Vj-100/2004/24

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-100/2004/24

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Continental AG (Nétemország) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként érintett a Phoenix AG (Németország) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács engedélyezi, hogy a Continental AG közvetlen irányítást szerezzen a Phoenix AG felett.

A versenytanács a kérelmezőre a kérelem késedelmes benyújtása miatt 480.000 (azaz négyszáznyolcvanezer) forint bírságot szab ki, melyet köteles a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számlájára befizetni.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett tranzakció
  • 1.

    A Continental AG (a továbbiakban: Continental) 2004. április 26-án a német jog szerint nyilvános vételi ajánlatot tett a Phoenix AG (a továbbiakban: Phoenix) valamennyi részvényének, de a részvények legalább 75 százalékának megvásárlására. A részvényesek 2004. június 28-ig nyilatkozhattak az ajánlat elfogadásáról.
    A nyilvános ajánlattételt megelőzően a Phoenix két nagyobb tulajdonosi hányaddal rendelkező tulajdonosa (A Daun Cie. AG és a WestLB csoporthoz tartozó Equity beteiligunsgesellschaft mbH) elkötelezte magát részvényei eladására.
    A Continental 2004. június 28-án megszerezte a Phoenix részvényeinek 75,51 százalékát.

  • 2.

    A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 28. § (1) és (2) pontjai szerint eljárva a Continental mint kérelmező, jogi képviselőjén keresztül 2004. június 10-én kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy a Tpvt. 23. § (3) bekezdése alapján a 23. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az érintett vállalkozások közvetlen irányításszerzésnek minősülő összefonódását engedélyezze.
    A kérelmező az összefonódás engedélyezését az Európai Bizottságtól, a máltai, valamint a dél-koreai és a brazil versenyhivataloktól kérte. Az Európai Bizottság 2004. október 26-án hozott és 2004. november 8-án kelt COMP/M.3436. számú határozatában - önkéntes felajánlást követően - feltételekkel engedélyezte az összefonódást. A határozat értelmében a Continental eladja (1) a Phoenix AG Vibracoustic AG-beli részesedését, (2) a Phoenix Légrugó Technológia Gumiipari Kft.-t és (3) a fémszál erősítéses nehéz szállítószalagok gyártására alkalmas eszközeit.

  • 3.

    A GVH vizsgálója Vj-100/2004/2 iratszámú határozatában 2004. június 17-én a hiányzó adatok, információ és az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok és iratok beszerzése végett - 60 napos határidővel - hiánypótlást rendelt el, melynek a kérelmező 2004. augusztus 23-án tett eleget.

  • 4.

    Az előző pontban foglaltak következtében a Tpvt. 63. § (3) bekezdése alapján a GVH eljárása 2004. augusztus 23-án indult, majd a GVH az Európai Bizottság döntésének meghozataláig az engedélyezési eljárást 2004. december 15-én kelt és az eljárás folytatását elrendelő határozatának kiadásáig felfüggesztette.

  • 5.

    A GVH a Tpvt. 55. § (2) bekezdése adta lehetőség alapján a Vj-100/2004/20. számú ügyirat tartalmát üzleti titokként kezeli.

  • 6.

    A koncentrációt eredményező felvásárlás részeként vagy ahhoz kapcsolódóan az érintett vállalkozások nem kötöttek versenykorlátozó megállapodást.

  • 7.

    A Tpvt. 74. § (1) bekezdése által biztosított lehetőséggel élve a tranzakcióban érintett felek jogi képviselőjükön keresztül indítványozták az érdemi határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben a GVH az összefonódáshoz az engedélyt megadja.

II.

A kérelmezett tranzakció résztvevői
  • 8.

    A tranzakciónak a Continental és a Phoenix a közvetlen résztvevői. A közvetlen irányításszerzést eredményező tranzakcióban érintett mindkét fél jelentős egyéb érdekeltségekkel rendelkezik. A Continental a Német Szövetségi Köztársaság joga alapján bejegyzett, hannoveri székhelyű részvénytársaság. A Continental a Continental-csoporthoz tartozó társaságok holdingtársasága. A Continental nyilvánosan működő és a Frankfurti Értéktőzsdén bejegyezett részvénytársaság. Részvényeinek 80 %-a kisrészvényeseké, nem áll más társaság irányítása alatt.
    A Continental hosszú múltra visszatekintő vállalkozás. A Continental volt az első német vállalkozás, amely felfújható kerékpártömlőket gyártott Pneumatics néven. Ugyancsak a Continental nevéhez fűződik az első felfújható automobil gumiabroncs, az első automobil profilabroncs, az első csúszásgátló szegecses gumiabroncs, az első leszerelhető felni, az első kordabroncs és az első téli gumi. Jelentős német kaucsukipari cégekkel történő fúziót követően létre jött a Continental Gummi-Werke AG. A Continental 1979-ben megszerezte az amerikai Uniroyal Inc. európai érdekeltségeit, 1985-ben pedig az osztrák kaucsuk- és műanyaggyártó Semperit abroncsrészlegét. A General Tire Inc. 1987-ben történő megszerzésével a társaságnak sikerül megvetnie a lábát az Egyesült Államok, Mexikó, Dél-Amerika és Ázsia piacain. A General Tire Inc. 2001-ben Continental North America Inc.-re változtatta névét. A cseh Barum cégben 1993-ban történt többségi részesedésszerezésével annak mintegy 50 leányvállalata felett is irányítást szerzett. A Continental 1988-ban szerezte meg a francia Anoflex-csoportot, majd a ContiTech GmbH-t, ezt követően 1993-ban a Göttinger Kaliko GmbH-t és a J. H. Benecke AG-t. A brit TBA Belting Ltd. 1995-ben került a ContiTech GmbH-hoz. Continental 1998/99-ben tovább terjeszkedett az afrikai piacon és megszerezte a dél-afrikai GenTyre 60 %-os részesedését, amely jelenleg Continental GenTyre South Afrika néven működik. A gépjárműiparral való szorosabb együttműködés elősegítése végett 1995-ben hozták létre a Continental Automotive Systems üzletágat. A fékrendszerekre és futóművekre specializálódott Alfred Teves GmbH 1998-ban kerül át a Continental Automotive Systems üzletághoz. Continental 2001-ben szerezte meg a Temic GmbH-t, amely ugyancsak a Continental Automotive Systems üzletághoz kerül, kedvező pozíciókat biztosítva ezzel az egyre bővülő járműelektronikai piacon. A Continental 112 leányvállalattal rendelkezik 30 országban szerte a világon és a vállalkozáscsoportnak megközelítően 2100 abroncsszaküzlete és franchise partnere van 14 európai országban.
    A Continental összefonódás előtti tevékenysége négy üzletág köré szerveződött, úgy mint (a) személygépjármű abroncsok, (b) haszongépjármű abroncsok, (c) járműipari megoldások, (d) műszaki gumiipari termékek gyártása. Az első két üzletág személy- és haszongépjárműk számára gyárt, fejleszt és forgalmaz különféle gumiabroncsokat. A harmadik üzletág hidraulikus és elektronikus fékeket (ABS, ESP), elektromos meghajtásokat, fékmeghajtásokat és kerékfékeket, illetve gépjármű légfelfüggesztési rendszereket állít elő, fejleszt és értékesít. A műszaki gumiipari termékek körébe tartoznak a szállítószalagok, szállítóhevederek, rezgésszabályozó- és csillapító berendezések, valamint a tömlők.
    A Continental öt leányvállalatán keresztül van jelen Magyarországon, mely vállalkozások tevékenységi köre részben kapcsolódik a Phoenix-szel tulajdonosi kapcsolatban álló magyar társaságok tevékenységi köréhez:

    • -

      A Continental Hungaria Gumiabroncs Kereskedelmi Kft. (2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros, hrsz: 064.) a Continental-csoporthoz tartozó vállalkozások által előállított gumiabroncsok magyarországi nagykereskedelemével foglalkozik.

    • -

      A Continental Teves Magyarország Ipari Kft. (8200 Veszprém, Kossuth utca 17.) elektronikus biztonsági- és fékrendszereket (ABS szenzorokat), kerék sebesség érzékelőket, ESP érzékelőket és szabályozótekercseket gyárt, melyhez a felhasznált anyagokat külső partnerektől szerzi be. Az elkészült termékeket külföldi székhelyű Continental társaságok részére értékesíti.

    • -

      A ContiTech Hungaria Ipari Kft. (2600 Vác, Külső Rádi út 0290/1.) a ContiTech Holding GmbH irányítása alatt áll és autóipari tömlők, belső kárpitok, erőátviteli rendszerek és haszongépjármű légrugók gyártásával és külpiaci értékesítésével foglalkozik.

    • -

      A Temic Telefunken microelectronic Hungary Kft. (1106 Budapest, Napmátka utca 6.) a Conti Temic GmbH 100 %-os leányvállalata. A társaság szokásos kereskedelmi fogalomba nem kerülő autóelektronikai részegységeket, így egyebek mellett komfortelektronikai egységeket, ABS blokkolásgátlót, olajszenzort, elektronikus vezérlőberendezéseket, motorfelügyeleti rendszereket, nyílászáró-figyelő rendszereket, valamint mechatronikai részegységeket, mint például ülésmozgató motort, és különféle forgórészeket és kis elektromotorokat gyárt szoros fejlesztési kapcsolatban neves autógyárak (DC, Audi, VW, BMW, Renault, Opel) számára.

    • -

      Az FSG Hungária Franchise Service Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2600 Vác, Külső Rádi út 0290/1.), melyben a Continental Hungária Gumiabroncs Kereskedelmi Kft. 50,5%-os részesedéssel rendelkezik, az abroncskereskedelem franchise tevékenységét szervezi.

A Phoenix a német jog alapján bejegyzett, hamburgi székhelyű, nyilvánosan működő részvénytársaság, melynek részvényeit a Frankfurti Értéktőzsdén, a Londoni Értéktőzsdén, a New York-i Értéktőzsdén, valamint az Oslói Értéktőzsdén jegyzik. A Phoenix AG a Phoenix-csoporthoz tartozó társaságok holdingvállalata. Az összefonódási kérelem előtt a Phoenix legnagyobb részvényese a Daun & Cie. AG, amely a részvények hozzávetőleg 22,3 %-a felett rendelkezett. A WestLB német bank pro - Equity Beteiligungsgesellschaft mbH-n keresztül 14,83 %-os részesedéssel rendelkezett a kérelem benyújtását megelőzően.
A Phoenix Európa egyik legrégebbi gumigyártója. A Phoenix az 1930-as években kezdte el felhasználni a hőre lágyuló műanyagokat. A TRIX eljárással a Phoenix-nek sikerült a világon elsőként tövis nélküli víztömlőket előállítani. A kérelmezett fejlesztette ki a fém gumi kötést. A Firestone-nal 1951-ben kötött együttműködési megállapodással a Phoenix bekapcsolódott az abroncsgyártásba. 1966-tól kezdve a Phoenix felvásárolt több középes méretű gumigyárat. Termékszerkezet-váltás után a vállalkozás megjelent a gépjárműiparban és tetőszigetelés területén is. Phoenix és a Firestone 1971-ben szétváltak egymástól és a Phoenix fokozatosan kivonult az abroncsüzletből, amelynek a helyét kiváló minőségű műszaki gumitermékek és poliuretánhab termékek váltották fel. A Phoenix fejlesztette ki a Mercedes-Benzzel közösen a légzsák technológiáját. 1986-ban Phoenix megszerezte a Mündener Gummiwerk GmbH-t, majd 1987-ben megalapította a Phoenix Ltd.-t, Phoenix Egyesült Királyságbeli kereskedelmi társaságát. 1988-ban termelési profil kiterjedt karosszéria alkatrészek gyártására is. 1990-ben a Phoenix megvette a Gummiwerke Thüringen-t, Spanyolországban pedig a többek között az autóipar részére könyökcsöveket, T-tömlőket és gumiszőnyegeket gyártó MACFI Barcelona-t. Phoenix 1991-től kezdődően alapított Skandináviában és az Egyesült Államokban kereskedelmi társaságokat, Bécsben elasztomertermékeket forgalmazó társaságot, Olaszországban pedig átvette az Evergomma-t. A járművek zajszigetelésében vezető Stankiewicz megszerzésével a vállalkozás számára megnyílt az út az akusztikaipar felé. 1995-re Phoenix már járművek teljes körű zajszigetelésére nyújtott megoldásokat, majd megszerezte a textil- és drótkötélgyártó neves Transportgummi-t. Ekkor szerezte meg Phonex az ipari- és úszótömlőket gyártó Eddelbüttel & Schneider-t is. Phonix 1996-ban kezdte meg a járműipari hűtőtömlők magyarországi gyártását. 1997-ben Phoenix megalapította a Phoenix Rubber Products-ot Malajziában, megszerezte a magyar Taurus Palma-t, valamint Stankiewiczen keresztül a brit Supra Acoustics-ot. Ezzel egyidejűleg eladta viszont a Kunstoff GmbH u. Formmassen-t. 1990-ben Phoenix gazdasági és műszaki üzletága két különálló társaságba került szétválasztásra: a HMG Hanse Management GmbH-ra ill. a HTG Hanse Technologie GmbH-ra. 2000-ben a Phoenix megszerezte az olajfeltárásnál használatos tömlőket gyártó K&B Beatti Ltd.-t és az Ashington und Dunlop Oil & Marine Ltd-t. 2001-ben kezdte meg működését a Phoenix Romania SRL, ahol modern járműipari tömlők készülnek.
A Phoenix három termékcsoport köré szervezve végzi tevékenységét: (a) A komfortrendszerek üzletág autóipari részlege hangszigetelési és rezgéstechnológiai termékek (motorok hangszigetelésére használható megoldások, légrugók, alváz szerkezeti elemek és motor alkatrészek) előállításával, fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik. A közlekedési rendszerek részleg főképpen rugózási rendszereket fejleszt, de gyárt vasúti szerelvényekhez, hajók számára tengelykapcsoló elemeket, légrugókat teherautók és trélerek számára, valamint rázkódás és rezgésvédelmi alkatrészeket és részegységeket nagyon sokrétű felhasználási céllal. (b) A szállítószalag rendszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó üzletág főleg az ipar és bányászat számára fejleszt és gyárt szállítószalagokat. (c) A tömlő üzletág autóipari és ipari tömlők gyártásával foglalkozik.
A Phoenix-csoport 63 leányvállalatból áll 22 országban. A kérelmezett vállalkozás négy vállalkozásban érdekelt Magyarországon:

    • -

      A Conveyor Belt Systems Phoenix Gumiipari Kft. (6728, Szeged, Budapesti út 10.) nehéz-műszaki gumitermékek, így gumilemezeket, autószőnyegeket, valamint textilbetétes szállítószalagokat gyárt.

    • -

      A Phoenix Légrugó Technológia Gumiipari Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 137.) járműipari és ipari felhasználású légrugókat fejleszt és gyárt. Ezen túlmenően a társaság gumikompenzátorok fejlesztésével és gyártásával is foglalkozik.

    • -

      A Phoenix Rubber Gumiipari Kft. (6728 Szeged, Budapesti út 10.) vulkanizálatlan gumikeverékeket, olajipari tömlőket, kotrótömlőket, nagyátmérőjű ipari tömlőket gyárt.

    • -

      A Gumiművek Phoenix Hungária Kft. Székhely: (6900 Makó, Rákosi út 3.) alakos gumicsöveket gyárt és értékesít az európai autóipar számára.

    • -

      A Taurus Techno Gumi Kft. 2003. január 1-jén beolvadt a Conveyor Belt Systems Phoenix Gumiipari Kft.-be.

  • 9.

    A tranzakcióban közvetve érintett vállalatok köre széles. Ez a kérelmező és a kérelmezett holding társaságok tevékenységi köréből közvetlenül következik, és ami miatt annak további részletezésétől el lehet tekinteni.

  • 10.

    A Vj-100/2004/17. számon nyilvántartott bejelentési Űrlap V. részében megadott adatok alapján megállapítható, hogy a Continental-csoporthoz tartozó vállalkozások magyarországi árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, illetve az irányítás alá kerülő a Phoenix-csoporthoz tartozó vállalkozások magyarországi éves nettó árbevétele nagyobb volt, mint 500 millió forint.

III.

Az engedélykérési kötelezettség
  • 11.

    A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására ... . E törvény hatálya alá tartozik továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet".

  • 12.

    A kérelem szerinti összefonódás két nem Magyarországon bejegyzett vállalkozás nem Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre, ám az összefonódásnak lehet hatása a Magyar Köztársaság területén közvetetten és a tranzakcióban érintett vállalkozások magyarországi érdekeltségein keresztül közvetlenül is, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.

  • 13.

    A Tpvt. 23. § (3) bekezdése értelmében "közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak".

  • 14.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha egy "vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez, további egy vagy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett".

  • 15.

    A fentiek alapján versenytanács Continental kérelem szerinti közvetlen irányításszerzését összefonódásnak minősítette.

  • 16.

    A kérelemben érintett vállalkozások közvetetten realizáltak bevételt Magyarország területén a kérelem benyújtását megelőző üzleti évben. A Tpvt. 24. § értelmében a vállalkozások összefonódásához a GVH engedélye szükséges, ha "az érintett vállalkozások ... előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a) ... az irányítás alá kerülő ... előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van ...".

  • 17.

    Amint az a Határozat II. szakaszának 10. pontjában foglaltakból kiderül, az érintett vállalkozások kérdéses nettó árbevételi értékei meghaladják a törvényben meghatározott küszöbértékeket.

  • 18.

    Mindezek miatt a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az érintett piac meghatározása
  • 19.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot "a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni".

  • 20.

    A fent említett paragrafus (2) bekezdése szerint "a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell vennie az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait."

  • 21.

    Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint "földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni".

  • 22.

    Az adott engedélyezési kérelem kapcsán közvetlenül és versenyjogi szempontból releváns módon érintett piac a légrugók, a szállítószalagok és a gépjármű csövek piaca. Ezek a piacok azonban csak szűk szegmensei a kérelmező vállalkozás által gyártott termékek széles köre által érintett piacok összességének.

  • 23.

    Az adott piacokon meglévő kínálati és keresleti helyettesíthetőséget is figyelembe véve az érintett piac földrajzi határait a világpiaccal lehet leginkább megadni.

  • 24.

    A szóban forgó fúzió által versenyjogilag leginkább érintett termékek piacán a keresleti helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra nincs, vagy csak korlátozottan lehetőség. Ugyanakkor a kérelmező vállalása a felmerülő versenyjogi aggályokra megfelelő lépésnek tűnik.

  • 25.

    A piacra való belépés vonatkozásában a versenytanács úgy ítéli meg, hogy a piacra való belépést jogi, technikai, műszaki és pénzügyi korlátok a kérelmező vállalat és versenytársai jelentős méreteire való tekintettel nem akadályozzák jelentős mértékben.

V.

Az összefonódás piaci hatásai
  • 26.

    A Tpvt. 30. § (1) bekezdése értelmében az összefonódási tranzakció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor az eljáró hatóságnak "mérlegelnie kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat", melynek során vizsgálni kell különösen:

    • a)

      az érintett piac szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

    • b)

      az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

    • c)

      az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását."

  • 27.

    A versenytanács egyebek mellet az összefonódás horizontális-, vertikális-, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú Közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

  • 28.

    A Versenytanács véleménye szerint a Continental közvetlen irányításszerzése - a már ismert vállalások és kötelezések ismeretében - a hatékony verseny kialakulása, fennmaradása vagy fejlődése szempontjából nem tekinthető kifogásolhatónak. Az összefonódásnak nem valószínűsíthetőek olyan horizontális, vertikális, portfolió és konglomerátum hatásai, melyeket a versenytanács összességükben károsnak ítélt volna.

  • 29.

    Az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását tekintve megállapítható, hogy azok a szóban forgó vállalások és kötelezések miatt érdemben már valószínűsíthetően nem vetnek fel versenyjogi aggályokat.

VI.

Engedélyezés
  • 30.

    Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten érdekelt felek a közvetlen irányítást eredményező tranzakcióhoz kötődően nem kötöttek a verseny korlátozására vonatkozó kiegészítő megállapodást.

  • 31.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal "nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha ... az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon ... vagy annak jelentős részén."

  • 32.

    Mindezek alapján a versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában az összefonódást engedélyezte.

VII.

Az engedélykérés késedelmes benyújtása miatt kiszabott bírság
  • 33.

    Az irányítást szerző nem teljesítette időben a Tpvt. 24. § és 28. § szerinti engedélykérési kötelezettségét: a 28. § (2) bekezdése értelmében az engedélykérést a nyilvános ajánlati felhívás közzétételétől számított 30. napon belül kellett volna a GVH-nál előterjesztenie. A Tpvt. 79. § értelmében e mulasztás miatt kiszabható bírság összege legfeljebb napi 50 000 Ft.

  • 34.

    A kérelmet elmulasztó vállalkozás nem adott elő kifogást a késedelem okaként.

  • 35.

    A versenytanács nem látta indokoltnak a bírság napi összegének törvény adta maximumát alkalmazni. A mulasztási bírság mértékét napi 30.000 Ft-ban határozta meg. Az irányítás szerzés a GVH több éves gyakorlata alapján egyértelműen engedélyköteles, mellyel az ügyfelekhez hasonló piaci múltú és méretű vállalkozásoknak tisztában kell lenniük. A versenytanács enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy az ügyfelek az irányításszerzést nem titkolták el a nyilvánosság elől, csupán annak versenyfelügyeleti konzekvenciáiról feledkeztek meg egy időre és a kérelmet bár késve, de önként nyújtották be.

  • 36.

    A versenytanács a bírság összegét a napi 30.000 Ft összeget 16 napos időszakra számítva állapította meg, melynek kezdő napja a szerződéskötést követő 31. nap, záró napja pedig az a nap, amikor az irányítást szerző - mintegy pótolva mulasztását - benyújtotta engedélykérését.

VIII.

Eljárási kérdések
  • 37.

    Az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintot előzetesen befizette.

  • 38.

    A kérelmezők képviselőjük útján a kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 39.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2005. február 17.