Vj-83/2004/6

Vj-83/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az OMV Hungária Ásványolaj Kft. (Budapest), valamint a Shell Hungary Kereskedelmi Rt. (Budapest) kérelmezők által vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránt közösen benyújtott kérelmére indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az OMV Hungária Ásványolaj Kft. irányítást szerezzen a Shell Hungary Kereskedelmi Rt. vállalkozás része felett.

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Shell Hungary Kereskedelmi Rt. irányítást szerezzen az OMV Hungária Ásványolaj Kft. vállalkozás része felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácsnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

  • 1)

    Az OMV Hungária Ásványolaj Kft. (a továbbiakban: OMV) és a Shell Hungary Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: Shell) között 2004. április 19-én megállapodás került aláírásra arra vonatkozóan, hogy az OMV megszerzi a Shell Sopron, Kaposvár, Bonyhád, Szekszárd, Makó, Szentes és Rétság helységekben elhelyezkedő, összesen 7 darab üzemanyagtöltő állomását. Ugyanezen a napon, ugyanezen felek között aláírásra került másik, külön szerződésbe foglalt megállapodás szerint a Shell megszerzi az OMV győri, debreceni, szekszárdi, szegedi, valamint a Budapest Pesti úton, illetve a Mester utcában elhelyezkedő, összesen 6 darab üzemanyagtöltő állomását.

  • 2)

    Mindkét megállapodás tartalmazza azt a versenykorlátozó kikötést, hogy a fenti megállapodás révén átengedett üzemanyagtöltő állomások bármilyen formájú megszerzésére (üzemeltetésére, bérletére, stb.) az eladó vállalkozás a megállapodások teljesülését követő 18 hónapon belül csak a vevő kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén tesz kísérletet.

  • 3)

    A kérelmezők a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 24. §-ra való hivatkozással a fenti megállapodásokhoz a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kérték. A kérelem beérkezésének időpontja 2004. május 19. Az eljárásban hiánypótlásra nem került sor.

  • 4)

    A kérelemnek egyéb, nem Magyarországot érintő vonatkozása (része) nincs. A kérelmezők a tervezett összefonódást más versenyhatóságnál nem szándékoznak bejelenteni.

II.

  • 5)

    Mindkét kérelmező vállalkozás különböző ásványolajtermékek, elsősorban üzemanyagok, kenőanyagok kis- és nagykereskedelmi forgalmazását végzi, valamint az üzemanyagtöltő állomásokon elhelyezett üzletekben sokféle terméket is forgalmaz és kiegészítő szolgáltatást nyújt.

  • 6)

    Az OMV az ausztriai székhelyű OMV AG 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalata, amely 1991 óta van jelen Magyarországon. Jelenleg közel 170 töltőállomást üzemeltet. Az OMV a schwechati olajfinomítójából kőolajtermékeket importál Magyarországra. A magyarországi székhelyű közvetett résztvevők az OMV üzemanyagtöltő állomásainak üzemeltetésére, illetve hasznosítására alakított társaságok.

  • 7)

    A Schell a hollandiai székhelyű, a RoyalDutch/Schell csoporthoz tartozó Shell Petroleum N.V. magyarországi székhelyű leányvállalata, amely már jóval a rendszerváltás előtt jelen volt a magyar piacon. A benzinkút-hálózata kiépítése és üzemeltetése mellett olajfinomítással és nagykereskedelmi forgalmazásával is foglalkozik. Jelenleg mintegy 180 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet Magyarországon, ahol a fentebb felsoroltakon kívül még PB-gázpalackok, valamint autógáz forgalmazásával is foglalkozik. A magyarországi székhelyű közvetett résztvevők az üzemanyagtöltő állomások működtetésére létrehozott, a Shell 100 százalékos tulajdonában lévő kft-k., a Smart-kártyák pontbeváltásával, illetve PB-gáz forgalmazásával foglalkozó vállalkozások.

  • 8)

    A jelen eljárás tárgyát képező töltőállomások oly módon kerültek a felek birtokába, hogy a Shell megvásárolta a Totalfinaelf Hungária Kft, az OMV pedig az Aral Üzemanyag Kft. birtokában lévő üzemanyagtöltő állomásokat. E tranzakciókat a GVH a Vj-77/2003., illetve a Vj-36/2003. sz. eljárások során hagyta jóvá.

III.

  • 9)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás része egy tőle független vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyeknek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez. A jelen eljárás tárgyát képező mindkét tranzakció során átengedett üzemanyagtöltő állomások ebben az értelemben vállalkozásrésznek minősülnek, a tranzakció tehát a Tpvt. értelmében összefonódás.

  • 10)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve az, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot. A bejelentési űrlap V. részében megadott adatok alapján megállapítható, hogy az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve, hogy az átvenni kívánt vállalkozás résszel elért előző évi árbevétel ötszázmillió forint felett van, így a kérelmezett összefonódáshoz a GVH engedélye szükséges.

  • 11)

    Az engedélyezés iránti kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás részt megszerző köteles benyújtani. A kérelem tárgyát képező összefonódás tartalmát tekintve két, külön összefonódás, amelyek mindegyike során egy vállalkozás része egy tőle független másik vállalkozás részévé válik. Az egyik összefonódás keretében a Shell 7 üzemanyagtöltő állomása az OMV, a másik összefonódás az OMV 6 állomása a Shell részévé válik. Mindkét összefonódás külön-külön is engedélyköteles lenne, az engedélyezést azonban egy és ugyanazon eljárás keretében kell elvégezni, mert a két összefonódás nem csak a piaci hatásaik elemzése, hanem a tranzakció egyéb üzleti feltételei tekintetében is összefügg egymással. Mindezekre tekintettel a Versenytanács jelen eljárás során mindkét vállalkozást irányításszerzőnek, egyben vállalkozás részt átadónak is tekintette, és elfogadta, hogy közösen adták be az engedélyezés iránti kérelmüket.

  • 12)

    A Tpvt. 28. § (2) bekezdése értelmében az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. Jelen esetben a vállalkozás részek átadására vonatkozó fentebb leírt szerződés dátuma az irányadó, amely a jelen határozat 1) pontjában leírt megállapodások aláírásának időpontja. Tekintettel a benyújtás fentebb említett időpontjára megállapítható, hogy a kérelem benyújtására a Tpvt. szerint meghatározott törvényes határidőn belül került sor.

  • 13)

    A kérelmezők álláspontja szerint az összefonódás résztvevői egymás versenytársai az összefonódással elsődlegesen érintett üzemanyagok kiskereskedelmi forgalmának piacán. Az érintett földrajzi piac az ország egészének területe. A magyar piacon szinte valamennyi jelentős nemzetközi olajtársaság jelen van. A piaci részesedések a Magyar Ásványolaj Szövetség által közzétett forgalmi adatok alapján számíthatók ki. Az egyes társaságok forgalmi és piaci részesedésre vonatkozó adatok nem publikusak. Országosan a legnagyobb piaci részesedése a Mol-nak van, második a Shell és harmadik az OMV.

  • 14)

    Az összefonódás - a kérelmezők álláspontja szerint - várhatóan semmilyen hatása nem lesz az üzemanyagok piacán. A kérelmezett tranzakció következtében a piaci szereplők száma nem változik. Ugyancsak nem változik érzékelhetően a kérelmezők piaci részesedése országosan. Az esetlegesen szűkebben értelmezett helyi piacokon sem valószínűsíthető káros horizontális versenyhatás, sőt a márkán belüli versenyt a márkák közötti verseny váltja fel.

IV.

  • 15)

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése alapján az érintett piacot a releváns áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a releváns árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

  • 16)

    Az összefonódások vizsgálata során érintett piacnak azok a piacok minősülnek, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozások bármelyike piaci tevékenységet folytat. Ezek közül különösen azok bírnak az összefonódás szempontjából jelentőséggel, amelyeken az összefonódással érintett vállalatcsoportok horizontális vagy vertikális kapcsolatban állnak vagy állhatnak egymással. A jelen eljárásban érintett termék-, illetve szolgáltatás piacok az üzemanyagtöltő állomásokon történő forgalmazáshoz kapcsolódnak. Ezek elsősorban a különböző üzemanyagok, kenőolajok és a PB-gáz kiskereskedelmi értékesítése.

  • 17)

    A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint az érintett földrajzi piac az a földrajzi terület, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. A fentebb meghatározott termékpiacok közül az üzemanyagok és a PB-gáz kiskereskedelmi piaca nyilvánvalóan szűkebb, mint Magyarország területe. Ezért a vélelmezett versenyjog sértések vizsgálata során a megállapodás tárgyát képező áruk földrajzi elhelyezkedéséből kiindulva kell vizsgálni a megállapodás piaci hatásait.

V.

  • 18)

    Az összefonódás megítélése szempontjából vizsgálni kell annak egyedülállóan megvalósuló (unilaterális), illetve más vállalkozásokkal együtt megvalósítható (koordinatív) versenykorlátozó hatásait. A unilaterális hatásokkal összefüggésben annak van jelentősége, hogy az összefonódás nyomán valamely érintett piacon erősödik-e vagy létrejön-e gazdasági erőfölény. Amennyiben a két vállalkozáscsoport ugyanazon piac azonos vevői vagy eladói oldalán tevékenykedik, akkor az összefonódás eredményeképpen csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, tehát növekszik a koncentráció. Abban az esetben pedig, ha a két vállalkozáscsoport azonos piacon, de a vertikum különböző szintjén van jelen, akkor a közöttük lévő vertikális vevő-eladó kapcsolat megváltozása hathat károsan a gazdasági versenyre.

  • 19)

    Azokon a piacokon is hatással lehet a gazdasági versenyre az összefonódás, amelyeken sem horizontális, sem vertikális kapcsolatok nem azonosíthatók. Ezek a hatások a portfolió és a konglomerátum hatások. Az előbbi hatás abból adódik, hogy az összefonódást követően létrejövő vállalat termék-skálája szélesedik, korábban össze nem kapcsolt termékek, tevékenységek kerülnek egy vállalaton belülre, és ezáltal - a kiegészítő termékek piacán - erősödhet a vállalat piaci helyzete. A konglomerátum hatás pedig arra utal, hogy az összefonódás következtében az egymással kapcsolatban nem lévő termékek piacán erősödhet a vállalat piaci pozíciója csupán azáltal, hogy az adott piac(ok)on megjelenő vállalat mérete nagyobb lett.

  • 20)

    A vizsgálat megállapította, hogy az összefonódás az üzemanyag kiskereskedelmi forgalmazásának piacán nem járhat semmiféle negatív uniletáris vagy koordinatív versenykorlátozó hatással, tekintettel arra, hogy a kérelmezők olyan töltőállomásokat cseréltek ki egymással, amelyek közelében már van másik töltőállomásuk és a csere nélkül ezeket az állomásokat valószínűleg meg kellene szüntetniük. Mindezek alapján az érintett földrajzi piac pontosabb meghatározása nélkül is valószínűsíthető, hogy az összefonódásnak inkább pozitív hatása lehet bármely szűkebben értelmezett lokális piacon.

  • 21)

    A kapcsolódó versenykorlátozó kikötés időben korlátozott, továbbá nem lépi túl az értékesített vállalkozás részek működésének földrajzi területét, ezért - egyezően a nemzetközi és a hazai versenyszabályozási gyakorlattal - a versenykorlátozó kikötés nem minősül túlzottnak.

VI.

  • 22)

    A jelen eljárás megindítására a Tpvt. 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. § szerinti engedélyezés tárgyában került sor. A kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás részt megszerzőnek kell benyújtani. A kérelem tárgyát képező összefonódás tartalmát tekintve két külön összefonódás. A két összefonódást együtt kezelve megállapítható, hogy a mindkét kérelmező vállalkozás kettős szerepben van: egyszerre irányításszerző, illetve vállalkozás részt átadó. Az irányítást szerző minőségükben a kérelmüket a 68. § (1) bekezdésének megfelelően közösen, mint az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezettek nyújtották be.

  • 23)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére figyelemmel a GVH az engedélyt nem tagadhatja meg abban az esetben, ha az összefonódás - az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel - nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. A Versenytanács a kérelmezett összefonódással kapcsolatban megállapította, hogy az egyik érintett piacon vagy annak önállóan vizsgálandó szegmensén sem hoz létre gazdasági erőfölényt, ezért az engedély megadása nem tagadható meg.

  • 24)

    Az engedélyezési eljárás elintézési határidejét és ezzel összefüggésben a kérelmező által fizetendő eljárási díj nagyságát a Tpvt. 63. § (3), illetve a 62. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének a), illetve ac) alpontjai szerint a Versenytanácsnak az érdemi határozatát 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások versenyfelügyeleti elbírálása ún. egyszerűsített eljárás keretében kerül sor, amelynek feltételeit a GVH és a Versenytanács Elnökének 1/2003. sz. Közleménye rögzítette. Jelen eljárásban GVH vizsgálat nem azonosított olyan érintett piacot, amelyen az összefonódás horizontális hatását kifejező koncentráció, illetve annak növekedése meghaladta volna a Közleményben rögzített küszöbértéket, ezért jelen eljárásban kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban engedélyezhető. A Tpvt. 63. § (6) bekezdése szerint jelen eljárás elintézési határideje egy alkalommal legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.

  • 25)

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a Közleményben foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint, ha a Versenytanács az érdemi határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően hozza meg. A jelen eljárás tárgyát adó összefonódás a Közlemény szerinti ún. egyszerűsített eljárás keretében kerülhet engedélyezésre, amelynek elintézési határidejét a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja határozza meg. Bár a kérelmezett tranzakció formailag és tartalmát tekintve is két külön összefonódás, a Versenytanács nem látta indokoltnak az eljárási díj kétszeri megfizetését, mert a két tranzakció piaci hatásainak, illetve az engedélyezhetőség jogi feltételeinek vizsgálata nem igényelt számottevő többletráfordítást ahhoz képest, mintha csak az egyik vagy a másik megállapodást kellett volna a GVH-nak elbírálnia.

  • 26)

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat, amely a kérelmező rendben megfizetett.

  • 27)

    A határozat elleni jogorvoslat a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. július 12.