Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira. A Hivatal egyúttal összegezte a tíz éve hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásának eddigi eredményeit és a legújabb irányokat is.
Egy évtized telt el azóta, hogy hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény 2008. szeptember 1-jén. A GVH – fogyasztóvédelmi feladatkörét az MNB-vel, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal megosztva végzi. 10 év alatt folyamatosan töltötte meg tartalommal a konkrét esetek által a fogyasztóvédelmi keretszabályokat és ezáltal támogatta a fogyasztókat abban, hogy döntéseiket torzításmentesen hozhassák meg.
A GVH jelentős fogyasztóvédelmi tevékenységének tíz évéről a következő sarokszámok adnak tanúságot:
-
a Versenyhivatal 401 ügyben hozott döntést a jubiláló jogszabály alkalmazásával,
-
több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért (összesen 5.143.219.167 Ft-ot),
-
34 kötelezettségvállalást fogadott el, amellyel a vállalkozások maguk korrigálhatták jogsértésüket,
-
16 megfelelési program kialakítását írta elő, amely biztosítja a vállalkozások jogszabályoknak megfelelő működését,
-
12 ügyben írta elő fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampány kialakítását,
-
5 figyelmeztetést alkalmazott kis- és középvállalkozásokkal szemben,
-
2 közérdekű keresetet indított a fogyasztók védelmében,
-
275 sajtóközleményt adott ki,
-
4 kommunikációs kampányt folytatott le a fogyasztók tudatosságának erősítésére,
-
és 6 nemzetközi piacvizsgálatban (sweep projekt) vett részt.
A Hivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatai számos piaci szektorra és termékre terjedtek ki. Az évtized elején a hitelintézeti szolgáltatásból kirekesztetteket (BAR listások, nyugdíjasok) célzó fogyasztói csoportok működése adott jelentős munkát a GVH-nak, a 2010-es évek második felében pedig az üdülési jogok értékesítésének piaca igényelt fokozott figyelmet. Az egyes termékek gyógyhatásával vagy egészségre gyakorolt hatásával összefüggő megtévesztő állítások visszatérő tárgyai a Hivatal vizsgálatainak, csakúgy, mint az infokommunikációs és a telekommunikációs szektor jogsértő reklámgyakorlatai.
Az elmúlt években azonban a GVH figyelme egyre inkább a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányába fordult. Útmutatót tett közzé a közösségi médiában aktív szerepet vállaló, ún. véleményvezéreken (influencereken) keresztül történő reklámozással kapcsolatban. Továbbá vizsgálta egyes online szolgáltatók személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatásait annak érdekében, hogy a fogyasztók ezek ismeretében vehessék igénybe termékeiket. Az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat is egyre szorosabban monitorozta fogyasztóvédelmi vizsgálatai során.
Az új típusú fogyasztói sérelmek minél hatékonyabb − gyorsabb, célorientáltabb, fókuszáltabb – kezelésének érdekében a GVH szükségesnek találta egy digitális fogyasztóvédelmi stratégia kialakítását, amelyet a mai napon tett nyilvánossá.
A digitális piacok dinamikája, a kereslet és kínálat speciális jellemzői, de különösen a fogyasztói döntések különleges, más piacoktól eltérő sajátosságai ugyanis szükségessé teszik új eszközök alkalmazását és prioritások felállítását a jövőben. A GVH ezzel az új megközelítéssel törekszik arra, hogy lépései, gyakorlatai, beavatkozásai, üzenetei összhangban álljanak a digitális gazdaság által életre hívott üzleti modellek és kereskedelmi gyakorlatok gyors fejlődésével.
A Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia elérhető a GVH weboldalán.
Budapest, 2018. szeptember 27.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ
a sajtó részére:
|
További
információk:
|