Gazdasági Versenyhivatal

A versenyfelügyeleti eljárások bemutatása

A versenyfelügyeleti eljárások (i) fogyasztói (vagy versenytársaktól, civil szervezetektől érkező, stb.) jelzések (panasz vagy bejelentés) (ii) összefonódás-bejelentés és (iii) a GVH saját észlelései alapján hivatalból indított eljárások. A versenyfelügyeleti eljárás indításának feltétele - a fúziós eljárások kivételével - a valószínűsíthető jogsértés és a Hivatal fennálló hatásköre, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) által meghatározott további feltétel, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítását, így a vizsgálat elrendelését a közérdek hatékony védelme is indokolja.

A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható. Ha a vizsgálat elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák, a vizsgálat eredményéről is tájékoztatni kell a nyilvánosságot.

A versenyfelügyeleti eljárás a szakmai irodák vizsgálóinak eljárásával indul. A vizsgáló a hivatalból indított – nem az összefonódások vizsgálatára irányuló – versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás további folytatásától sem várható eredmény, illetve ha az eljárás okafogyottá vált.

Amennyiben a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást végzésével nem szünteti meg, az ügy iratai a vizsgálati jelentéssel a hivatal döntéshozó szervéhez, a Versenytanácshoz kerül.

Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően

• a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti,

• az aktát a vizsgálónak visszaadhatja további vizsgálat, új ügyfél eljárásba vonása vagy az eljárás kiterjesztése érdekében,

• ideiglenes intézkedést rendelhet el.

Amennyiben a fenti intézkedésekre nem kerül sor, az eljáró versenytanács megküldi az eljárás alá vont ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amelyre az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül észrevételt tehet. Az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

Az eljáró versenytanács akkor tart tárgyalást, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács - a tényállás tisztázása érdekében - szükségesnek tartja. A versenytanács tárgyalása nyilvános, ugyanakkor az eljáró versenytanács indokolt végzéssel a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja.

Az eljáró versenytanács határozatában

• az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban (i) megállapíthatja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, mely esetben az összefonódás végrehajtható; (ii) előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő az összefonódás végrehajthatóságára vonatkozóan; (iii) megtiltja az összefonódást,

• összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban megállapíthatja, hogy az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt félrevezetően közöltek, és a vizsgáló által kiadott hatósági bizonyítványt visszavonja,

• a Tpvt. 30. § alapján hozott határozatot visszavonhatja, ha az a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult,

• megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik egy megállapodásra,

• megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

• elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

• megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

• kötelezettséget írhat elő,

• bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat a kis- és középvállalkozásokkal szemben,

• elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

• megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe,

• korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja.

Az eljáró versenytanács versenyfelügyeleti bírságot szabhat ki. A bírság összege legfeljebb az érintett vállalkozás, illetve annak a vállalkozáscsoportnak az előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenhárom százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenhárom százaléka lehet. Vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tizenhárom százalékát.

Az ügyintézési határidők ügytípusonként eltérőek, illetve indokolt esetben meghosszabbíthatóak az alábbi módon:

Lényeges körülmény lehet továbbá az, hogy egy új eljárás alá vont bevonásával az ügyintézési határidők újraindulnak, illetve nem számít bele az ügyintézési határidő számításába több eljárási cselekmény időtartama, valamint az az időszak sem, amíg egy másik szerv döntésére vár a Hivatal.

A versenyfelügyeleti eljárás során a vizsgáló és az eljáró versenytanács többféle eljárási cselekményt végezhet: adatot, dokumentumokat, nyilatkozatokat kérhet az eljárás alá vontaktól és másoktól is, jogsegéllyel, tanúmeghallgatással, szakértő kirendeléssel élhet, szemlét és indokolt esetben - előzetes bírói engedély alapján - helyszíni kutatást tarthat.

A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.

A tényállás tisztázása során a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a Tpvt., illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tényállás tisztázásával, tanúmeghallgatással, szakértővel és szemlével kapcsolatos szabályait alkalmazza.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint üzletfelek megtévesztése, jogsértő összehasonlító reklám, illetve megtévesztő reklám esetén nem indítható vizsgálat, ha az elkövetés óta három év eltelt. Versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel való visszaélés, illetve összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén az elévülési idő öt év, mely a magatartás tanúsítását, valamint az összefonódás végrehajtását követően kezdődik. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülési határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.