A versenyjogi szabályokba ütköző, és ekként jogellenes magatartások nemcsak a Gazdasági Versenyhivatal által védeni hivatott közérdeket sérthetik, hanem egyedi érdeksérelmeket (jellemzően kárt) is okozhatnak a fogyasztók, a piaci szereplők vagy a jogsértéssel érintett más személyek számára. Ennek megfelelően a versenyjogi jogsértések elkövetői ellen is kétféle módon lehet fellépni: egyrészt ha a közérdek védelme indokolja, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot rendel el, amelynek célja a jogsértés megszüntetése, továbbá indokolt esetben a jogsértés szankcionálása; másrészt az egyéni jogsérelmeket orvosolandó pedig közvetlenül polgári pert indíthat az, aki a sérelmet elszenvedte. Míg a közérdekű versenyhatósági eljárások célja a jogsértés megszüntetése, illetve indokolt esetben annak szankcionálása, az egyéni jogsérelmek orvoslására lehetőséget adó polgári peres eljárásban a bíróság közvetlenül kártérítést is megítélhet a sérelmet szenvedett félnek, illetve a szerződéses jogviszonyok alakítására is jogosult (így például szerződést hozhat létre a felek között, teljesítésre kötelezhet, vagy a versenykorlátozó szerződés jogellenességének megállapításán túl alkalmazhatja az érvénytelenség jogkövetkezményeit).
A versenyügy elbírálásában eljáró bíróságot a Gazdasági Versenyhivatal – a bíróság barátjaként (amicus curiae) – segíti az üggyel kapcsolatos szakmai álláspontjának kifejtése révén.