2004 májusától a közösségi versenyjogot a tagállami versenyhatóságok is kötelesek alkalmazni - így Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal feladata az EU versenyjogi szabályainak az érvényre juttatása. Az EUMSz. 101. és 102. cikkének alkalmazási hatályát a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás teremti meg.

A kereskedelemre gyakorolt hatás konkrét esetben történő megállapításához egyrészt a közösségi joggyakorlat, másrészt az arra épülő, a kereskedelemre gyakorolt hatás megállapítását elősegítő bizottsági közlemény ad támpontokat. Ezek alapján az érintettség meglehetősen tágan értelmezhető. Vannak olyan nyilvánvaló esetek, amikor minden további nélkül megállapítható, hogy fennáll a kereskedelemre gyakorolt hatás, például amikor az egyik tagállamból a másikba irányuló árumozgásokat érint az adott versenyjogi cselekmény, vagy akkor, amikor több tagállam vállalkozásai vesznek részt egy versenykorlátozó megállapodásban. Ugyancsak nyilvánvaló a kereskedelemre gyakorolt hatás megléte, amikor a versenyjogi magatartás hatásai egyértelműen több tagállam piacán érvényesülnek (mint például egy piacfelosztó kartell esetében). A konkrét körülményektől függően megállapítható ugyanakkor a kereskedelemre gyakorolt hatás akkor is, ha például egyetlen tagállam vállalkozásai szerepelnek a versenykorlátozó magatartásban, de a verseny körülményei olyanok, hogy az egyetlen tagállamnak (vagy akár csak egy részének) a területét lefedő kartell megváltoztatja a kereskedelem tagállamok közötti viszonyait. A tagállamközi kereskedelem érintettségéről szóló bizottsági közlemény értelmében az érzékelhetőség mértékétől függően bizonyos magatartások úgy minősíthetőek, mint amelyek nem képesek érzékelhető mértékben érinteni a tagállamok közötti kereskedelmet, így azok nem tekinthetőek olyan magatartásoknak, amelyek a közösségi versenyjog hatálya alá esnek. Ilyenek azok a magatartások, amelyeknél az érintett vállalkozások együttes éves közösségi forgalma nem haladja meg a 40 millió eurót és egyidejűleg a felek együttes piaci részesedése a Közösségen belüli érintett piacon nem haladja meg az 5 %-ot.