Fogyasztóknak > Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez

Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez?

I. Bírósághoz

A bíróság eljárása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján (versenytörvény)

Bizonyos esetekben, bár az Ön által felvetett probléma a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: versenytörvény) rendelkezéseibe ütközik, az mégsem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Előbbieknek megfelelően bíróság jár el az esetlegesen a versenytörvény II. fejezetébe (2-7. §) ütköző magatartások kivizsgálása során. A törvény 3-7. §-aiban  konkrét tényállásokat nevesít, míg a 2. § lehetőséget teremt arra, hogy az eddig ismeretlen, ugyanakkor a verseny tisztaságát valószínűsíthetően sértő magatartásokat a bíróság vizsgálhassa.

Az előbb említett 2. §-ban található generálklauzula és a 3-7. §-okban nevesített tényállások tehát:

  • a versenytársak, üzletfelek, (különösen megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók)törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon történő vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző gazdasági tevékenység folytatása (2.§);

  • valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének megsértése, veszélyeztetése (3. §);

  • üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének, felhasználásának, valamint jogosulatlan közlésének vagy nyilvánosságra hozásának esetén (4. §);

  • máshoz olyan tisztességtelen felhívás intézése esetén, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza (bojkott felhívás, 5.§);

  • a terméket, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, reklámozni, olyan név, megjelölés vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékétszokták felismerni (szolgai utánzás, 6. §);

  • valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet;

b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti;

c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék. (6/A. § (1))

  • az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése (6/A. § (2));

  • a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése esetén, amennyiben e magatartásokat e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz (7. §).

Bírósághoz polgári jogi vitákban

A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre nem terjed ki a felek között fennálló, egyedi szerződés létrejöttére, módosítására, megszűnésére, érvényességére és joghatásaira, a szerződésben foglaltak teljesítésére, valamint a teljesítés elmaradásából származó illetve a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre, mivel azok kivizsgálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A bírósági eljárást megelőzően, törvényben meghatározott esetekben lehetőség van:

  • békéltető testülethez vagy
  • közvetítőhöz fordulni.
    • A megyei békéltető testületek listájának elérhetősége: ITT
    • Pénzügyi piacokat érintő ügyekben a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége: ITT
    • A közvetítők névjegyzékének elérhetősége: ITT

található.

Egyes, nem közszolgáltatás körébe sorolható termékekkel, szolgáltatásokkal, szolgáltatói, kereskedői tevékenységgel kapcsolatos minőségi kifogások esetében jellemzően szintén nincs külön eljáró hatóság, hanem békéltető testülethez, közvetítőhöz, választott-bírósághoz, vagy végső esetben bírósághoz lehet fordulni.

II. Más hatóságokhoz

Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez?

Panaszok, egyes vitás helyzetek, kifogások megoldására elsődlegesen az érintett szolgáltatók, kereskedők, vagyis a piaci szereplők képesek, így mielőtt hatósághoz fordulna, panaszával keresse meg az érintett vállalkozást, vagy használja a panaszkönyvet, így a fogyasztói észrevételekről az üzletlánc vagy szolgáltató vállalkozás hálózatának központja is tudomást szerezhet. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, lehetősége van közvetítőhöz, békéltető fórumhoz is fordulni, amelyek elsődleges célja az egyedi viták rendezése.

Számos típusú vitás helyzet adódik a gazdasági életben, és gyakoriak azok az esetek, amikor nem a Gazdasági Versenyhivatalnak, hanem más hatóságnak van hatásköre eljárni.

A következőkben felsorolunk néhány olyan esetet, helyzetet, amelyek esetén más hatóság jogosult az eljárás lefolytatására. A felmerülő probléma mellett zárójelben foglalva található a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más szerv megnevezése.

Közbeszerzések és egyéb pályázatokat érintő panaszok esetén

a.) a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt eljárási szabályok megsértése (Közbeszerzési Döntőbizottság);

b.) a közbeszerzések körébe nem tartozó pályázatok, tenderek kiírásával és lebonyolításával kapcsolatos kifogások (bíróság).

Szektorokhoz kapcsolható panaszok

1. Elektronikus hírközlési szolgáltatás

a.) elektronikus hírközlési szolgáltató nem megfelelő számlázási gyakorlata egyéni előfizetők esetén (számlapanaszok szolgáltató általi intézésének rendje, kezelése, a számla tartalma) (a panaszolt vállalkozás székhelye szerintifogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal);

b.) elektronikus hírközlési szolgáltató ügyfélszolgálatának nem megfelelő működése, panaszkezelés módja egyéni előfizetők esetén (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal);

c.) amennyiben elektronikus hírközlési szolgáltató nem megfelelő számlázási gyakorlata, panaszkezelése és ügyfélszolgálatának nem megfelelő működése üzleti előfizető vonatkozásában merül fel (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság);

d.) az elektronikus hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeinek teljesítésére, az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségére vonatkozó kifogás (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság);

e.) az elektronikus hírközlési szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása, illetve az arról való tájékoztatásának megfelelősége (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság).

2. Villamos energia- és földgázszolgáltatás

a.) elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel, valamint a villamos energia- és földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztéssel vagy kikapcsolással, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolással érintett lakossági fogyasztói panaszok elbírálása és az ügyfélszolgálat eljárása esetén (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal);

b.) közületi felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel, valamint a villamos energia- és földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztéssel vagy kikapcsolással, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolással érintett panaszok elbírálása és az ügyfélszolgálat eljárása esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

c.) minőséggel kapcsolatos fogyasztói panaszok, így a gáz kalóriaértéke, a villamos energia frekvenciaszintje, és az ebből eredő károk, a szolgáltatás minősége és a mérőóra sérüléséből eredő jogvita, szabálytalan vételezés esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal).

 3. Távhőszolgáltatás

a.) távhő árát, a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar  Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal figyelembevételével a miniszteri rendelet  állapítja meg, így az abban foglaltak megsértése (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

b.) távhőszolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartása ellenőrzése (települési önkormányzat jegyzője, fővárosi önkormányzat főjegyzője);

c.) a felhasználói igénykielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzat hozzáférhetővé tétele (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal);

d.) a szolgáltatás karbantartás, felújítás miatti szüneteltetése (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal);

e.) lakossági felhasználó, illetve természetes személy díjfizető esetén a méréssel, elszámolással, díjfizetéssel kapcsolatban (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal), közületi felhasználók esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal).

4. Postai szolgáltatás

(Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság).A postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, így azok minőségével kapcsolatos kifogások (pl. tértivevények nem, vagy indokolatlanul hosszú idő múlva érkeznek vissza), a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével kapcsolatban, és a postai szolgáltató általános szerződési feltételeinek ellenőrzése esetén

5. Légiközlekedés

a.) elégtelen helybiztosítás, visszautasított beszállás, légi járatok törlése, vagy hosszú késés esetén (fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró járási hivatal);

b.) Magyarország területén található, repülőtéren történt jogszabályok megsértésével kapcsolatos egyedi utas-panaszok kivizsgálása (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium).

6. Vízközmű-szolgáltatás

Szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén

  • lakossági felhasználók esetén (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal).

7. Mezőgazdasági termelők, kiskereskedelmi beszállítók és a kiskereskedők közötti viták

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a kiskereskedők és a beszállítók kapcsolatában felmerült vitás esetekben, ha a felek nincsenek erőfölényes helyzetben (Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal).

8. Hulladékgazdálkodás

a.) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartása (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

b.) a közszolgáltatási díj mértékét, a szolgáltatás kötelező igénybevételét és egy adott önkormányzat rendeletében foglalt gyűjtőedény kötelező alkalmazását érintő kifogások (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

c.) az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések fogyasztókat érintő megsértése (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal).

9. Egészségügyi-szociális ellátások

a.) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok megfelelő működése (fővárosi és megyei kormányhivatal);

b.) az egészségügyi szolgáltatások minősége, egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülése (egészségügyi államigazgatási szerv - Állami Népegészségügyi Tisztifőorvosi Szolgálat);

c.) támogatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátások rendelésére, kiszolgálására, nyújtására vonatkozó előírások betartása, közfinanszírozott egészségügyi tevékenységek vizsgálata (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)

d) egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése, személyi, tárgyi, szakmai minimumfeltételek, szakmai szabályok, protokollok, illetve közegészségügyi előírások teljesítése (egészségügyi államigazgatási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, vagy az Országos Tisztifőorvos)

10. Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások

a.) pénzügyi fogyasztói jogviták (Pénzügyi Békéltető Testület);

b.) az egyoldalú szerződésmódosítás és az erre vonatkozó tájékoztatási gyakorlat, továbbá az üzletszabályzatok jogszabálynak való megfelelőségét érintő jogviták (Magyar Nemzeti Bank);

c.) pénzügyi és biztosítási szolgáltatással, mint felügyelt a tevékenységgel kapcsolatos kifogások (Magyar Nemzeti Bank);

d.) pénzügyi szolgáltatás esetén a teljes hiteldíj-mutató számítása, ideértve, hogy mely költségek és milyen jogcímen, módon kerülnek beszámításra (Magyar Nemzeti Bank);

e.) a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex rendelkezéseinek megsértése (Magyar Nemzeti Bank);

f.) egyedi megtévesztő fogyasztói tájékoztatás (Magyar Nemzeti Bank);

g.) ügyfélszolgálat működésével és panaszügyintézéssel kapcsolatos kifogások (Magyar Nemzeti Bank).

11. Temetkezési szolgáltatások

a.) a temető üzemeltetőjének vagy a temetkezési szolgáltatónak a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvénybe (Ttv.) ütköző magatartása esetén (a temetkezési szolgáltatás tekintetében a temetkezési szolgáltató székhelye, a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok  tekintetében a temető fekvése szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala);

b.) települési önkormányzat rendeletének a Ttv.-vel ellentétes szabályai, vagy a rendelet megsértése esetén (területileg illetékes kormányhivatal).

12. Kiskereskedelmi szektor

a.) a címkén feltüntetett hibás tájékoztatás, használati-kezelési utasítás hiánya és az elállással kapcsolatos problémák esetén (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala );

 b.) kereskedelmi egységben előforduló téves árfeltüntetést érintő kifogások (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal);

c.) számlakibocsátás hiányával kapcsolatos panasz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal);

d.) egy-egy áruházat érintő akciós termékek készletének hiánya (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala);

e.) a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatások vizsgálata a szavatosság, illetőleg a jótállás alapján az őket megillető jogaik tekintetében, minőségi kifogások ügyintézésével kapcsolatos kifogások (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal).

13. Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény alapján a termékek szakképesítéssel rendelkezőknek szóló ismertetésének jogszabályban meghatározott rendelkezései megsértése esetén gyógyszerészeti szakigazgatási szerv jogosult eljárásra (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet).

14. Kozmetikumok

A termékek minőségére és jelölésére vonatkozó egyedi panaszok elbírálása (a panaszolt vállalkozás székhelye szerinti fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal).

15. Kéretlen reklámlevelek

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény értelmében, ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (pl. eDM levél) kizárólag akkor küldhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Címzett reklámküldemény természetes személy, mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság).

16. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben szabályozott magatartások esetén

  • a napi fogyasztási cikkek köréből a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a kiskereskedők és a beszállítók kapcsolatában felmerült vitás esetekkel kapcsolatos panaszok esetén a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény alapján (Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal)

  • szerződéses jogvita beszállítók és kiskereskedők között (pl. elszámolási vita, kárrendezés, stb.) esetén (bíróság).