10.000

2003/1.

5.000

2003/2.

5.000

2003/3.

5.000

2003/4.

5.000

2003/5.

5.000

2003/6.

5.000

BNV különszám (2003)

20.000

Construma különszám (2003)

20.000

Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a lap példányszáma a 2002. évet megelőzően a 2002. és 2003. év példányszámához hasonló volt.

III.

Az eljárás alá vont védekezése
  • 1.

    Az eljárás alá vont előadta, a "Házépítés" című lap médiaajánlatban közzétett példányszámai prognosztizáltak, mivel azt nem lehet előre tudni, hogy a jövőbeni gazdasági helyzet hogyan teszi majd lehetővé a tényleges megjelenést. A lap első alkalommal 1997-ben jelent meg. Mivel akkor még kevesebb hasonló tárgyú lap volt, a felmért igény, tervezett adatok alapján dolgozott, s így került feltüntetésre a prognosztizált adat. A valóságban azonban a tényleges "fogyást" felmérve nem volt gazdaságilag indokolt a teljes példány kinyomtatása, így azt kevesebb példányban rendelte meg.

  • 2.

    Az internetes honlapon 2001. március 6-tól változatlan tartalommal közzétett médiaajánlattal összefüggésben előadta, felelőssége abban áll, hogy nem került törlésre.

  • 3.

    Kiemelte, 2003-tól már nem jelent meg olyan médiaajánlat a lapra vonatkozóan a "Média Ász" című kiadványban, amelyben a példányszám feltüntetésre került volna.

  • 4.

    Az eljárás alá vont a jogsértést elismerte, a bírság kiszabásának körében ugyanakkor kérte figyelembe venni, hogy bevételeinek csak egy kis része adódik a lap forgalmazásából, illetőleg a hirdetések lapban történő megjelentetéséből.

IV.

A vizsgálati jelentés

A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont jogsértést követett el, amikor a "Házépítés" című lap nyomtatott példányszáma mint az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állított. A vizsgáló a jogsértés megállapításának indítványozása mellett bírság kiszabására is javaslatot tett.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése
  • 1.

    A nyereségszerzés érdekében folytatott tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy az áruja (szolgáltatása) megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia.

    A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására.

  • 2.

    Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontja kapcsán az eljáró közigazgatási szervnek (a Gazdasági Versenyhivatalnak) egyebek között azt kell megállapítania, hogy az eljárás alá vont a valóságnak meg nem felelő tényeket állított, illetőleg valós tényekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott [vö. a Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 27.967/1996/3. számú ítéletével (Vj-251/1994.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.

  • 3.

    A nyomtatott sajtó vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróságnak a Vj-125/1996. számú ügyben hozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében foglaltaknak is megfelelően - meg kell különböztetni a fogyasztók két körét, a lap olvasóit és a lapban reklámot megjelentetni szándékozókat. Az azonos piaci szegmensben megjelenő lapok közötti választás során a lapok olvasói mint az egyik fogyasztói kör esetében a lapok példányszámára, olvasottságára vonatkozó adatok általában nincsenek jelentős befolyással, míg ezek az adatok a fogyasztók másik köre, a lapokban reklámokat elhelyezni szándékozók számára lényeges körülménynek minősülnek, olyannak, amely érdemben befolyásolják azon versenyjogilag releváns döntésüket, hogy melyik lapban jelentetik meg reklámjukat, mivel számukra kétségtelenül jelentőséggel bír, hogy a reklámot közlő lap hány példányban jelenik meg, hány példány jut el a fogyasztókhoz. Ez a megközelítés összhangban van a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatával. A Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében a hirdetést feladni szándékozók számára lényeges körülménynek minősítette a reklámot közzétevő újság olvasóinak a számát.

    A jelen ügy kapcsán a Versenytanács kiemeli továbbá, a példányszám kérdésének maga az eljárás alá vont is jelentőséget tulajdonított, hiszen több éven keresztül ő is szükségesnek ítélte, hogy (a valóságnak meg nem felelő) tájékoztatást adjon a "Házépítés" című lap példányszámáról.

  • 4.

    Az eljárás alá vont a nyomtatott sajtóban, az egymással e téren versengő lapokban reklámot elhelyezni szándékozó fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Média Ász" című kiadvány egyes (11-21.) kiadásaiban, valamint a "Házépítés" című lap internetes honlapján a "Házépítés" című lap példányszámára vonatkozóan valótlan, a ténylegestől jelentős (jellemzően 50%-ot meghaladó) mértékben eltérő adatokat közölt, megsértve a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

    A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja szerint történő megállapítása mellett a Versenytanács nem tartotta indokoltnak ugyanezen bekezdés f) pontja alapján a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltását, mivel a jelen eljárásban vizsgált jogsértőnek minősülő magatartások tanúsítása már lezárult. A Versenytanács felhívja ugyanakkor az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben ismételten valótlan adatokat közöl a lap példányszámáról, az újabb versenyfelügyeleti eljárás megindítását vonhatja maga után.

  • 5.

    A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, illetve a jogsértő magatartással érintett fogyasztók számának nagyságrendjére. Figyelembe vette továbbá, hogy a jogsértés hosszabb időtartamon át valósult meg.

    A Versenytanács tekintettel volt arra is, az eljárás alá vont előtt ismert volt, hogy az általa közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Amint azt a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-5/2002. számú ügyben hozott 2.Kf. 27.146/2003/6. számú ítéletében kiemelte, egy magatartás - a Tpvt. által a bírság körében nem definiált - felróhatóságát a magatartás társadalmi megítélése, a társadalom értékítélete határozza meg. Felróható az adott magatartás, ha eltér a társadalmilag általában elvárható magatartástól. A Versenytanács szerint e szempont alapján felróható az eljárás alá vontnak a jogsértő magatartás tanúsítása.

    A Versenytanács tapasztalata szerint az elmúlt időszakban elszaporodtak a hasonló jogsértő magatartások, a vállalkozások gyakorta közölnek valóságnak meg nem felelő adatokat a lapok példányszámáról, olvasottságáról, ezért a bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság azon álláspontjára is, mely szerint a bírságnak az eljárás alá vont magatartásának kellő szankcionálásán túl arra is alkalmasnak kell lennie, hogy piaci résztvevőket a versenyszabályok betartására, a hasonló jogsértő magatartások elkerülésére késztesse [Kf. I. 28.422/1997/5. (Vj-4/1995.)].

  • 6.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 20.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-14/20042004.11.11.