Vj-18/2004/30

Vj-18/2004/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Henkel Magyarország Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az RTL Klub, a TV2 és a Viasat3 televíziókban 397 alkalommal sugárzott két - különböző szövegezésű és képi megjelenítésű - reklámjaival.

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 sz. bírságbevételi számlájára 14.000.000.-Ft (tizennégymillió) versenyfelügyeleti bírságot.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LXVII. Tv. (továbbiakban: Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy a Henkel Magyarország Kft. 2003. szeptemberében illetve októberétől bemutatott két reklámfilmjében, amely a Persil Power Perls elnevezésű mosóport reklámozta, a Tpvt. 8. §-ába ütközően, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított-e.
2004. március 26.-án a vizsgálat kiterjesztésre került a Persil Power Perls elnevezésű mosóport hirdető óriásplakátok vizsgálatára is.

II.

  • 1)

    A Henkel Magyarország Termelési és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Kft.-t - kinek fő profilja a tisztítószer gyártás-1992. szeptember 15.-én jegyezte be a Cégbíróság. A hazai gyártóhelyekkel rendelkező vállalkozás Szolnokon a por alakú, míg Körösladányban a folyékony állagú mosó- és tisztítószereket állítja elő.

    A Henkel cég 1927. óta van jelen a magyar piacon. Az 1928-ban bevezetett Persil volt az első korszerű hazai mosópor, amely felváltotta az addig használt mosószappant és mosóport.

    A 80-as évektől - élve a hazai piacon megnyíló lehetőségekkel - az eljárás alá vont vállalkozás folyamatosan növelte piaci jelenlétét. 1988-ban létesített gazdasági kapcsolatokat a Tiszamenti Vegyiművekkel, mely vállalkozástól 1992-ben megvásárolta a mosószerüzemet, ahol folytatta a Magyarországon hagyományos márkának számító TOMI mosópor család gyártását, majd a gyártás kiegészült az ugyancsak itt gyártott másik fő termékcsaláddal, a nemzetközi márkák közé tartozó Persillel.
    Korábban a termelés nyolcvan százaléka magyar piacra került. A termelési és csomagolási kapacitás bővítése óta a termékek negyven százalékát külföldön, elsősorban a szomszédos országokban forgalmazzák.
    A cég 2003. évi nettó árbevétele 56,8 milliárd Ft volt melyből a belföldi értékesítésre 31,6 milliárd Ft jutott.

  • 2)

    A mosóporok, mint mindennapi fogyasztási cikkek, meglehetősen széles körben érhetők el a fogyasztók által, a hipermarketektől kezdve a drogériákon át, egészen a legkisebb élelmiszer üzletekig.
    Bár az elmúlt években a mosógélek háztartási felhasználása gyors ütemben növekedett, a mosóporok továbbra is uralják a piacot (azok értékben az összes mosószer felhasználás kb. 78 %-át, míg mennyiségben annak kb. 87 %-át teszik ki).

  • 3)

    A mosóporpiac legjelentősebb vállalkozásai a Henkel Kft., a Unilever Kft., a Procter&Gamble és a Reckitt Benckiser Rt.

    A piaci pozíciókat tekintve az értékbeni és mennyiségbeni piacrészesedések a következők szerint alakultak:

Márka

Értékben (%)

Mennyiségben (%)

2002

2003

2002

2003

Ariel

20,9

21,7

16,3

17,2

Tomi Kristály

17,8

18,7

20,7

21

Biopon

13,8

13,9

13,3

13,7

Persil

11,3

11,7

8,3

8,7

Tix/Tide

10,7

9,6

10,8

9,4

Dosia

5,3

5,3

7,1

8,1

Bonux

4,7

3,7

5,6

4,3

  • 4)

    A mosószerek komplex, bonyolult kémiai rendszerek, melyek sokféle összetevőt tartalmazhatnak. Legfontosabbak a mosóaktív vagy felületaktív anyagok, a komplexképzők a ruhanemű elszürkülését gátló anyagok, a vízlágyítók, a különböző fehérítők, optikai fehérítők, kémiai fehérítők, az enzimek, a habzáscsökkentők, a mosógép védelmére szolgáló korroziógátlók, színezékek, töltőanyagok. Az összetevők mindegyike fontos és speciális funkciót tölt be a mosószerben.

    • 1.

      A mosószer alapvető tulajdonsága a mosóhatás. A primer (elsődleges) mosóhatás azt jelenti, hogy csupán egyszeri mosás után történik a mosóhatás értékének megállapítása. A nagy szóda- és szappantartalmú mosóporok általában jó eredményt mutatnak, ami szemmel látható.

    • 2.

      A nem jól épített mosószereknél (pl. a magas karbonát és szappantartalmú készítményeknél), a víz keménységét okozó, kalcium és magnézium ionokkal oldhatatlan sók (mészszappanok) keletkeznek. A mosóporokban lévő szürkülést gátló anyagok funkciója annak megakadályozása, hogy a már feloldott szennyeződések visszarakodjanak az adott anyag felületére. Utóbbi komponensek akadályozzák a ruhanemű szürkülését - vagyis őlősegítik, hogy a fehér anyag megtartsa eredeti fehérségét -, keményedését, tönkremenetelét, ami viszont csak a későbbi rendszeres mosás során mutatkozik. Ezen tulajdonságok kimutatására alkalmas a szekunder (másodlagos) mosóhatásvizsgálat, amelyhez termékenként 25 mosás szükséges, és a 25 mosás utáni szövet állapotából lehet következtetni a mosószer szálkárosító hatására. A szekunder mosóhatás vizsgálata ritkább.

      A fehérítő anyagok szintén az anyag fehérségét szolgálják. Az enzimek és a kémiai fehérítők meghatározott foltok eltávolítása révén teszik "fehérebbé" a fehér anyagot, míg az optikai fehérítők alkalmazása folytán fényhatás révén látszik "még fehérebbnek" az anyag.

    • 3.

      A kakaó, csokoládé és tojássárgája eltávolítása az enzimaktivitáson alapul. A kávét, a különböző teafajtákat a kémiai fehérítők tisztítják, folttalanítják.

  • 5)

    A mosószerek piacán belül megkülönböztethetők az általános célú mosószerek részpiaca, melyen azon belül az ár és a minőség függvényében három szakmai kategóriát határoznak meg a gyártók.

    • 1.

      A szakma által használt un. prémium kategóriás általános célú mosóporok részpiacán két termék van jelen, a Henkel által forgalmazott Persil Power Perls, és a Procter & Gamble által forgalmazott Ariel mosópor, továbbá piacon vannak különböző speciális célú, finom mosóporok ( pl. a Perwol, Woolite).

    • 2.

      A közép- és alacsony árfekvésű szegmensbe sorolhatók fenti szempontok alapján például a Tomi kristály, Tix, Biopon, Bonux, Dosia, és különböző kereskedelmi márkák (pl. "Tesco Gazdaságos" mosópor).

  • 6)

    Az egyes márkák a közöttük folyó piaci versenyben jelentős marketingtámogatást élveznek, ahol a klasszikus médiák mellett megjelent az események szponzorálása, illetve az eladáshelyi reklám is.

    Az éves listaáras média-ráfordítás az OMD médiaügynökség 2003 éves mérései szerint listaáron meghaladta az 5,9 milliárd Ft-ot, mely összeget nagyrészt TV reklámokra fordították.
    A TV-ben megjelentetett reklámok listavezetői az Ariel, és a Persil mosópor.
    A TV -én túlmenően óriásplakátok is népszerűsítik más mosóporok mellett a Persilt és az Arielt.

  • 7)

    A kifogásolt két televíziós reklám:

    • 1.

      A "tojás + csoki + kakaó" 15 mp-s reklámfilm szövege:

      (A reklám képileg egy kisfiú fehér pólóján látható foltok megjelenítésével kezdődik)

      Női narrátor:

      Tojás, csoki, kakaó!
      Ez sem lesz már fehér!

      Férfi narráror:

      Állj!
      Zöld az út a Persil Power Perls-szel, az ilyen foltokon végzett teszt győztesével.

      A Persillel zöld utat kap a foltmentes fehérség!

      A képernyőn megjelenő felirat:
      (miközben képileg side-by-side demót mutatnak be ; a demóban a Persil teljesen eltávolítja a foltot, ezért zöld jelzést kap, míg a másik mosópor esetében egy enyhén szürkésebb anyagon szennyeződés marad vissza):

      Összehasonlító mosási teszt másik prémium kategóriába tartozó mosóporral szemben.
      Nemzetközi tesztintézet (A reklám Wfk Germany nemzetközi tesztintézet logóját mutatja be).

      Női narrátor:

      Nem pusztán fehér... Ragyogó fehér!

      Férfi narrátor:

      A Persil a különbség titka.

    • 2.

      A "Randevú egy ismeretlennel" 30 mp-es reklámfilm szövege:

      A képernyőn megjelenő felirat:

      Randevú egy ismeretlennel

      (A reklám képileg egy telefonbeszélgetéssel kezdődik. Egy hölgy és egy fiatalember randevút beszélnek meg. A Persil felirat megjelenik.)

      Nő:

      ....rendben! Én fehérben leszek.

      (Ezután képileg egy éttermet látunk, és a férfi egy fehér ruhás hölgyet keres. A hölgy fehérben ott ül, de van egy másik nő, aki még fehérebb blúzt visel.)

      Férfi:

      Fehér, fehér?...Ragyogó fehér!!

      (Képileg a férfi elindul a fehérebb blúzt viselő hölgy felé. A randevút megbeszélő hölgy dühös lesz)

      Nő:

      Nekem ez sohasem sikerül!

      (A mérges hölgy ráüt az asztalra, egy csésze kávét (vagy kakaót?) öntve a blúzára)

      Férfi narrátor:

      Állj!
      Váltson inkább zöldre!
      A Persil Power Perls zöld utat ad a foltmentes fehérségnek!

      A képernyőn megjelenő felirat:

      Másik prémium árkategóriába tartozó mosópor.

      (A side by side demóban a Persil teljesen eltávolítja a foltot, míg a másik , enyhén szürkésebb árnyalatú anyagon alkalmazott mosópor esetében szennyeződés marad vissza)

      Nő:

      Nem pusztán fehér, ragyogó fehér!

      Férfi narrátor:

      Ön is szeretne fehérben ragyogni?

      A Persil a különbség titka.

      Férfi-off:

      Henkel minőség

    • 3.

      A televízió reklámon kívül a terméket óriásplakátokon is népszerűsítették .

      A vizsgálattal érintett időszakban két óriásplakáton hirdették a Persil Power Perls-t:

      • 1.

        . Az egyiken egy kislány látható hófehér ruhában. A felírat "A ragyogó fehérség titka Persil Power Perls".

      • 2.

        A másik "ilyen volt ilyen lett" típusú plakáton a kép baloldalán egy torkoskodó kislány látható, csokoládéval összemaszatolt ruhában, jobboldalon ugyanez a ruha már fehéren ragyog rajta. A felírat "Anyu a legjobb! Persillel mos."

  • 8)

    Az un. "tojás, csoki, kakaó" televíziós reklámfilm vetítése 2003. szeptemberében zajlott, az RTL Klub, a TV2 és a VIASAT3 közvetítésével, összesen 180 alkalommal.
    A "randevú egy ismeretlennel" reklámfilm vetítése 2003.októberében kezdődött, azt az RTL Klub, a TV2 és a VIASAT3 közvetítette, összesen 217 alkalommal. A reklám 2004. január 13.-án került utoljára sugárzásra.
    A reklámkampány ideje az eredeti reklámtervnek megfelelően már a vizsgálat indítása előtt lezárult.
    A kültéri reklámokat (7.3.1., 7.3.2.) óriásplakáton reklámozták.

  • 9)

    A "tojás, csoki, kakaó" és a "randevú egy ismeretlennel" reklámmal kapcsolatos költségek a nem betekinthetően kezelt VJ-18/2004/9 sz. dokumentumban olvashatók. Az óriásplakátokra fordított reklámkiadások összegét a nem betekinthetően kezelt VJ-28/2004/25 tartalmazza.

III.

  • 10)

    A nyilatkozattételre megkeresett, un. prémium mosópor-kategóriát forgalmazó egyetlen magyarországi versenytárs a Procter & Gamble Magyarország Kkt-t.

    A Kft. előadta, hogy nem állja meg a helyét azon állítás, hogy a tojás, csokoládé és kakaó foltok tekintetében a Persil Power Perls jobb hatású, mint az Ariel.

    • 1.

      Procter & Gamble álláspontja szerint nem lehet összekapcsolni a folteltávolító hatást a fehérítő hatással. A folteltávolítás nem eredményez automatikusan ragyogóan fehér anyagot. Fehérebb anyag elérése érdekében először a foltokat/koszt kell teljesen eltávolítani, ezután a mosópornak azt kell biztosítania, hogy a szennyeződés ne rakódjon vissza az anyagra. Procter & Gamble álláspontja szerint ezen a téren az Ariel jellemezhető elsőségi tulajdonsággal.

    • 2.

      Procter & Gamble kifejtette azon álláspontját, hogy WFK Germany vizsgálatai során olyan eljárást alkalmaz, ahol a teszteket nem fogyasztóközeli, hanem mesterségesen előállított körülmények között végzik, nem a mindennapi életben szokásos feltételeket biztosítják, azaz a tesztek során - a fogyasztók által észlelhető mosási eredménytől eltérő -, téves megállapításokra juthatnak.

      Procter & Gamble álláspontja alátámasztására több dokumentumot csatolt, melyek szerint
      - A Wageningen University 2003-ban egy két lépcsős workshop-ot rendezett, minek az volt a célja, hogy meghatározza azt, hogy a mosópor tesztek tekintetében mely módszer tekinthető a legmegbízhatóbbnak. Ezen a workshop-on résztvett a Unilever, a Henkel, a Procter, és a WFK is. A Procter & Gamble interpretálásában a piaci versenytársak együttesen jutottak arra a következtetésre, hogy "a nem megfelelő ballaszt szennyeződés használata vagy hiánya súlyosan félrevezető teszteredményekhez vezethet a mosószerek értékelése során".

      - A Mosószerek című, az eljárás alá vont vállalkozás által is használt kézikönyv szerint: A gyakorlati mosási értékeléseket kereskedelmi mosógépek kizárólagos használatával végzik. A tisztán laboratóriumi kutatásokkal szemben e munkát olyan szennyes-árukkal végzik, ahol a szennyeződés természetes eredetű. Ezen kísérletek célja, hogy olyan eredményeket érjenek el, amelyek jóval realisztikusabbak.
      Mindazonáltal a gyakorlati feltételek teljes spektrumát nem lehet felölelni.

      Sok esetben úgynevezett anonim otthoni szennyes-áruval végzik a tesztelést: olyan háztartási eredetű szennyes-áruval, amelyet más módon nem azonosítanak.
      Sokkal jobbak azonban a mosd-és-hordd tesztek. Ezeknél speciális új textil árukat használnak, pl. frottil törülközőket, konyharuhákat, ingeket, párnahuzatokat stb.), és azokat szétosztják egy bizonyos perióduson (pl. héten) belüli rendszeres használatra megfelelő számú háztartás között.
      Minden használati ciklus után összegyűjtik a mintákat, és kimossák a laboratóriumban az értékelés tárgyát képező mosószerrel.
      Ugyanazt az árut mindig pontosan ugyanazzal a mosószerrel mossák és azonos mosási feltételek mellett, több mosási cikluson keresztül.
      A mosószert az előállító instrukcióinak megfelelően használják, bár a túladagolás vagy aluladagolás hatását is számításba veszik.
      Az analitikus pontosságot növeli, ha a teszteredmények értékeléséhez instrumentális módszereket használnak, de az ilyen mérések interpretálása és lefolytatása néha nehézséget jelent. Így alternatív értékelési megoldás lehet a vizuális értékelés, ahol a fizikai méréseknek csak támogató-segítő szerepük van.

      A gyártók és különösen a fogyasztók érdekében az összehasonlító teszteket a legrealisztikusabb feltételekkel kell lefolytatni.

      A túlegyszerűsített tesztek, például azok, ahol csak művileg szennyezett szövetdarabokat használnak, nem képesek olyan fajta különbségtételekre, amelyeket a fogyasztók relevánsaknak tekintenek. A termék végső értékelése nemcsak a mosási eredményeken kell alapuljon, hanem mindazon releváns faktoron, amelyek a használati értéket érintik.

      Ahhoz, hogy bizonyosság végső fokát elérjük egy mosószer használati jellemzői és elfogadása tekintetében, a laboratóriumi tesztek mellett fogyasztói teszteket is lefolytatnak, mint a fogyasztói elfogadottság szokásos kontrollját. E teszteknél a fogyasztó aláveti a terméket a saját feltételeinek.
      Az ilyen otthoni tesztek pontossága természetesen korlátozott, mert a fogyasztó ítél és nem mér. Ezért szükséges, hogy nagyszámú (általában 200-300) háztartás vegyen részt, ha statisztikailag értékelhető következtetéseket akarunk levonni.
      A gyakorlat azt mutatja, hogy a laboratóriumi tesztek mellett az ilyen tesztek igen nagy értékkel bírnak. Így sokszor azelőtt elvégzik a fogyasztói tesztet, mielőtt az új termékkel kapcsolatos marketing tevékenység elkezdődne.

IV.

  • 11)

    Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a reklám célja az volt, hogy kommunikálja a fogyasztók felé a termék "fehéríthető foltok" tekintetében megnövelt folttisztító hatását, 2003. augusztusában ugyanis a Henkel a Persil Power Perls megváltoztatta recepttúráját.
    A "fehérítő folt" fogalmát úgy határozta meg, hogy ez, az egyébként színes foltok eltávolítását jelenti a fehér anyagból, miáltal - a folt eltávolítása révén - az anyag visszakapja fehér színét.

    • (I)

      A változás lényege az volt, hogy változtattak a mosásra hatással lévő alkotórészeken, vagyis megnövelték a mosószer perborát (kémiai fehérítő) tartalmát, amely összetevők felelősek alapvetően a "fehéríthető" foltok eltávolításáért.
      Ugyanakkor a termék az enzimatikus foltok tekintetében is megtartotta kiemelkedő hatékonyságát.

    • (II)

      Véleménye szerint az összehasonlítás bázisát a reklámtörvényben foglaltaknak megfelelően jelölték meg a "másik prémium (ár)kategóriába tartozó" felirattal. Hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a fogyasztók tudják, hogy mely mosóporok tartoznak a prémium árkategóriába.

    • (III)

      Előadta, hogy tudomása szerint a két vizsgálatba vont reklám állításaival kapcsolatosan szakmai viták nincsenek.
      Nem vitatta, hogy az állításoknak objektív alapon kell nyugodnia, ezért a vállalkozás a WFK Germany nemzetközi tesztintézet vizsgálatára támaszkodva tette meg a vizsgálat tárgyát képező reklámállítását, mely intézet munkáját a tag társaságok is segítik, amelyek között megtalálható a Procter & Gamble és a Reckitt Benckiser nemzetközi vállalatcsoport egy-egy tagja is. A bizonyítékként benyújtott vizsgálatot a Henkel Central Eastern Europe Gmbh. rendelte meg.

      A vizsgálati módszer tekintetében Henkel előadta, hogy az érintett vizsgálati tárgy vonatkozásában nincs rögzített vizsgálati szabvány, azonban a vizsgálat csak a WFK Germany által is alkalmazott módon végezhető el. A WFK Germany vizsgálatában a hangsúly a fehérítő hatással kombinált enzimaktivitáson alapuló folteltávolításra lett helyezve.
      A reklámkampányban megnevezett illetve bemutatott foltok mindegyike fentiek alapján lett kiválasztva, ezen foltok eltávolításához ugyanis többek között olyan komponensek használatosak, amelyek egyszersmind a textíliák fehérségét is fokozzák.

    • (IV)

      Vitatta, hogy két egymástól elváló tulajdonságról van szó álláspontja szerint a folttisztító hatás (az érintett foltok tekintetében) és a fehérítő hatás összekapcsolódik. Az elvégzett tesztek alapján a reklámban szereplő foltok tekintetében Persil Power Perls az összehasonlításban jobbnak bizonyult. Az intézeti véleményt ezekre a foltokra szerezték be.

      Álláspontja szerint a reklámoktól fentiek ellenére nem várható el, hogy a tudományos bizonyosságot egzakt módon közvetítsék a fogyasztók felé.

      • 1.

        Előadta, hogy az egyik reklám a három folt vonatkozásában a folttisztítás tekintetében hirdet elsőbbséget, valamint ebből egyenesen következőként a foltmentes fehérség tekintetében is.
        A két fenti elsőbbségi állítástól elválasztandó a ragyogó fehérségre vonatkozó állítás, valamint a (Persil a különbség titka ) szlogen. Ezen utóbbiak tekintetében nincs szó elsőbbségi állításról, azok mindössze a Henkel prémium minőségére utalnak.

      • 2.

        Megítélése szerint a folt a "randevú egy ismeretlennel" reklámfilmen is beazonosítható (kakaó).A reklám üzenete ennek a foltnak az eltávolítása. A reklám további állításai nem a reklám összehasonlító elemeit erősítő elsőbbségi állítások, hanem 2002 óta a Henkel reklám szlogenje.
        A fehérségre utalás csak annyit akart közölni, hogy a folttisztító hatás nélkül nincs fehérség, vagyis az eredetileg is fehér anyag újra foltmentes fehérré válik. A reklám elején a "fehérben leszek" közlés arra szolgált, hogy a fehér színre felhívja a figyelmet.

    • (V)

      Kérte figyelembe venni, hogy három mosószert (a Persil Green Power Perls-t, az Ariel Automat New-t és a Tide Automat Lemon-t) vetették összehasonlító vizsgálat alá a 40-os és 60-os tarka mosóprogram 10-szeri megismétlésével, előmosás nélkül. A mosási hatékonyság kritériumaként a primer mosóhatást vizsgálták.

      A primer mosóhatás 40 C-n elvégzett vizsgálatánál a Persil Green Power Perls az Ariel Automat New-hoz képest a negyven foltos szövet közül tíznél mutatott ki statisztikailag szignifikáns előnyöket, szemben az Ariel mosóporral.
      A primer mosóhatás 60 C-n elvégzett vizsgálatánál a Persil Green Power Perls az Ariel Automat New-hoz képest a negyven foltos szövet közül tizenháromnál mutatott ki statisztikailag szignifikáns előnyöket, míg az Ariel Automat New a Persil Green Power Perls-hez képest csak négy szennyezés esetében bizonyult jobbnak.

    • (VI)

      Hivatkozott a KERMI álláspontjára, mely szerint az Intézet korrekt összehasonlító értékelést végzett.
      A KERMI is rögzítette, hogy a folteltávolításra nincs szabvány, vagy nemzetközileg elfogadott egységes módszer.
      Rögzítette továbbá, hogy a KERMI nem azonos, hanem a gyártó által megadott adagolással végezte a mosási próbát.

    • (VII)

      Kérdésre előadta, hogy a reklámok nem kívánták azt állítani, miszerint a szekunder mosásra is valósak az állítások. Előadta továbbá, hogy a reklámok nem differenciálnak a primer és szekunder mosóhatás között, erre nézve semmit nem közölnek a fogyasztókkal.

    • (VIII)

      A 27. sorszámú iratban előadta, hogy a Nemzetközi Mosószer Konferencia (workshop) megállapításait a nyilatkozatot tevő versenytárs egyoldalúan értelmezte. Kifejtette, hogy a teszteredmény elfogadott tudományos körökben. A módszerbeli helyesség igazolására különböző intézetek tevékenységére hivatkozott
      Vitatta, hogy a versenytárs által hivatkozott konferencián konszenzus született volna.
      Cáfolta azt a versenytársi állítást, hogy megpróbálta volna összekapcsolni a folteltávolító és a fehérítő hatást, és úgy beállítani, mintha a folteltávolítás önmagában nagyobb fehérséget eredményezne. A reklámok üzenete a folteltávolítás illetve a foltmentes tisztaság terén mutatkozó elsőbbség.

      Hivatkozott arra, hogy a reklámfilmeket - melyek Ausztriában készülnek - bemutatták Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, és sok más Kelet- Európai országban is bemutatták, máshol nem indult eljárás ellenük
      Az Intézet 2003. augusztus 13-án készítette a vizsgálatot. A műsoridőt a 2003. szeptemberi vetítés érdekében a vetítés előtt 6-8 héttel előbb kellett megrendelni.

V.

  • 12)

    A vizsgálat megállapította, hogy a két vizsgált televíziós reklám egy összehasonlító terméktesztre hivatkozik, ahol az összehasonlítás bázisa egy másik prémium árkategóriába tartozó mosópor. Miután a reklám azonosíthatóan és felismerhetően nem jelöl meg egy másik árut, a reklámokat egy kategória elsőséget hirdető reklámként értékelte.

    • 1.

      Megállapította, hogy a folteltávolító és a fehérítő hatás az áru lényeges tulajdonságai, melyek mind a márkadöntés meghozatala, mind a választáshoz kapcsolódó fogyasztói megelégedettség kialakulása szempontjából elsődlegesek.

    • 2.

      Az ott kifejtett álláspont szerint a folteltávolító hatás tekintetében a reklámok direkt üzenete a "tojás, csoki, kakaó", illetve a "csokoládé vagy kakaó" foltokra irányul. Az "ilyen foltok"-ra való utalás - a vizsgálati jelentés szerint - határozatlan mondanivaló közléséhez, illetve az elsőség parttalan kiterjesztése irányába mutat.

      • 1.

        Kifejtette, hogy a reklám a versenyfelügyeleti eljárásban való értékelésekor, nem az eljárás alá vont álláspontját kell figyelembe venni a fogyasztóhoz intézet üzenet tekintetében, hanem a reklám egészét, szöveges és képi mondanivalóját kell vizsgálat tárgyává tenni a fogyasztóra gyakorolt hatás szemszögéből.

      • 2.

        Értékelve az eljárás alá vont nyilatkozatát, mely szerint a reklámokkal szándékolt cél az volt, hogy kommunikálja a fogyasztók felé a termék fehéríthető foltok tekintetében megnövelt folttisztító hatását üzenet, rögzítette, hogy a két reklámból sem a termékfejlesztés ténye, sem a bemutatott foltok karakter szerinti osztályba sorolása nem derül ki.

      • 3.

        Nem vitatta a vizsgálatot végző WFK Germany nemzetközi tesztintézet szakmai felkészültségét a laboratóriumi eredmények értékelése kapcsán, viszont figyelembe vette, hogy a mosóporok tesztelésére különböző módszerek léteznek, és az alkalmazott módszertől függően a teszteredmények is különbözőek lehetnek, ami kiderül a workshop anyagából.

      • 4.

        A vizsgálat nem kíván állást foglalni abban a szakmai vitában, hogy a laboratóriumi vizsgálatot természetes vagy laboratóriumi szabvány foltokkal, illetve milyen ballaszt-anyagok felhasználásával kell elvégezni. Ez szakmai kérdésnek minősítette, amelyben a szakma gyakorlóinak kell egyértelmű egyezségre jutniuk. Ennek hiányában viszont a vitában eltérő álláspontot elfoglalók mindegyike laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott igényt formálhatna az elsőségre, ami szükségképpen felveti a fogyasztó választása tisztességtelen befolyásolásának a lehetőségét.

      • 5.

        Rögzítem, hogy a vizsgálat indító határozat úgy értelmezte a reklám mondanivalóját, hogy a folttisztító hatásra vonatkozó állítást összekapcsolták a ragyogó fehérségre vonatkozó reklámüzenettel.

        Fentieket figyelembe véve -az ott kifejtett ok rendszer szerint - mindkét televíziós reklámot jogsértőnek találta.

    • 3.

      Az óriásplakátok tekintetében a vizsgálat megállapította, hogy azok tartalma nem veti fel a fogyasztó megtévesztésének a lehetőségét. Az egyik óriásplakát a ragyogó fehérség képzetét társítja a mosóporhoz, míg a másik tartalmi mondanivalója a piaci verseny szempontjából még semlegesebb.

  • 13)

    Fentiek értelmében indítványozta az óriásplakátok tekintetében az eljárást megszüntetését, a két televíziós reklám tekintetében pedig a jogsértés megállapítását.

    Indítványozta továbbá bírság megállapítását, 14 millió Ft értékben.

VI.

  • 14)

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését a gazdasági versenyben. A (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésre alkalmas magatartásnak minősül különösen, ha az áru ára, vagy más lényeges tulajdonsága - így például használata - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

  • 15)

    A gazdasági reklámtevékenységről szóló módosított 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 7.§-ának (1) bekezdése -a (2) és (3) bekezdés által definiáltan - tiltja a megtévesztésre alkalmas reklám közzétételét.

    A Grtv. 2.§-ának o) pontjában írtak szerint összehasonlító reklámnak az a reklám minősül, mely a fogyasztó számára közvetlenül vagy közvetve felismerhetővé tesz egy másik vállalkozást vagy egy másik árut.

    A Grtv. 7/A.§-ának (1) bekezdése értelmében összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha az megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. A jelen ügyben releváns (2) bekezdés a.) pontja szerint az összehasonlító reklám nem lehet megtévesztő.
    A Grtv. 15.§ (2) bekezdés szerint a Grtv. 7.§-ába, valamint 7/A.§-ába írtakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A.§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

VII.

  • 16)

    A reklám a vállalkozások fogyasztók megnyeréséért folytatott verseny egyik leghatásosabb eszköze. Segítségével a fogyasztók, az általuk korábban még nem, vagy nem kellően ismert termékekről, ezek jellemzőiről szerezhetnek tudomást, így a reklám alkalmas a fogyasztói preferenciarendszer kialakítására, módosítására, illetve a helyettesítő termék között váltásra ösztönözheti a fogyasztókat.
    Az a tény azonban, hogy a reklám a gazdasági verseny természetes velejárója, nem jelentheti azt, hogy a jogszabályi előírásokban tükröződő üzleti tisztesség követelményeinek meg nem felelő reklám a fogyasztókat a (versenytárs(ak) számára is) hátrányos döntés meghozatalára késztesse. A tisztességtelen, a fogyasztót megtévesztő reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet, és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást.

    Az eljárásban értékelt reklámok a már írtak szerint, kínálati piacon fejtették ki hatásukat, így a Tpvt. 8.§ (1) bekezdésében írt egyik tényállási elem megállapítható, vagyis az eljárás alá vont vállalkozás magatartását a gazdasági versenyben fejtette ki hatását, ahol a fogyasztók megnyeréséért éles verseny folyik.

  • 17)

    A fogyasztók felé irányuló tájékoztatással szemben jogszabályi követelmény, hogy a tájékoztatás alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról).

    A jogi szabályozás célja a fogyasztók döntési szabadságának az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben való védelme, ami egyben tilalmazza, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a már írtak szerint a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen.

    A Tpvt. § (1) bekezdésében írt, és a (2) bekezdésben a kizárólagosság igénye nélkül felsoroltakba ütköző magatartások jogellenessége az esetben állapítható meg, ha a magatartás alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, mely alkalmasságot a Tpvt. 9. §-ban írtakra figyelemmel kell megítélni.

  • 18)

    A Versenytanácsnak - az eljárásban kelt nyilatkozatokra is tekintettel - elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy az eljárásban vizsgált reklámok összehasonlító reklámnak minősülnek-e.
    Az összehasonlító reklám nem csak a termékek különbözőségét hangsúlyozhatja, hanem ezzel együtt azt is, hogy azonos funkciót szolgáló áruk közül melyik elégíti ki jobban a fogyasztói szükségleteket vagy azok közül egyeseket.

    A jelen ügyben a vizsgált reklámokban nem található egy másik, a fogyasztók által egyértelműen beazonosítható másik termék, vagy vállalkozás, így az nem minősül a Grtv. szerinti összehasonlító reklámnak.

    Az eljárás alá vont vállalkozás előadásával összefüggésben a Versenytanács kifejti, miszerint a fogyasztók számára értelmezhetetlen, az általuk nem használt, illetve ismert, az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott szakmai kategorizálás a prémium, a közép ár és az alacsony ár (vagy ún. gazdaságos) mosópor kategóriák között. Összehasonlító reklámról az esetben lehetne szó, ha a fogyasztói körben ismerten használtak volna a reklámok az árhoz és minőséghez kapcsolódó fogalmat használtak volna a reklámok.
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a jogsértés tényén nem változtat az, hogy egy adott termékhez, vagy egy részpiachoz képest fogalmazódik-e meg valamely jogellenes állítás. Utóbbi körülmény a jogsértés súlyát befolyásolja a bírság összegére kihatóan.

  • 19)

    A reklámok Versenytanács általi megítéléséhez elengedhetetlen a reklám fogyasztók felé közvetített üzenetének megállapítása. Ennek során - szem előtt tartva a Tpvt. 9.§-át - figyelemmel kell lenni arra, hogy a reklámnak nem az a célja, hogy azt a fogyasztó részletesen elemezze, mintegy mondatról mondatra, képről képre. A reklám üzenetének megállapítása során mindenekelőtt a reklámnak az észlelőire gyakorolt alapvető benyomását kell szem előtt tartani, így a reklám üzenete nem azonosítható egyszerűen a reklám forgatókönyvében egymás után megfogalmazott állításokkal.

  • 20)

    A jelen ügy tárgyát képező két reklám vonatkozásában a Versenytanácsnak külön kellett állást foglalnia abban, hogy a televízióban egymást követően sugárzott - két különböző megjelenítésű - reklám a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés alkalmazásában jogsértőnek tekinthető-e.

    Minkét reklám megítélésekor figyelemmel volt a határozat VI. és VII. 16-19. pontjában írtakon túl arra is, hogy a csatolt képi felvételekből megállapíthatóan a reklámok gyorsan pergő képeket, valamint írt szövegeket és hangi anyagot tartalmaznak.
    Figyelembe vette azt is, hogy minden reklámot összhatásában, vagyis a fogyasztókhoz különböző formában (hang, írt szöveg, képi megjelenítés) eljutott információ alapján kell megítélni ahhoz, hogy a reklám fogyasztók által érzékelhető üzenete vagy üzenetei megállapíthatóvá váljanak.

  • 21)

    Álláspontja szerint a 2003. szeptemberében sugárzott (tojás, csoki, kakaó) televíziós reklám három, konkrétan beazonosított - fehér anyagra fröccsent - foltot nevesít azzal a szöveggel, hogy az anyag többet nem lesz fehér.
    Ezt követően közli, hogy az "ilyen" foltokon a Persil Power Perls mosópor győztes - egy nevesítés nélküli - másik mosóporral szemben, miáltal a foltmentes fehérség zöld utat kap.
    Fenti, egy másik mosóporral szembeni elsőséget illusztrálja az adott foltok viszonylatában a képernyőn megjelenő felirat is, ahol a másik anyagon folt marad vissza.
    A reklám ezt követően hang formájában közli, hogy a fehér színű anyag egyben ragyogó fehér, illetve azt is, hogy a Persil a különbség titka.

    • 1.

      A Versenytanács álláspontja szerint a reklám - mosópor használatával kapcsolatos - üzenete a tojás, csokoládé és kakaó által fehér anyagon kifejtett folteltávolító hatással összefüggésben fogalmazódott meg, a folt típusok megnevezése, majd az ezekre való visszautalás (ilyen foltok), illetve - az éppen használt jelzőtől függetlenül - a fehérségre való többszöri hivatkozás folytán.
      Fentiekben írtak mellett - a reklám többszöri, quási "laboratóriumi" körülmények között történt megtekintése után - a Versenytanács azt is észlelte a reklámban - töredékidő alatt - az egymás mellett mutatott anyagok összehasonlításakor, hogy az egyik anyag fehérebbnek látszott, mint a másik.
      Álláspontja szerint azonban utóbbi képek - a reklám gyors pergése miatt - nem tekinthetők a reklám fogyasztók által érzékelhető üzenetének, függetlenül attól, hogy azt követően a narrátorok ismételten visszatérnek a fehér szín felemlítéséhez, ami összhangban van foltos fehér színnel való indítással.
      A reklám zárómondata, vagyis az, hogy "A Persil a különbség titka` a Versenytanács szerint mintegy egységbe foglalja a reklám üzenetét, miszerint a reklámozott mosópor a megnevezett foltok eltávolításában, a fehér anyagon kifejtett hatás szempontjából jobb, mint más, - foltokat szintén fehérítő - mosóporé, vagy mosóporoké, függetlenül attól is, hogy milyen anyagot, milyen konkrét feltételek között mosnak.
      A fogyasztói döntés szempontjából nézve - versenytársi áruk viszonylatában - a reklám fő üzeneteként az volt megállapítható, hogy a mosópor fenti használati tulajdonságai folytán hatékonyabb, mintegy egy másik, un. prémiumkategóriába tartozó mosópor, mely tény tudományosan igazolt. Ezáltal a fogyasztó akkor választ jól, ha a reklámozott árut vásárolja.

    • 2.

      Fentiekben írtak mellett - a reklám többszöri, quási "laboratóriumi" körülmények között történt megtekintése után - a Versenytanács azt is észlelte a reklámban - töredékidő alatt - az egymás mellett mutatott anyagok összehasonlításakor, hogy az egyik anyag fehérebbnek látszott, mint a másik.
      Álláspontja szerint azonban utóbbi képek - a reklám gyors pergése miatt - nem tekinthetők a reklám fogyasztók által érzékelhető üzenetének, függetlenül attól, hogy azt követően a narrátorok ismételten visszatérnek a fehér szín felemlítéséhez, ami összhangban van foltos fehér színnel való indítással.
      A reklám zárómondata, vagyis az, hogy "A Persil a különbség titka` a Versenytanács szerint mintegy egységbe foglalja a reklám üzenetét, miszerint a reklámozott mosópor a megnevezett foltok eltávolításában, a fehér anyagon kifejtett hatás szempontjából jobb, mint más, - foltokat szintén fehérítő - mosóporé, vagy mosóporoké, függetlenül attól is, hogy milyen anyagot, milyen konkrét feltételek között mosnak.

    • 3.

      Fentiek alapján értékelte a Versenytanács a rendelkezésre álló bizonyítékot, illetve az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozatát.
      Az eljárás alá vont vállalkozás által felkért Intézet - mely az eljárással érintett terméket, az Ariel és egy további, a hazai piacon forgalmazott - mosóporhoz képest vizsgálta tesztanyagokon 40 C és 60 C-os hőfok mellett, vizsgálatát foltspecifikusan végezte.
      A vizsgálat, bár utalás volt rá, nem terjedt ki az általános szenny-eltávolításra, amit az eljárás alá vont is megerősített.
      A "fehérítő hatást", úgy az enzimhatás, mint a kémiai fehérítés szempontjából a mosóporok foltokra gyakorolt hatása szempontjából elemezte részletesen az enzimhatással összefüggésben a tojássárgáját, a kakaót és a csokoládét, a kémiai fehérítéssel összefüggésben pedig a kávét nevesítve jelen üggyel érintetten.
      A 40 -os mosásnál megállapította, hogy a tojássárgájánál, a kakaónál, a tejeskakaónál és a csokoládénál a Persil mosópor statisztikailag szignifikáns előnyöket ért el a piacon lévő Ariellel szemben.

      Fentiekkel, a Versenytanács álláspontja szerint - laboratóriumi körülmények között - az adott intézet által alkalmazott módszer feltételek, mellett igazolást nyert, hogy a reklámban szereplő foltokra, a primer mosást tekintve, a Persil hatékonyabb volt, mint a hazai piacokon forgalomban lévő, a szakma által a prémium kategóriába sorolt Ariel, vagy a TIDE .

    • 4.

      Fentiek után azt kellett vizsgálni, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett tesztelés - a rendelkezésre álló további bizonyítékkal egybevetve -alkalmas volt-e annak kétséget kizáró módon történő alátámasztására, hogy a reklám üzenete valósnak minősül.
      E szempontból a Versenytanács figyelembe vette Wageningen University által megtartott Workshop megállapításait, valamint az E.Smulders szerkesztésében megjelent - és az iratok tanúsága szerint az eljárás alá vont vállalkozás által is használt - kézikönyv tartalmát, miszerint a gyártók között sem dőlt el, hogy mely vizsgálati eredmény vezet mindenki - vagyis mindenki által elfogadott - eredményre, amit az eljárás alá vont vállalkozás is megerősített azon állításával, hogy jelenleg a szakmában nincs rögzített vizsgálati szabvány, melyet a KERMI is megerősített.

    • 5.

      A "randevú egy ismeretlennel" reklámfilm főüzenete - azáltal, hogy a képen látható férfi egy általa ismeretlen fehér ruhás hölgyet keres, és emiatt - tévedésből - egy még fehérebb ruhát viselő hölgyhöz megy oda (aki a reklámból megállapíthatóan Persil mosóport használ) - az, hogy a Persil mosópor jobban fehérít, mint a képen látható, a szöveges üzenet szerint a "másik prémiumkategóriába tartozó mosópor".
      Emellett, miután a mellőzött fehérblúzos hölgy - a várakozás helyéből, a folt színéből, és a csésze alakjából, méretéből megítélhetően - kávét (esetleg tejjel), vagy cappuccinót önt a blúzára, a férfi narrátor azt is közli, hogy a Persil a foltmentes fehérségnek zöld utat nyit.
      Ez a reklám is alkalmazza azt a további képi megoldást, miszerint a képen egymás mellett megjelenő két anyag közül az egyik világosabb színű, mint a másik, ami szintén a "másik prémium árkategóriába tartozó" felirattal társul.

      A Versenytanács álláspontja szerint az utóbbi reklám két, - a fogyasztók által is artikulálható - üzenetet hordoz, vagyis azt, hogy a Persil jobban fehérít, mint egy másik prémiumkategóriás mosópor, továbbá azt, hogy a kávés csésze formájú csészében lévő sötét színű folyadék (jellemzően kávé, vagy cappuccino) foltok tisztításában hatékonyabb a másik, a reklámban nem nevesített mosószernél.

      A már fent hivatkozott, a szakmában mértékadó álláspontok szerint, az általános szennyeződés eltávolítása, vagyis a fehér anyag fehérségének megőrzése tekintetében kizárólag tesztek alapján nem állapítható meg a bizonyosság végső foka szintjén az, hogy mely mosópor a leghatékonyabb, így az eljárás alá vont állításának ezen része nincs kellően alátámasztva, vagyis nem tekinthető valósnak. Az eljárás alá vont maga is úgy nyilatkozott, hogy "foltmentes" fehérítésre nézve nem akart megfogalmazni elsőbbségi állítást.

      A reklámban foglalt valamennyi állítást (a Grtv-ben 17. §-ben írtak szerint is) annak kell bizonyítania, aki azt megjelenteti.
      Az eljárás alá vont vállalkozás ilyen eredményes bizonyítást nem ajánlott fel illetve nem is kívánt felajánlani, így a Versenytanács a reklám - folthiányában üzent - fehérségére vonatkozó üzenetét nem találta jogszerűnek.

    • 6.

      A reklám másik üzenete a folteltávolításra vonatkozott.
      Az eljárás alá vont vállalkozás által csatolt teszt a kávéra nézve nem állapított meg a Henkel termékre nézve szignifikáns előnyt.
      A Versenytanács szerint azonban a teszt ez esetben sem bizonyítaná önmagában az adott típusú folt eltávolítása tekintetében a mosópor hatékonyabb voltát, figyelemmel a szakmában általánosan elfogadott összehasonlító módszerekkel kapcsolatos álláspontra (beleértve a KERMI véleményét is), miszerint a különböző háztartási szerek összehasonlító vizsgálatára nincs általánosan elfogadott módszer. Fentiekre tekintettel a reklám másik üzenete sem volt elfogadható valósként, tekintettel arra is, hogy az állítás csak a primer mosásra volt igaz az eljárás alá vont szerint is, ami fogyasztói - gyakorlati - szempontból nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a célzott fogyasztók körében nem jellemző az egyszeri mosás képzete és ténye. A reklámban, illetve a másik reklámban megjelenített foltok gyakoriak, így a fogyasztók által ténylegesen alkalmazott körülményeket, mennyiséget nélkülöző laboratóriumi teszt számukra nem közvetít valós eredményt.
      Azt az eljárás alá vont sem állította, hogy a szekunder mosás vonatkozásában is végeztetett vizsgálatokat.
      Az alkalmazott vizsgálat a reklám jogszerűsége alátámasztására nem volt elfogadható azért sem, mert - szemben a KERMI-vel - az adott Intézet azonos mennyiségű mosóport alkalmazott, figyelmen kívül hagyva a gyártók használati utasítását, mely az optimális eredményt célozza.

  • 22)

    A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás fentiekkel ellentétes álláspontját sem a reklámok üzenetével, sem az állítások valós voltával kapcsolatban nem látta elfogadhatónak a rendelkezésére álló adatok alapján, figyelembe véve a termékfejlesztés mibenlétére tett nyilatkozatát is, mely többek között éppen a kávéra ható kémiai fehérítést előidéző mosópor összetevőt növelte, szemben a csokoládéra, tojásra, kakaóra ható anyagokkal, melyek tekintetében a mosópor megtartotta eredeti tulajdonságait.

  • 23)

    Fentiek alapján a Versenytanács a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértést megállapította a televíziós reklámok tekintetében. (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pont). Az óriásplakátokon hirdetett reklámok vonatkozásában osztotta a vizsgálati jelentés álláspontját, így e vonatkozásban az eljárást megszüntette (Tpvt. 77. § f) pont) jogsértés hiányában.

  • 24)

    A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírság kiszabásának van helye, ha valamely vállalkozás megsérti a törvény rendelkezéseit.

    A Versenytanács a bírság összegét az eset összes körülményeire, így a jogsérelem súlyára (is) figyelemmel határozza meg, melyen belül értékelésre kerül a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, illetve a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége.
    Fenti körben a Versenytanács figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás reklámjai kínálati piacon, a gyártók, illetve forgalmazók közötti éles versenyben jelentek meg, azt követően, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa úgy a Henkel Magyarország Kft., mint a Proctern Gamble Magyarország Kft. ellen bírságot szabott ki jogsértő reklámtevékenység miatt.
    A piac két szereplője mellett számos vállalkozás kínálja még áruját, így a piac egyik jelentős szereplője, vagyis az eljárás alá vont vállalkozás jogsértő magatartása jelentősen veszélyezteti a gazdasági versenyt.
    A jogsértő reklámok nagy nézettségű televíziós adásokban jelentek meg, így azok üzenetei jelentős mennyiségű fogyasztót értek el.
    A Versenytanács figyelembe vette, hogy az erős piaci pozícióval rendelkező eljárás alá vont vállalkozás magatartása felróhatónak minősült, figyelemmel arra, hogy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna.
    Nevezett vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatal előtt Vj-52/2003. számon folyamatban volt eljárásban már alkalmazta a Versenytanács által el nem fogadott vizsgálati módszerhez hasonló módszert úgy, hogy a másik reklám állításait is ezekre alapozta.
    A már írtak szerint az eljárás alá vont vállalkozás - a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámozás körében - már követett el jogsértést, melyet a Versenytanács a bírság összegének meghatározásakor ugyancsak figyelembe vett.
    Fenti szempontok mérlegeléséhez a Versenytanács kiindulási alapul a reklámozásra fordított reklámkiadást vette figyelembe.

Budapest, 2004. június 1.

Kapcsolódó anyagok

CímDátum
Vj-18/20042005.09.02.