A fogyasztók védelme érdekében az állam különböző jogágak területén megalkotott jogszabályokkal avatkozik a gazdasági folyamatokba. A polgári jog (szerződések joga, kártérítési jog), a közigazgatási jog és a büntetőjog mellett fogyasztóvédelmi szabályokat találhatunk a versenyjogi rendelkezések között is, amelyek érvényesítése a GVH, valamint az ún. magánjogi jogérvényesítés keretében - a sérelmet szenvedett fél keresete alapján induló polgári peres eljárásban - a bíróságok hatáskörébe tartozik.
A fogyasztók megtévesztése legtöbbször az erre alkalmas tájékoztatással valósul meg. Ennek egyik legelterjedtebb formája a reklám, de ebbe a körbe sorolható mindenfajta áruval, szolgáltatással kapcsolatos - vásárlást, igénybevételt megelőző - információközlés is, mint pl. a telefonos megkeresés, nyereményjátékra felhívás stb. Ilyen lehet a szerződéses ajánlat megküldése is, ha más információ a termékről nem áll rendelkezésre. A versenytörvény megköveteli, hogy a tájékoztatás mind részleteiben, mind egészében igaz és pontos legyen.
A versenytörvény a fogyasztókat megtévesztő magatartási formákat csak példálózva sorolja fel, a GVH más megtévesztő magatartás észlelése esetén is beavatkozhat a piaci folyamatokba.
- A legtipikusabb eset, amikor az áru árára, lényeges tulajdonságára (pl. összetételére, használatára, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatására, kezelésére, eredetére, származási helyére, beszerzési forrására vagy módjára) vonatkozóan nyújt a vállalkozás hamis közlést. Ez megvalósulhat valótlan tény állításával vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, vagyis mindkét esetben aktív félrevezető magatartással.
- A gazdasági élet szereplője ugyanakkor passzív módon is lehet megtévesztő, ha elhallgatja, hogy egy áru vagy szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az áruval vagy szolgáltatással szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
- A fogyasztó döntését ezen kívül nagymértékben befolyásolhatják bizonyos körülmények, például, hogy
- milyen forgalmazási, illetve fizetési feltételekkel juthat az áruhoz;
- részesül-e engedményben;
- vásárlását ajándékkal jutalmazzák-e;
- vagy egy vásárláshoz kötődő nyereményjátékban vannak-e valós nyerési esélyei.
- A tisztességes versenyben ezekről a körülményekről a fogyasztónak pontos, világos és valós tájékoztatást kell kapnia.
- Különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése valós tartalom nélkül szintén tiltott és szankcionálandó. Tipikus példa erre az az eset, amikor a vállalkozó úgy tünteti fel az árleszállítást, mintha korábban ténylegesen magasabb árért árulta volna a termékét.
Az ésszerűen viselkedő fogyasztó egy adott áru vagy szolgáltatás kiválasztása során elsősorban az áru minőségét és árát veszi figyelembe. Ezeket a releváns, lényeges körülményeket elhomályosíthatják azonban olyan állítások, ígéretek, nyereményekkel való kecsegtetés, amelyek megnehezítik az áru vagy ajánlat valós megítélését. A megtévesztés szinte minden esetben azzal jár, hogy a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozzák, mivel ekkor a fogyasztó hiányos vagy téves információk birtokában hozza meg fogyasztói döntését. A versenytörvény itt külön kiemeli azt az esetkört, amikor a vállalkozás olyan üzleti módszert alkalmaz, amely megnehezíti az áru vagy ajánlat értékelését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.