Fogyasztóknak > GONDOLJA VÉGIG HIGGADTAN

GONDOLJA VÉGIG HIGGADTAN - Árkedvezmények

Egy terméknek lényeges tulajdonsága az érte fizetendő ár, mely a fogyasztók számára az eligazodást jelentő egyik legfontosabb mérce a versenyző áruk közötti választás során. A döntési folyamatban ugyancsak lényeges, hogy egy kedvezményesen kínált termék milyen mértékű megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztó számára.

1. Akciós és „eredeti” árak összehasonlítása

Gyakran a fogyasztóval egyszerre kerül ismertetésre az akciós és a nem akciós („eredeti”) ár, amely révén a fogyasztó tájékoztatást kap egyrészt az adott termékért az akció időtartama alatt fizetendő árról, másrészt a nem akciós árhoz képesti megtakarításról.

Tisztességtelennek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért megtakarítás. Ez akkor állhat elő, ha

  • a vállalkozás nem teszi lehetővé az akció időtartama alatt a fogyasztók számára, hogy az ígért áron vásárolják meg az árut, vagyis az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni.

  • a közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. (Korábban nem forgalmazott termék bevezető akciós áron történő árusítására akkor van egy vállalkozásnak lehetősége, ha az áru akció utáni ártörténete igazolja, hogy annak lezárultát követően valóban a feltüntetett magasabb ár minősült jellemzőnek.)

  • a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az

- nem érvényesült,

- csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (pl. ésszerűtlenül rövid ideig) érvényesült, vagyis nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának. (Utóbbi két esettel kapcsolatban megjegyzendő az is, hogy a folyamatosan, huzamosabb ideig alkalmazott akciós ár az áru jellemző árának minősülhet, amire egy újabb akció során tekintettel kell lenni.)

Kiemelendő, hogy a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy az ár kedvezményes. Ezért az „eredeti”-akciós ár összehasonlítása nélkül is megtévesztő lehet valamely árat kedvezményesnek nevezni akkor, ha ez a jellege ténylegesen nem áll fenn.

2. „Akár” állítások

Az árkedvezményeken alapuló kereskedelmi gyakorlatok közé tartozik az a szintén gyakran alkalmazott forma is, amikor több, különböző mértékű kedvezménnyel kínált terméket reklámoznak egy közös, összefoglaló üzenetben. Ebben az esetben a hirdetés általában az akció időtartama alatt elérhető legnagyobb megtakarítás mértékére vagy arányára helyezi a hangsúlyt, vagyis azt közli: a fogyasztók például akár 50%-os mértékű kedvezményben részesülhetnek. Ez önmagában természetesen nem számít jogszerűtlennek, ahogy az sem, hogy a vállalkozás ilyenkor igyekszik az akcióban érintett termékek különböző mértékű árcsökkentései közül a vonzóbbakat, nagyobb arányúakat kiemelni. Ugyanakkor az ilyen esetekben is lényeges, hogy a fogyasztók számára közvetített üzenet ne legyen alkalmas döntéseik tisztességtelen befolyásolására. A fogyasztói döntés meghozatala ugyanis egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jog: elvárható, hogy a figyelem felkeltése, a vevők „becsalogatása” se történjen tisztességtelen módon.

Ha egy vállalkozás kereskedelmi gyakorlatában „akár” állítást fogalmaz meg, akkor három feltételnek kell megfelelnie:

1. A kedvezménnyel érintett termékek, szolgáltatások kínálatának

  • vagy a vállalkozás által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz,

  • vagy - abban az esetben, ha a kedvezménnyel érintett termékkör, szolgáltatáskör megjelölésre kerül a kampányban - a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz

kell kapcsolódnia, annak vonatkozásában tipikusnak kell minősülnie (pl. a kínált termékkör, átlagár alapján).

2. Az érintett termékkörnek reálisan elérhetőnek kell lennie, vagyis az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolhatóknak el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át.

3. A kereskedelmi gyakorlat egyéb körülményei nem módosíthatják azt tisztességtelen irányba. Ilyen körülmények lehetnek például az „akár” kikötés feltételrendszerének észlelhetősége, reális megismerhetősége; az érintett termékek mesterséges felduzzasztása, hogy arányuk elérje a 10%-ot; vagy a készlethiány.

Budapest, 2018. november