Gazdasági Versenyhivatal
Sajtófőnök
A Gazdasági Versenyhivatal közleménye
Nagyösszegű bírságok cementügyben
A Versenyhivatal tavaly bejelentés nyomán három, a cementpiachoz kapcsolódó ügyben indított eljárást. Két, - vállalkozások irányítási viszonyait tisztázó - eljárás már lezárásra került, a harmadik, a cementpiacon kartellezést, illetve erőfölényes visszaélést vizsgáló eljárásban a mai napon született meg a jogsértést megállapító határozat.
A versenytanács ebben megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások és a Magyar Cementipari Szövetség azzal, hogy havi adattár néven 2001-ig olyan információs rendszert működtettek, amely egyes vállalkozásokra vonatkozó, máshonnan be nem szerezhető, a többi vállalkozás üzleti döntéseit befolyásoló üzleti adatokat tartalmazott, versenykorlátozó módon egyeztetett piaci magatartást valósítottak meg. E miatt a Duna Dráva Cement és Mészművek Rt-re 80 millió, a Holcim Rt-re 40 millió bírságot szabott ki. A Magyar Cementipari Szövetséget és a BÉCEM Rt-t nem bírságolta meg a GVH. Az MCSZ tevékenyen részt vett ugyan az adatok áramoltatásában, de az információ-kartell szervezői, haszonélvezői mégis a gyártók voltak. A Bécem Rt-ről a GVH már korábban is megállapította, hogy az a többi magyar cementgyár közös irányítása alatt áll.
A versenytanács megállapította továbbá, hogy a Holcim Rt. jogelődje, a Hejőcsabai Cementművek által a forgalmazók irányában alkalmazott kedvezményrendszer, - mely szerint az import cementet nem forgalmazók erre tekintettel árkedvezményben részesülnek - gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. Emiatt 30 millió Ft bírságot szabott ki.
A vizsgálat nem tárt fel arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a cementgyártó vállalkozások
Irati bizonyítékok alapján megállapítható volt azonban, hogy az MCSZ keretén belül olyan információ-áramlási rendszert működtettek, amely alkalmas volt a cementipari verseny korlátozására. Havi adattárukban olyan vállalkozás és gyár-specifikus adatokat közöltek egymással, amelyeket más forrásból - KSH adatszolgáltatás, piac koncentráltságából adódó természetes átláthatóság - nem ismerhettek meg. Elvi éllel szükséges kimondani, hogy oligopol piacokon nem megengedhető a versenytársak közötti vállalat-specifikus, verseny befolyásolására alkalmas, a versenyben rejlő inherens bizonytalanság, illetve kockázat mérséklését szolgáló adatcsere. Ennek nem akadálya, hogy az adatsor nem jövőbeli tervekre vonatkozott: a közelmúlt történéseit havi rendszerességgel bemutató adatsorok kellően "frissek" és gyárakra, valamint termékekre specifikáltak voltak, így a versenykorlátozásra való alkalmasság megállapítható volt. A többi piaci szereplő termelésének, értékesítésének, készleteinek gyárakra, cementfajtákra lebontott rendszeres, több éven keresztüli nyomon követése alkalmas volt arra, hogy a piaci szereplők nagy biztonsággal előre megjósolják a többiek piaci lépéseit.
Az eljárás alá vont vállalkozások összehangolták magatartásukat a tekintetben, hogy üzleti titoknak minősülő adatokat szolgáltattak a Cement Szövetségnek, és nem kifogásolták ezen adatok a szövetség többi tagja felé irányuló közlését. Az MCSZ azzal az elhatározásával sértette meg a versenytörvényt, hogy az adattárat a vállalkozásoknak megküldte.
A versenyfelügyeleti eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a piacvédelmi és dömpingeljárások során üzleti titoknak minősülő üzleti információkat hoztak volna egymás tudomására.
A Holcim tekintetében a versenytanács abból indult ki, hogy erőfölénnyel való visszaélésnek minősül olyan árkedvezmény adása, amelynek feltétele, hogy a további versenytárs gyártóktól a forgalmazó ne szerezhessen be árut, még akkor is, ha az import visszaszorítását célozza. A magyar cementértékesítés piacán a vizsgált időszakban a magyar cementgyártó vállalkozások - a piac struktúrájából, a közöttük levő szervezeti átfedések miatt - közös erőfölényben voltak. E piaci erőre támaszkodva nem kizárt, hogy közülük csak egyik vállalkozás tanúsítson visszaélésnek minősülő magatartást. A Holcim Rt. felelősségre vonható a jogelődje által folytatott, még el nem évült magatartásért.
A bírságok mértékének meghatározásánál a következő szempontokat értékelte a versenytanács. A versenytársak közötti információkartell oligopol piacon alapvetően súlyos jogsértés, de jelen esetben figyelembe kellett venni, hogy az adatok nem vonatoztak árakra, eladási területekre, konkrét üzleti kapcsolatokra. Enyhítő körülményként vette számításba, hogy a jogsértő magatartással 2001-ben felhagytak, illetve az eljárás során felfüggesztették a havi adattár működtetését. Tekintetbe vette a versenytanács azt is, hogy az infókartell érdemben csak a szerződésekkel le nem kötött termelésre lehetett hatással. A kiszabott bírságok eltérő nagysága a vállalatok forgalmának különbözőségét tükrözi. E bírságok a cégek 2000. évi forgalmának kb. 3 ezrelékét éri el.
Az erőfölénnyel való visszaélés miatt kiszabott bírság tekintetében: a jogsérelmet elvileg súlyosnak lehet tekinteni, de azt a hatásával együtt értékelte a Versenytanács. Igaz, hogy versenykorlátozó célzatú volt, de érdemi hatása - tekintettel az árengedmény mértékére, a ténylegesen ilyen tartalmú szerződések kevés számára - csekélynek volt mondható, továbbá az import az adott évben magas szintet ért el. E bírságösszeg a Holcim Rt. 2000. évi forgalmának kb. 2 ezrelékét éri el.
Budapest, 2002. 10. 08.
Dr. Polgárdy Géza