Nyomtatható verzió PDF formátumban

GONDOLJA VÉGIG HIGGADTAN

A bankja módosíthatja-e egyoldalúan a szerződését?

Az általános polgári jogi szabályok szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a szerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.

Ilyen kivételről rendelkezik például a hitelintézeti törvény is, amely meghatározott feltételekkel lehetővé teszi a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást.

Általánosan igaz, hogy a pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a szerződés feltételeit.

A szerződés típusától független előírás szerint a szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével , valamint az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja sem módosítható egyoldalúan , az ügyfél számára kedvezőtlenül .

Milyen esetekben lehet a szerződési feltételeket az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani?

A fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kivételével kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi.

A fogyasztóval kötött kölcsönszerződések vagy pénzügyi lízingszerződések a pénzügyi intézmény által egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatok, díjak, költségek vonatkozásában módosíthatóak.

Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a pénzügyi intézmények akkor jogosultak gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező az árazási elveit írásban rögzítette.

Az árazási elvek , mivel üzleti titkot tartalmazhatnak, nem nyilvánosak, azonban azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani. Az árazási elvek megfelelőségét, valamint azok alkalmazásának gyakorlatát a PSZÁF ellenőrzi.

Mit kell tartalmaznia az árazási elveknek?

  • valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;

  • ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;

  • az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni;

  • díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.

Milyen módon kell közzétenni a módosítások tényét?

Az ügyfelek számára kedvezőtlen módosítást annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben közzé kell tenni és az ügyfelet közvetlenül, postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón is tájékoztatni kell a módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról. Továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítással kapcsolatos tájékoztatást az ügyfelek számára elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

A fenti értesítési szabályokat nem kell alkalmazni a referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönök esetén. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén ugyanis kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben kell közzétenni.

A fogyasztóval kötött kölcsönszerződéseknél vagy pénzügyi lízingszerződéseknél kamat, díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen, egyoldalú módosítása esetén az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására.

Ez alól kivétel a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés felmondásának esete, ugyanis ekkor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. Fenti szabály nem alkalmazandó továbbá a referencia kamatlábhoz kötött kamatozású kölcsön tekintetében a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás esetén sem.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések, valamint pénzügyi lízingszerződések esetében a fogyasztó számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosításra?

Ezek a szerződések a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, jogszabályban meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatóak. Amennyiben a feltételek változása a kamat csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell.

A pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére tényleges hatást gyakorló , az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja:

  • a hitelező forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása,

  • a hitelkockázat változása,

  • a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.

Abban az esetben beszélhetünk a forrásköltségek, forrásszerkezeti lehetőségek kedvezőtlen változásáról, ha az alábbi események közül legalább egy bekövetkezik:

  • jegybanki alapkamat emelkedése,

  • bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,

  • a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,

  • a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,

  • a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.

A hitelkockázati változások esetén kedvezőtlen módosítás lehetséges amennyiben az adóst/adóstársat, vagy a hitelügyletet a bank magasabb kockázati kategóriába sorolja, mert a kölcsön összege növekszik legalább 10%-kal (az ügyfél nem fizetése miatt), vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökken legalább 10%-kal, és e változások a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyeztetik.

A fenti esetekben sem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül a pénzügyi intézmény, ha a kölcsön forintban meghatározott összege a forint/deviza árfolyamának változása miatt emelkedik. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az ügyfél a lakáscélú hitelét devizában vette fel, és a forintra átszámított tartozása az árfolyamváltozás következtében emelkedik 10%-kal, vagy azt meghaladó mértékben, abban az esetben a bank nem emelhet kamatot.

A banknak még abban az esetben van lehetősége kamatot emelni, ha annak a kockázati csoportnak a kockázata növekszik, amelybe az ügyfél ügyletét besorolták. E körben azonban, ha az ügyfél nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe, a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül.

Budapest, 2012. március 7.