Fogyasztóknak > A GVH eljárásai > A versenyfelügyeleti eljárások bemutatása

A versenyfelügyeleti eljárások bemutatása

A versenyfelügyeleti eljárások bemutatása

A versenyfelügyeleti eljárások (i) fogyasztói (vagy versenytársaktól, civil szervezetektől érkező, stb.) jelzések (panasz vagy bejelentés) (ii) összefonódás-bejelentés és (iii) a GVH saját észlelései alapján hivatalból indított eljárások. A versenyfelügyeleti eljárás indításának feltétele - a fúziós eljárások kivételével - a valószínűsíthető jogsértés és a hivatal fennálló hatásköre, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) esetében az a további feltétel, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítását, így a vizsgálat elrendelését a közérdek hatékony védelme is indokolja.

A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható. Ha a vizsgálat elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák, a vizsgálat eredményéről is tájékoztatni kell a nyilvánosságot.

A versenyfelügyeleti eljárás a szakmai irodák vizsgálóinak eljárásával indul. A vizsgáló a hivatalból indított – nem az összefonódások vizsgálatára irányuló – versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés és az eljárás további folytatásától sem várható eredmény.

Amennyiben a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást végzésével nem szünteti meg, az ügy iratai a vizsgálati jelentéssel a hivatal döntéshozó szervéhez, a Versenytanácshoz kerül.

Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően

  • a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti,
  • az aktát a vizsgálónak visszaadhatja további vizsgálat, új ügyfél eljárásba vonása vagy az eljárás kiterjesztése érdekében,
  • ideiglenes intézkedést rendelhet el.

Amennyiben a fenti intézkedésekre nem kerül sor, az eljáró versenytanács megküldi az eljárás alá vont ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját. Az előzetes állásponttal egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

Az eljáró versenytanács akkor tart tárgyalást, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács - a tényállás tisztázása érdekében - szükségesnek tartja. A versenytanács tárgyalása nyilvános, ugyanakkor az eljáró versenytanács indokolt végzéssel a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja.

Az eljáró versenytanács határozatában

  • az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban (i) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt, mely esetben az összefonódás végrehajtható; (ii) előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő az összefonódás végrehajthatóságára vonatkozóan; (iii) megtiltja az összefonódást,

  • összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban megállapítja, hogy az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt félrevezetően közöltek, és a vizsgáló által kiadott hatósági bizonyítványt visszavonja,

  • a Tpvt. 30. § alapján hozott határozat visszavonja, ha az a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult,

  • megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik egy megállapodásra,

  • megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,
  • elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
  • kötelezettséget írhat elő,
  • bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat a kis- és középvállalkozásokkal szemben,

  • elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
  • megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe,
  • korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja.

Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki. A bírság összege legfeljebb az érintett vállalkozás illetve annak a vállalkozáscsoportnak az előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag-vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Az ügyintézési határidők ügytípusonként eltérőek, illetve indokolt esetben meghosszabbíthatóak az alábbi módon:

Ügytípus

Ügyintézési határidők

Lehetséges hosszabbítás

Üzletfelek megtévesztése, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, jogsértő összehasonlító reklám, megtévesztő reklám

3 hónap

2 alkalommal 2 hónappal

Versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel való visszaélés

6 hónap

2 alkalommal 6 hónappal

Összefonódás-bejelentés

8 nap

-

Összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárás (egyszerűsített, illetve teljes körű eljárás)

30 nap, illetve 4 hónap

a 30 nap nem hosszabbítható, a 4 hónap 20 nappal (azonnali indítás esetén), illetve 2 hónappal (30 naposból való indítás esetén)

Összefonódás-bejelentés elmulasztása

6 hónap

2 hónappal

A Tpvt. 24. § (4) szerinti összefonódás bejelentés elmulasztása

4 hónap

-

Összefonódás-bejelentés során közölt valamely félrevezető tény következtében elrendelt vizsgálat

60 nap

 1 alkalommal 20 nappal

Lényeges körülmény lehet továbbá az, hogy egy új eljárás alá vont bevonásával az ügyintézési határidők újraindulnak, illetve nem számít bele az ügyintézési határidő számításába több eljárási cselekmény időtartama, valamint az az időszak sem, amíg egy másik szerv döntésére vár a hivatal.

A versenyfelügyeleti eljárás során a vizsgáló és az eljáró versenytanács többféle eljárási cselekményt végezhet: adatot, dokumentumokat, nyilatkozatokat kérhet az eljárás alá vontaktól és másoktól is, jogsegéllyel, tanúmeghallgatással, szakértő kirendeléssel élhet, szemlét és indokolt esetben - előzetes bírói engedély alapján - helyszíni kutatást tarthat.

A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.

A tényállás tisztázása során a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a Tpvt., illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) tényállás tisztázásával, tanúmeghallgatással, szakértővel és szemlével kapcsolatos szabályait alkalmazza.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint üzletfelek megtévesztése, jogsértő összehasonlító reklám, illetve megtévesztő reklám esetén nem indítható vizsgálat, ha az elkövetés óta három év eltelt. Versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel való visszaélés, illetve összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén az elévülési idő öt év, mely a magatartás tanúsítását, valamint az összefonódás végrehajtását követően kezdődik. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülési határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.