Fogyasztóknak > Gyakran Feltett Kérdések

Gyakran Feltett Kérdések

Tisztelt Honlaplátogató!

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Ügyfélszolgálati Irodája összegyűjtötte a leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat.

Reméljük, hogy Ön is választ talál kérdéseire.

Amennyiben bizonytalan abban, hogy az Ön által tapasztalt, jogsértőnek ítélt magatartás a GVH hatáskörébe tartozik-e, tekintse át az alábbi tájékoztatónkat és/vagy keresse bizalommal az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársait telefonon vagy e-mailben.

Gyakran Feltett Kérdések

1. Mivel foglalkozik a Gazdasági Versenyhivatal?

A GVH a piaci verseny tisztasága felett őrködik, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII. törvény (Tpvt. vagy Versenytörvény) alapján.

A Tpvt. négy területen adott hatáskört a GVH-nak: 2008. szeptember 1-jét megelőzően a fogyasztók, 2008. szeptember 1-jével kezdődően pedig az üzletfelek tekintetében a döntések tisztességtelen befolyásolása területén; a versenykorlátozó megállapodások tekintetében; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó tilalmak érvényesítése érdekében; valamint a vállalkozások összefonódásával kapcsolatban.

A Versenytörvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) életbelépésével egyidejűleg, részben annak hatására változott. Mivel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokra vonatkozó szabályozást 2008. szeptember 1-jétől az Fttv. tartalmazza, a versenytörvény ezen időponttól kezdődően az üzletfelek döntését tisztességtelen módon befolyásoló magatartásokat tilalmazza.

A GVH hatáskörébe tartozik tehát az Fttv. alkalmazása, amennyiben a kifogásolt magatartás érdemben érinti a gazdasági versenyt.

Az Fttv. szabályainak érvényre juttatása érdekében három hatóság jár el az alábbi hatásköri megosztás alapján:

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt általános hatáskörrel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Azonban a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel. A Gazdasági Versenyhivatal abban az esetben jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

A gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál - a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével - a következő szempontok irányadóak:

a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége (tekintettel a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés időtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére), vagy

b) a jogsértésért felelős vállalkozás mérete (a nettó árbevétel nagysága alapján).

A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha

a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,

b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,

c) a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy

d) az áru eladásának helyén alkalmazott kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

A GVH hatáskörét ugyanakkor a Tpvt-n és az Fttv-n felül egyéb jogszabályok is meghatározzák, úgymint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.), 2014. július 1-jéig megvalósult magatartások tekintetében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke.

A Kertv. alapján a Gazdasági Versenyhivatal jár el olyan ügyekben, amikor egy jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő a beszállítójával szemben visszaél a jelentős piaci erejével. A jelentős piaci erő abban az esetben állapítható meg, ha a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha nem rendelkezik 100 milliárd forint nettó árbevétellel, azonban a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján ez mégis belátható.

A Kertv. rendelkezései szerint a Tpvt. alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán - mint érintett piacon - fennállónak kell tekinteni, amennyiben a vállalkozásnak, vagy kapcsolt vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

A fent hivatkozott törvényekbe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal (együttes elnevezéssel: beadvánnyal) élhet a GVH-nál.

A GVH által folytatott versenyfelügyeleti eljárás során nincs mód magánjogi jogérvényesítésre, azaz az egyéni érdeksérelmek orvoslására. A magánjogi jogérvényesítés érdekében és az esetleges kártérítés követelése esetén bírósághoz fordulhat a fogyasztó, akár a GVH-nál folyó eljárással párhuzamosan.

2. Hogyan érhető el a GVH Ügyfélszolgálati Irodája?

A GVH Ügyfélszolgálati Irodájának elérhetőségei:

Cím:1054 Budapest, Alkotmány utca 5.

Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf.: 211.

Telefonos tanácsadás: +36-1-472-8851

Telefax: +36-1472-8905

Észrevételeit, kérdéseit elektronikusan a következő címre küldheti:

ugyfelszolgalat@gvh.hu

Az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársai hétfőtől csütörtökig 8:30 és 16:00 óra között, pénteken 8:30 és 13:30 között állnak rendelkezésre telefonon, illetve e-mailben, az ugyfelszolgalat@gvh.hu címen.

A GVH Ügyfélszolgálati Irodáján előre egyeztetett időpontban lehetséges a személyes meghallgatás. Időpont egyeztetni az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársaival telefonon és e-mailben lehet.

Panaszát írásban nyújthatja be postai úton: 1391 Budapest 62. Pf.: 211.

 e-mail-ben: az ugyfelszolgalat@gvh.hu címre,

 személyesen: a GVH postabontóján keresztül (1054 Budapest, Alkotmány utca 5.).

3. Személyesen mikor és hogyan lehet a GVH-ba beadványt eljuttatni?

A GVH postabontója hétfőtől csütörtökig 8:30-tól 16:00 óráig, pénteken 8:30-tól 13:30-ig vesz át küldeményeket.

4. Hogyan lehet jelzéssel élni a GVH felé (Tpvt. 43/G., 43/H. § és 43/I. §)?

Amennyiben úgy véli, hogy egy Ön által észlelt magatartás olyan piaci probléma, amely a GVH hatáskörébe tartozik, beadvány benyújtásával írásban jelezheti azt a Gazdasági Versenyhivatal számára.

A GVH-hoz beadvány kétféle formában nyújtható be:

  • bejelentésként: a GVH honlapjáról letölthető, a kifogásolt magatartás szerinti formanyomtatvány kötelezően kitöltendőként megjelölt részeinek hiánytalanul kitöltött, és aláírt példányának a benyújtásával,

  • panaszként: formai és tartalmi kötöttségektől mentesen a kifogásolt magatartás leírásával.

Kiemelendő, hogy a panasz és a bejelentés a GVH számára fontos információforrás, azonban a GVH akkor is hivatalból jár el, ha az eljárást egy megalapozott bejelentés vagy panasz alapján folytatja.

5. Hogyan nyújtható be panasz a GVH-hoz?

A panasznak mint piaci jelzésnek nincsenek formai kötöttségei. A panasztételhez elég, ha saját szavaival leírja, hogy kivel szemben kíván panasszal élni, és milyen tények alapján kifogásolja a panaszolt vállalkozás piaci magatartását. Amennyiben rendelkezik valamiféle dokumentummal (például újsághirdetéssel, hírlevéllel, szerződésekkel, egyéb levelezéssel stb.), amely igazolja a valószínűsített jogsértést, illetve a verseny érintettségét (lásd 1. kérdés), annak másolatát csatolja beadványához. Panaszát elektronikus úton e-mailben az ugyfelszolgalat@gvh.hu címre, valamint postai úton vagy személyesen (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.), illetve faxon (472-8905) juttathatja el a GVH-hoz.

A névtelen panaszokra a GVH nem válaszol.

A panaszos beadványában kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a GVH-hoz. A panaszok elintézésének nincs jogszabályi határideje, illetve azok tartalma sem kötelezi a GVH-t eljárásra. A panaszok alapvetően piaci jelzésként szolgálnak, a GVH egyedi sérelmeket nem tud orvosolni, mivel a GVH versenyfelügyeleti eljárásai a piaci folyamatokat célozzák. Ha a panaszok kezelésével vagy a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival kapcsolatban további információra van szüksége, keresse fel a Gazdasági Versenyhivatal honlapját (www.gvh.hu), ahol a "Fogyasztóknak" menüpont alatt részletes tájékoztatást és hasznos tanácsokat is találhat. A panaszos nem kap tájékoztatást a panasza alapján megindult versenyfelügyeleti eljárás érdemi döntéséről, arról a honlapon a www.gvh.hu/dontesek menüpont alatt tájékozódhat, míg a bejelentő megkapja az ügyzáró határozatot vagy végzést, kivéve, ha a végzés kötelezettségvállalást tartalmaz. Amennyiben a GVH úgy dönt, hogy egy panasz kapcsán nem indít versenyfelügyeleti eljárást, akkor ez ellen a döntés ellen a panaszosnak nincs jogorvoslati lehetősége.

6. Hogyan nyújtható be bejelentés a GVH-hoz?

Bejelentést úgy tehet, hogy a GVH honlapján megtalálható bejelentési űrlapot megfelelően kitölti,saját kezűleg aláírja, vagy az elektronikus úton eljuttatni kívánt űrlap esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátja, majd eljuttatja a Hivatalhoz.

Bejelentését saját kezű aláírásával ellátva, postai úton, illetve személyesen (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) nyújthatja be. A bejelentés e-mailen csak abban az esetben küldhető meg, ha rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Ellenkező esetben a beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli.

A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a GVH-hoz.

A GVH a bejelentés kézhezvételét követően elővizsgálatot folytat, amelynek során vizsgálja hatáskörének fennálltát, a magatartás versenyjogsértő voltának valószínűsíthetőségét és azt, hogy a közérdek, illetve a verseny érintettsége indokolja-e versenyfelügyeleti eljárás indítását.  Az elővizsgálat lefolytatására – az Fttv. alapján tett bejelentések kivételével, ahol 30 nap – 2 hónap áll a vizsgáló rendelkezésére, amely határidők 2 hónappal meghosszabbíthatók. Az ügyintézési határidő elteltével a bejelentés vizsgálója végzést hoz, amelyben a törvényi feltételek fennállása esetén elrendeli a vizsgálatot, vagy a végzésben megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentéssel összefüggő eljárásban beszerzett adatok alapján nem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei.

A bejelentés elutasítása esetén a bejelentő jogorvoslattal élhet a végzés ellen, amelyet a GVH-hoz kell benyújtani, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz bírálja el nemperes eljárásban. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a bejelentő jogorvoslati kérelme alapos, a vizsgálót a versenyfelügyeleti eljárás 30 napon belül történő elrendelésére kötelezi.

A versenytörvény alapján a bejelentő nem minősül ügyfélnek. Amennyiben a bejelentő által tett bejelentés alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, az eljárást lezáró megszüntető végzést - a kötelezettségvállalást tartalmazó végzés kivételével - megküldi a bejelentő számára. A versenytörvény szerint a bejelentő jogorvoslattal élhet a GVH Versenytanácsa, illetve a vizsgáló versenyfelügyeleti eljárást megszüntető végzése ellen. A jogorvoslati kérelmet a GVH-hoz kell benyújtani, s azt a GVH Versenytanácsának megszüntető végzése esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el nemperes eljárás keretében, a vizsgáló megszüntető végzése esetében pedig a GVH Versenytanácsa bírálja el.

Amennyiben a bejelentő által tett bejelentés alapján indult versenyfelügyeleti eljárás érdemi határozattal zárul, a határozatot a GVH Versenytanácsa a bejelentő számára megküldi.

A GVH eljárása nem alkalmas egyedi jogsérelmek orvoslására vagy kártérítés megítélésére a bejelentés esetében sem. Ilyen igény esetén a panaszos a GVH-nál tett bejelentéstől függetlenül bírósághoz fordulhat.

7. Mi történik, ha a bejelentési űrlap nincs saját kezűleg aláírva vagy elektronikus aláírással ellátva?

Ez esetben az űrlapot a GVH panaszként kezeli.

8. Panasz benyújtása esetén ki kell-e tölteni a bejelentési űrlapot is?

Panasz benyújtásánál nem szükséges a bejelentési űrlapot kitölteni. A GVH-hoz forduló fogyasztónak vagy vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy a fent ismertetett szabályok alapján milyen formában él jelzéssel a GVH felé.

9. Díjköteles-e a panasz, illetve a bejelentés?

Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.

10. Telefonon lehet-e panaszt tenni a GVH-nál?

A GVH-nál kizárólag írásban tehető panasz. Ugyanakkor az Ügyfélszolgálati Iroda munkatársaitól telefonon keresztül felvilágosítás kérhető a GVH hatáskörét, eljárási szabályait, valamint a panasz vagy bejelentés benyújtását illetően.

11. Foglalkozik-e névtelen panasszal a GVH?

A versenytörvény alapján a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.

12. Kiadja-e a GVH a panaszos, illetve bejelentő nevét és levelezési címét a panaszoltnak vagy a bejelentettnek?

A panaszos, illetve a bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal, illetve bejelentéssel élt a GVH-hoz. Panasz benyújtása esetén ezt a kérését jeleznie kell a beadványban, míg bejelentés benyújtása esetén az űrlap kitöltése során erre külön lehetőséget biztosít az űrlap.

13. Mi történik a panaszokkal, illetve a bejelentésekkel?

Amennyiben a panasz, illetve a bejelentés megalapozottnak bizonyul és a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei fennállnak, akkor a GVH hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indít az ügy részletes kivizsgálására.

Amennyiben az adott kérdésben más hatóság jogosult eljárni, akkor a GVH a panaszt, illetve bejelentést megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és erről értesíti a panaszost, illetve bejelentőt.

Amennyiben sem versenyfelügyeleti eljárás indítása, sem áttétel nem indokolt a panaszban és a bejelentésben foglaltak alapján, a GVH erről levélben tájékoztatja a panaszost, illetve végzéssel értesíti a bejelentőt.

14. Milyen döntés várható a versenyfelügyeleti eljárás végén?

A versenyfelügyeleti eljárásban a GVH vizsgálója kivizsgálja az eset körülményeit, és feltárja a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A versenyfelügyeleti eljárás zárulhat vizsgálói végzéssel is, amennyiben a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, vagy, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A vizsgálói végzést a bejelentő is megkapja. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

Amennyiben az eljárás vizsgálói végzéssel nem került megszüntetésre, a vizsgáló által készített vizsgálati jelentés a GVH Versenytanácsához kerül. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa – amely a GVH elkülönült döntéshozó szerve – a vizsgálati jelentést figyelembe véve a feltárt bizonyítékok mérlegelése alapján dönt az ügy megítéléséről. Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az eljárás alá vont kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a versenyjogi rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná (kötelezettségvállalás).

Az eljáró Versenytanács határozat formájában:

  • az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban (i) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt, mely esetben az összefonódás végrehajtható; (ii) előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő az összefonódás végrehajthatóságára vonatkozóan; (iii) megtiltja az összefonódást,

  • az átmeneti irányítást szerző vállalkozás kérelmére engedélyezi részére az átmeneti időszak egy éven túli meghosszabbítást, vagy elutasítja az arra vonatkozó kérelmét,

  • a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezheti,

  • megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik egy versenykorlátozó megállapodásra,

  • megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

  • elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

  • megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását,

  • jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

  • megállapíthatja, hogy a magatartás nem jogsértő,

  • bírságot szabhat ki, illetve

  • kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén figyelmeztetést is alkalmazhat a versenyjogi előírásoknak megfelelést biztosító kötelezettség előírása mellett.

Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a versenyjogi rendelkezéseket megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

15. Kaphat-e kártérítést, illetve visszakaphatja-e a pénzét a károsult fogyasztó, ha a GVH megállapítja a jogsértést?

A GVH Versenytanácsának marasztaló döntése önmagában nem jelenti azt, hogy a károsult fogyasztók kártérítést kapnak.

Azonban a versenyjogi szabályokba ütköző, s ekként jogellenes magatartások konkrét egyedi sérelmeket okozhatnak, melynek leggyakoribb megnyilvánulása az, hogy valaki kárt szenved a jogsértés eredményeként. Ha a fogyasztó azt szeretné elérni, hogy a károkozó az okozott kárt megtérítse, akkor ezen igényét polgári ügyekben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.

A másik gyakori eset az, amikor egy szerződés tekintendő semmisnek amiatt, hogy versenyjogi szabályokba ütközik. A jogszabályba ütköző szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit (pl. eredeti állapot helyreállítása a jogviszony "felszámolásával", elszámolás a felek között) is csak a polgári ügyekben eljáró bíróság állapíthatja meg.

Az ilyen, polgári jogi igények bíróságok előtti érvényesítését nevezzük magánjogi jogérvényesítésnek.

Bővebb információ: Magánjogi jogérvényesítés

16. Hogyan értesülnek az ügyfelek arról, hogy mi lett a versenyfelügyeleti eljárás vége?

A versenyfelügyeleti eljárás végén az eljáró versenytanács kétféle döntést hozhat: határozatot vagy végzést.

Az ügy érdemében hozott döntés a határozat, minden más döntés (pl. az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztésről, eljárási bírság kiszabásról stb.) végzés. A határozattal szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít a törvény (bírósági felülvizsgálat), a végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye, kivéve, ha a Tpvt. vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) arra külön lehetőséget ad.

A GVH Versenytanácsa a határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.

A GVH honlapján (http://www.gvh.hu/dontesek) olvasható, illetve elérhető valamennyi határozat és a nyilvánosságra hozott végzések.  Amennyiben a GVH az eljárás megindulásának a tényéről tájékoztatást adott ki, akkor legalább olyan módon és formában tájékoztat az eljárás befejezéséről is.

Amennyiben Ön panasszal fordult a GVH-hoz, panasztevőként a GVH honlapján, a fent megjelölt elérhetőségi útvonalon tájékozódhat a hozott döntésről, illetve a sajtóközlemények között olvashat az Önt érintő eljárás lezárultáról.

Amennyiben Ön bejelentést tett, akkor a GVH Versenytanácsa Önt külön tájékoztatja az érdemi határozat meghozataláról, valamint a hozott végzéséről (pl. eljárást megszüntető végzés), kivéve, ha a végzés az eljárás alá vontra vonatkozóan kötelezettségvállalást tartalmaz.

Amennyiben Ön az eljárásban ügyfélként vett részt, a GVH Versenytanácsa határozatait és végzéseit külön közli Önnel.

17. Melyek a fogyasztóvédelem területén eljáró államigazgatási szervek?

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium/Fogyasztóvédelem (NFM/Fogyasztóvédelem)

Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

Magyar nemzeti Bank (MNB)

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

18. Milyen esetekben ad ki a GVH előzetes állásfoglalást egy-egy reklám vagy kommunikációs kampány, vagy más kifogásolt magatartás jogszerűségével kapcsolatosan?

A GVH nem adhat ki előzetes állásfoglalást. A versenytörvény szabályai sem egyedi, sem általános jellegű kérdések kapcsán nem teszik lehetővé állásfoglalás kiadását.

Ugyanakkor a GVH Versenytanácsa által hozott határozatok, azok bírósági felülvizsgálata során született ítéletek, a GVH közleményei és elvi állásfoglalásai iránymutatásul szolgálnak a GVH elvárásainak megismeréséhez. Fontos kiemelni azonban, hogy a felsoroltakban foglaltak nem kötik a GVH-t vagy más állami szerveket későbbi döntéseik meghozatala során.