GVH > GVH jogállása, szervezete

A hivatal jogállása, szervezete

A GVH autonóm - a kormánytól független - államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés ellenőrzése mellett működik, így a hivatal elnöke évente beszámol a parlamentnek a GVH éves tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül. A GVH országos hatáskörrel rendelkező hatóság, így területi szervei nincsenek.

A GVH élén az elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes segíti. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, az elnökhelyettesek személyére a GVH elnöke tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki - egyetértése esetén - hat évre szóló kinevezésre tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A kinevezéssel egyidejűleg a köztársasági elnök az elnökhelyettesek egyikét megbízza a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával, míg a másik elnökhelyettes feladata a szakmai irodák irányítása és felügyelete.

A szakmai irodák felügyeletével megbízott elnökhelyettes alá tartozó szakmai irodák ágazati alapon, illetve ügytípus szerint szervezettek. Versenyfelügyeleti ügyekben a szakmai irodák döntenek a versenyfelügyeleti eljárás elrendeléséről és gondoskodnak a döntés-előkészítéshez szükséges vizsgálatok lefolytatásáról. Ennek érdekében:

  • folyamatosan figyelemmel kísérik a verseny és a piacok működését;

  • a hivatalhoz érkezett panaszok, illetve bejelentések alapján döntést hoznak arról, hogy induljon-e hivatalból versenyfelügyeleti eljárás akár a versenytörvény, akár a közösségi versenyjogi szabályok alapján, illetve jogsértés gyanúja esetén saját kezdeményezésre versenyfelügyeleti eljárást indítanak;

  • lefolytatják a hivatalból, illetve kérelemre indult (magyar és/vagy közösségi jogalapon folyó) versenyfelügyeleti eljárásokat és előkészítik a Versenytanács döntését;

  • utóvizsgálat keretében ellenőrzik a versenytanácsi döntések végrehajtását.

Ezen túlmenően a szakmai irodák részt vesznek a hivatalhoz egyeztetésre érkezett jogszabály-tervezetek, koncepciók véleményezésében és a GVH egyéb versenypártolási tevékenységében; valamint a GVH versenykultúra fejlesztése és terjesztése érdekében végzett tevékenységében is.

A szakmai irodák közül a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügytípusba tartozó panaszok, bejelentések intézését, illetve vizsgálatok lefolytatását a Fogyasztóvédelmi Iroda végzi, míg a titkosan megvalósított, legkeményebb versenykorlátozást (árrögzítést, piacfelosztást) jelentő kartellek felderítésével és vizsgálatával a Kartell Iroda foglalkozik. Az ágazati alapon szervezett Antitröszt Iroda , valamint a Fúziós Iroda a feladatkörébe tartozóan valamennyi egyéb ügytípussal kapcsolatos szakmai irodai feladatot ellát. A kereskedelmi törvény alapján a hivatalra háruló, a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedők feletti felügyelet ellátásából adódó teendőket a Termelő és Szolgáltató Ágazatok Irodája végzi.

A szakmai irodák versenyfelügyeleti és versenypártolási munkáját - az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen felügyelete alá tartozó - más szervezeti egységek is segítik. Így a szakmai irodai munka közgazdasági elméleti és módszertani hátterét a Versenypolitikai Iroda , intézményesített jogi támogatását pedig a Jogi Iroda biztosítja, míg a közösségi jogalkalmazással és kapcsolattartással - valamint általában a nemzetközi együttműködéssel - kapcsolatos feladatokat a Nemzetközi Iroda munkatársai látjk el. A hivatal tevékenységében a közgazdasági elemzések minőségének javítása és az elemző munka szerepének növelése érdekében a vezető közgazdász feladata alapos közgazdasági - elméleti, illetve lehetőség szerint empirikus - elemzések készítése egyes versenyfelügyeleti eljárásokban, de közreműködik néhány kifejezetten magas szintű közgazdasági szakértelmet igénylő kérdés kezelésében (így akár egyes kiemelt versenypártolási kérdések megoldásában) is. A hivatal versenykultúra fejlesztéséhez való hozzájárulása érdekében kifejtett tevékenységét a Főtitkárság Versenykultúra Központja fogja össze.

Versenyfelügyeleti ügyekben a GVH versenyfelügyeleti eljárásait érdemben lezáró - valamint az azok végrehajtását elrendelő - döntéseket a hivatalon belül elkülönült döntéshozó fórumként működő Versenytanács hozza meg, s egyben gondoskodik is azok nyilvánosságra hozataláról. A Versenytanács bírálja el egyúttal a vizsgálók által a versenyfelügyeleti eljárás során hozott ún. közbenső végzések elleni jogorvoslati kérelmeket is. A Versenytanács munkáját a Versenytanács elnöke (aki egyben a GVH egyik elnökhelyettese) szervezi és irányítja. A Versenytanács az egyes ügyeket a Versenytanács elnöke által kijelölt három- vagy öttagú eljáró versenytanácsban bírálja el. A versenytörvény a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásához teljes önállóságot biztosít a Versenytanács tagjainak: döntésük meghozatalakor csak a törvénynek vannak alárendelve, részükre utasítás nem adható. A Versenytanács tagjai - versenyfelügyeleti feladataik mellett - közreműködnek a GVH versenypártolási és versenykultúra fejlesztése érdekében végzett tevékenységében is.