A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a versenytörvény 43/C. § szerinti ágazati vizsgálatot indított a turizmus gazdasági ágazatba tartozó az online szobafoglalások piacán, a szállodai és más szálláshelyek webes felületeken történő közvetlen és viszonteladói értékesítésével, különösen az online szállásközvetítők által alkalmazott, ún. árgarancia intézményének működésével kapcsolatos piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából. A GVH az ágazati vizsgálat során az érintett piaci szereplőkkel szorosan együttműködik.

A GVH az említett piacokon olyan körülményeket azonosított, amelyek arra utalhatnak, hogy az árgarancia gyakorlata korlátozhatja az árversenyt az ugyanazon szállodai szobákat kínáló utazási irodák/szállásfoglalási portálok között, megnehezítheti vagy akár meg is akadályozhatja, hogy az ilyen árgaranciát nem vállaló versenytársak teret nyerjenek a piacon, hogy új versenytársak lépjenek be a piacra, valamint kihatással lehet a szálláshelyek különböző értékesítési csatornái közötti verseny lehetőségeire is.

Ez az árgarancia azt jelenti, hogy a szálloda egy adott szállásközvetítővel kötött megállapodásban vállalja, hogy más szállásközvetítőnél, vagy saját weboldalán nem adhat meg az adott szállás közvetítőnek megadott áraknál alacsonyabb árat. Egyes változatokban az árgarancia azzal jár, hogy amennyiben a fogyasztó/megrendelő arról szolgáltat információt, hogy egy másik viszonteladó ugyanazt a szállodai szobát (beleértve egyéb szolgáltatásokat is) nála alacsonyabb áron kínálja, akkor a különbséget számára a szálloda vagy a szállásközvetítő megtéríti.

Az árgarancia gyakorlata a hasonló tárgykörben zajló külföldi eljárások első tapasztalatai szerint versenyjogi aggályokat vet fel. Egyes országokban a nemzeti versenyhatóságok már versenyfelügyeleti eljárásokat is indítottak hasonló tárgykörben. A német versenyhivatal (Bundeskartellamt) a szállodák online közvetítésével foglalkozó HRS vállalkozással szemben indított eljárást . A Bundeskartellamt álláspontja szerint a vállalkozás és a szállodák közötti megállapodásban szereplő legjobb ár klauzula megakadályozza egyrészt, hogy más versenytársak jobb feltételek nyújtásával térnyerést szerezzenek a piacon, másrészt, hogy új versenytársak lépjenek a piacra. Az angol versenyhivatal, az Office of Fair Trading (OFT) 2010 szeptemberében indította meg a versenyfelügyeleti eljárását az online szálloda értékesítési és foglalási piacon . A Booking.com és az Expedia külön-külön megállapodásokat kötöttek a világ legnagyobb szálloda-vállalkozásával, az IHG-vel, amely megállapodások korlátozták az online utazási irodákat abban, hogy kedvezményeket adjanak a szállodai szobák árából. Az OFT szerint a feltételezett jogsértések korlátozzák az árversenyt az utazási irodák között, valamint megnövelik az utazási irodák számára a belépési korlátokat a piacra belépés és a terjeszkedés területén. A svájci versenyhatóság (Switzerland Competition Commission) az OFT példáját követve eljárást kezdeményezett három online utazási iroda (Booking.com, Expedia Inc. és HRS) ellen, amelyek internetes felületükön keresztül hotelszobákat értékesítenek Svájcban . A versenyhatóság gyanúja szerint az online értékesítést végző utazási irodák hotelekre vonatkozó legjobb ár garanciái, valamint a további járulékos szerződési kikötései jogellenes korlátozásokat tartalmazhatnak. A magatartás feltehetően korlátozza a versenyt és illegálisan akadályozza az új versenytársakat a piacra lépésben; csökkenti a szállodák képességét, hogy különböző kiskereskedelmi árakat alkalmazó értékesítési csatornákat alakíthassanak ki; és csökkenti a szállodai szobák különböző csatornákon keresztüli hozzáférhetőségét.

Az ágazati vizsgálat - egyebek mellett - arra is fényt fog deríteni, hogy a fogyasztói szokások alapján mekkora az online szobafoglalás jelentősége a piac egészét nézve, mennyiben különböznek a magyar szokások és piaci gyakorlat a fentebb említett nyugat-európai országokétól. Vannak olyan vélemények, hogy habár töretlenül fejlődik az online szállásközvetítés piaca, az utazási irodák fizikai üzlethálózataira még sokáig szükség lesz, hiszen a magyarok utazási szokásai lassan változnak. A Magyar Turizmus Zrt-nek a magyar lakosság utazási szokásairól készült felméréséből kiderül, hogy a felmérésbe bevont háztartások közel fele információ gyűjtésére, 17,7 százaléka foglalásra, 7,4 százaléka fizetésre is használja az internetet . A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) szóvivője szerint az emberek használják az internetet, azonban döntően csak tájékozódásra, a többség még mindig bemegy egy irodába is az utazás előtt. Szerinte a foglalások 10-20 százaléka történik teljesen online úton . Az eNet közlése szerint viszont a KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott .

Az online szálláshelyfoglalások magyarországi piacával kapcsolatban a GVH rendelkezik olyan információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a szállodák foglalási rendszerekkel kötött megállapodásainak Magyarországon is fontos része az ún. "rate parity" (árgarancia) érvényesítése. A BDO és a Turizmus.com közös, idén megismételt átfogó online szállodaipari felméréséből tudható egyebek mellett, hogy az összes szobafoglalásnak Budapesten közel harminc, vidéken már negyven százaléka online csatornákon történt tavaly. Az elmúlt két évben jelentősen koncentrálódott az online szállásközvetítők piaca. Budapesten a két piacvezető a booking.com és az expedia.com, a vidéki szegmensben a három legjelentősebb online közvetítő pedig a szallas.hu, a booking.com és a szallasvadasz.hu. Emellett felértékelődött a szállodák mobileszközökre is optimalizált saját honlapon keresztül zajló értékesítésének szerepe is.

Az előzetes piacvizsgálat során számos (több mint 30) magyarországi szálláshelyeket kínáló portál weboldalait vizsgáltuk meg. Ezek közül a legjelentősebbnek a szallas.hu, az iranymagyarorszag.hu, a booking.com, a szallasvadasz.hu, és az expedia.com tűnik (pontos forgalmi adatokkal egyelőre nem rendelkezünk). A vizsgált honlapok több mint felénél találtunk árgarancia-vállalást, illetve mind az öt kiemelt online szolgáltatónál (az expedia.com honlapján ez ugyan nem látszik, de hotels.com oldalán viszont igen, amely az expedia leányvállalata).

Az árgarancia egyik fontos és versenyszempontból különösen aggályos következménye, hogy a szobaárak kiegyenlítődéséhez vezethet. Áregyezőségeket keresve 24 szállásfoglaló oldalra kiterjedő felmérést végeztünk. A teszt tárgya egy standard szoba foglalása volt Budapesten, az egyik híres szálloda egy bizonyos típusú szobájára, egy éjszakára, két vendég részére, teljesen azonos feltételek mellett. A teszt azt mutatta, hogy a különböző oldalak árai csaknem tökéletesen megegyeznek egymással.

A fent említett körülmények alapján a GVH úgy ítélte meg, hogy jelenleg egy versenyfelügyeleti eljárás megindításának nincsenek meg a Tpvt. 70. § (1) bekezdésében leírt feltételei. Ugyanezek a körülmények azonban elegendőek ahhoz, hogy a Tpvt. 43/C § (1) bekezdése szerint ágazati vizsgálatot indítson, hiszen "az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik". Az ágazati vizsgálat célja a piaci folyamatok megismerése és értékelése, amelynek alapján eldönthető, hogy szükséges-e és milyen vállalkozásokkal szemben versenyfelügyeleti eljárást indítani.

A GVH aláhúzza, hogy a fent említett körülményekből nem következik feltétlenül, hogy a piacon a verseny korlátozódik vagy torzul, ennek és az ebből esetlegesen fakadó fogyasztói hátránynak értékelésére az ágazati vizsgálat keretében kerül sor.

Az ágazati vizsgálat nem csak a múltbeli és jelen piaci helyzetre, hanem a verseny a fogyasztók szempontjából való jövőbeni alakulására is kiterjed.

Az ágazati vizsgálat első lépéseként a GVH a gazdasági ágazat egyes vállalkozásaitól felvilágosítást kér. Az első adatkéréseket a hivatal szeptember közepén küldi meg a piaci szereplők részére. Az ágazati vizsgálat a tervek szerint 2014 augusztusában zárul majd a vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentés közzétételével.

Az ágazati vizsgálat indításával kapcsolatban készült dokumentum az alábbiakban letölthető PDF formátumban:

Budapest, 2013. július 29.

Gazdasági Versenyhivatal