A 2014. július 1-jén számos tekintetben módosul a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (Tpvt.). Az elsősorban eljárási jellegű módosítások célja a legkorszerűbb, az uniós jogfejlődést is követő versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése, valamint az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése. A módosításoknak is köszönhetően várhatóan kiszámíthatóbbá és gyorsabbá válnak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai. A módosítások – két, alább jelzett eset kivételével – a 2014. július 1-jén vagy azt követően induló eljárásokban (megismételt) eljárásokban lesznek alkalmazandók.

(A módosítások a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvénnyel kerültek megállapításra. A törvény szövege letölthető innen.)

A módosítások az alábbi fő területekre vonatkoznak.

I. Összefonódások

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzését illetően az alábbi változások történnek:

  • a törvény egyértelművé teszi: amíg a cégek nem kapják meg a GVH engedélyét, az összefonódás nem hajtható végre. Ez alól az általános szabály alól – kivételes jelleggel – a GVH az eljárása során külön kérelemre mentességet engedélyezhet, egyes irányítási jogok gyakorlását megengedheti, különösen akkor, ha az szükséges a befektetés értékének megőrzéséhez, és nem jár a piaci viszonyok visszafordíthatatlan megváltoztatásával,

  • az egyszerűbb megítélésű (ún. egyfázisú) fúziós ügyek ügyintézési határideje 45-ről 30 napra csökken,

  • változik a vállalkozásrész fogalma, illetve az, hogy mikor jön létre összefonódás [vállalkozásrész feletti irányításszerzés mint olyan megszűnik (vállalkozásrész beolvadása lesz csak összefonódás), több, egymástól független vállalkozás feletti irányításszerzés már nem egyetlen, hanem több összefonódás lesz], valamint a nettó árbevétel számítása során csak az egyazon vállalkozáscsoporton belüli forgalom lesz figyelmen kívül hagyható; így a tranzakciók eltérő köre esik engedélyezési kötelezettség alá,

  • törvényi megerősítést kap a GVH által eddig is biztosított előzetes egyeztetés (ún. prenotifikáció), amelynek keretében a GVH a már elhatározott összefonódás kapcsán az egyébként felkészült jogi szakembereknek segítséget nyújt abban, hogy a konkrét engedélyezés iránti kérelemben milyen adatokat kell megadni, ahhoz milyen iratokat kell csatolni,

  • a törvény nevesíti, hogy a versenytanács egyeztetést kezdeményezhet az összefonódás kapcsán érdekelt más vállalkozásokkal, hogy megismerje álláspontjukat az előírni kívánt feltétellel, kötelezettséggel kapcsolatban.

Az összefonódásokra vonatkozó új anyagi jogi szabályok csak a június 30-át követően létrejött összefonódásokra, illetve értelemszerűen az ezekkel kapcsolatban indított versenyfelügyeleti eljárásokra alkalmazandók.

II. Adatkezelés, iratbetekintés

Az adatkezelés, iratbetekintés szabályai annyiban kivételesek, hogy míg a többi szabályt csak a július 1-jét követően indult eljárásokban kell figyelembe venni, addig az adatkezelésre, iratbetekintésre vonatkozó változások már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók mind a GVH-ra, mind az ügyfelekre és más eljárási szereplőkre.

Az üzleti titkot tartalmazó iratok tekintetében fontos, hogy a törvény fokozottabb követelményeket támaszt az adatszolgáltatókkal szemben: ezentúl az általános, nem egyes adatok üzleti titok jellegére hivatkozó, illetve az e jelleg konkrét indokait meg nem jelölő nyilatkozatok nem lesznek elfogadhatóak. Ha a vállalkozás tehát nem ad be alapos, konkrét indokolást, hogy miért is minősül üzleti titoknak az általa szolgáltatott adat, akkor számolnia kell azzal, hogy a GVH azt nem is kezeli akként, így betekintést enged az adott iratba másoknak. Ennek a szigorításnak a célja, hogy az eljárások hatékony és eredményes lefolytatását ilyen kérdések szükségtelenül ne hátráltassák, így a vállalkozások e téren való együttműködése (az üzleti titokra való hivatkozások valóban csak a szükséges körre korlátozása, a betekinthető iratváltozatok előkészítése) a saját jól felfogott érdeküket is szolgálja. Ehhez a GVH igyekszik majd megfelelő segítséget is nyújtani az érintetteknek, így a honlapon jelenleg is elérhető egy titokmentesítéssel kapcsolatos tájékoztató.

Ide kapcsolódik, hogy – a hatósági eljárás általános szabályai alapján, figyelemmel az Európai Bizottság gyakorlatára is – a törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy az egyik ügyfél védekezéshez való jogának gyakorlása érdekében akár a másik ügyfél üzleti titkaiba betekinthessen. Ugyan ez a lehetőség (illetve az iratbetekintés engedélyezésének kötelezettsége) az eddigi szabályok alapján is adott volt, a Tpvt. módosítása megnyugtatóan rendezi azt, hogy az üzleti titok lehető legnagyobb védelme érdekében a betekintő ügyfelet titoktartási kötelezettség terheli, a megismert titkot csak a versenyfelügyeleti eljáráshoz kapcsolódóan használhatja fel, valamint a versenytanács külön korlátozásokat írhat elő, pl. megtilthatja, hogy másolatot, feljegyzést készítsen a betekintő ügyfél.

Fontos még e körben, hogy a módosítás nyomán – összhangban a jelenleg elfogadás előtt álló, a versenyjogi jogsértésekből eredő kártérítési igények érvényesítéséről szóló új uniós irányelvvel is – egyértelmű lesz, hogy az ún. engedékenységi nyilatkozat (és az új jogintézményként a törvényben megjelenő egyezségi nyilatkozat) nem betekinthető irat, kivéve ha – hasonlóan az üzleti titokhoz – a másik eljárás alá vont ügyfél védekezéshez való jogának érvényesítéséhez az szükséges.

Az új, illetve pontosított szabályozás másik célja, hogy a GVH hatékonyan tudja lefolytatni vizsgálatait, miközben továbbra is maradéktalanul eleget tesz az adatkezelési, adatvédelmi követelményeknek is. Példaként említhető, hogy a GVH a jövőben adótitkokhoz, illetve egyes ügyekben bizonyos telekommunikációs adatokhoz is hozzáférési jogosultságot kap. A részletesebb szabályozás révén a Tpvt. mind a személyes adatok védelmét, mind a közérdekű adat megismerhetőségét jobban szolgálja, így például lehetővé teszi, hogy az eljárás jogerős befejezését követően főszabály szerint bárki betekintsen a Gazdasági Versenyhivatal kezelésében lévő iratokba, azzal, hogy az azokban szereplő személyes adatokat, illetve egyéb korlátozás elé eső adatokat (pl. üzleti titok, banktitok) nem ismerhet meg.

III. A megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalma

A Tpvt.-be épülnek be a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezései. A Grt. megtévesztő reklámra, illetve az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezéseit jelenleg is a versenyhatóság, illetve a bíróság kényszeríti ki, alapvetően a Tpvt. szerinti eljárási rendben. Az átemelés révén elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás a tekintetben, hogy a nem a szűken vett fogyasztók (azaz az önálló foglalkozásukkal vagy gazdasági tevékenységükkel összefüggő célok érdekében eljáró, ún. laikus természetes személyek) felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetőek meg.

A Tpvt.-beli szabályok lényegi tartalma nem változik, ugyanakkor a szabályozás közelít a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szabályozási logikájához. A módosítások révén növekedhet a szabályozás átláthatósága, valamint a jogalkalmazás is egységesebb lehet.

IV. Egyezségi kísérlet

A Tpvt. 73/A. §-ában bevezetett új jogintézmény, az egyezségi kísérlet célja, hogy olyan egyezség szülessen a GVH és az ügyfél között, amelyen keresztül a közérdek és a törvényesség is biztosítható, azonban megtakarítható mindkét fél oldalán a hosszadalmas eljárással, illetve jogi csatározással járó idő és költség, egyúttal a jogsértéshez közeli időben meghozható a GVH bírságot megállapító határozata.

A jogintézmény lényege, hogy akkor, amikor már kirajzolódott a tényállás és a rendelkezésre álló bizonyítékok köre, amelyek alapján a jogsértés megállapíthatónak tűnik, a GVH a főbb adatok ismertetésével egyezségi kísérletre hívja fel az eljárás alá vont ügyfelet. Ennek alapján az ügyfél – adott esetben külön egyeztetés alapján – nyilatkozatot tehet, amelyben rögzíti, hogy a jogsértést és a vonatkozó, feltárt tényállást, valamint az ezért kiszabásra kerülő bírságot elismeri, és sem az eljárás során később, sem a bíróság előtt nem kívánja vitatni, ha a GVH határozata valóban az egyezségi kísérlet során elért közös álláspontnak megfelelően alakul. Így az eljáró versenytanács további eljárása lényegesen leegyszerűsödik, ideértve a határozat indokolását is. Ilyen esetben a bírság mértéke is 10%-kal csökken, vagyis a jogintézményről elmondható, hogy mind az ügyfél, mind a hatóság számára hasznos lehet.

Ha egyébként nem jön létre az egyezség, akkor az eljárás folyik tovább az általános szabályok szerint, az ügyfél adott esetben már benyújtott nyilatkozatát pedig a GVH nem használhatja fel.

V. Egyéb változások

A módosítás – számos kisebb, illetve technikai jellegű kiigazítás formájában – szinte valamennyi eljárási szabályt érintette, többek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való teljes összhang biztosítása érdekében (például az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok körét illetően).

A II. pontban kifejtettekkel összefüggésben, egységesen változtak az ágazati vizsgálat, panasz, bejelentés adatkezelési és iratkezelési szabályai.

Kiemelésre érdemes, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a GVH önkéntes adatszolgáltatás alapján piacelemzést folytasson, így jobb képet kapjon az egyes piacok működéséről.

A bejelentés kapcsán a legjelentősebbnek tekinthető változás, hogy ha a vizsgáló a bejelentés mellőzéséről dönt, mivel például azonos tartalmú bejelentést már elbírált a GVH, akkor e döntéssel szemben is élhet jogorvoslattal a bejelentő.

A törvénymódosítás pontosította több ponton a bírságszabályokat, illetve részletszabályokat állapított meg a nettó árbevétel számítására, valamint kiigazította az engedékenység szabályait is. A módosítás hatályon kívül helyezte a meghatalmazottak lehetséges körére vonatkozó speciális korlátokat.

A GVH viszonylag alacsony létszámú állományára, illetve a nyári és a karácsonyi ünnepek körüli szabadságolások alatt felmerülő helyettesítési nehézségekre tekintettel a törvény – a bíróságokhoz hasonlóan – rögzíti, hogy az augusztus 20-át megelőző tíz munkanapon, valamint a december 24-e és január 1-je közötti munkanapokon igazgatási szünetet tart. Ennek az igazgatási szünetnek az ideje az ügyintézési határidőbe sem számít be.

Végezetül szükséges rögzíteni, hogy a módosítások nem érintik a Tpvt.-nek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról szóló IV. fejezetét, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló V. fejezetét, és az összefonódások engedélyhez kötésének anyagi szabályainak módosítására (kiigazítására) is csak a legszükségesebb mértékben került sor, tekintettel arra, hogy e szabályok érdemi megváltoztatása semmilyen formában nem indokolt.

A törvényi módosításokra tekintettel a GVH felülvizsgálta az összefonódások engedélyezése iránti kérelem űrlapot és annak útmutatóját , valamint az ezzel az eljárással összefüggő egyes közleményeket, amelyek 2014. július elsejével szintén elérhetőek a honlapon.