Társoldalak
Versenykultúra Központ
OECD
Versenyügyi Tanácsadó Irodahálózat
penzSztar

Tájékoztató a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, valamint jogsértő összehasonlító reklám bejelentésére szolgáló űrlaphoz

1. Az erről az oldalról letölthető űrlap a következő jogszabályokba ütköző magatartások bejelentésére szolgál:

a) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.),

b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) III. fejezetében foglalt, az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmáról szóló szabályok,

c) egyes külön jogszabályban vagy európai uniós aktusokban meghatározott, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések, ha külön törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, ilyen különösen:

ca) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvénynek (Gyftv.) a gyógyszerrel, illetve gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályai,

cb) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) és végrehajtási rendeleteinek az élelmiszer-jelöléssel és az alkalmazott jelölési módszerrel, az élelmiszerek megjelenítésével, valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklámmal kapcsolatos egyes szabályai,

d) – a 2014. július 1-jét megelőzően tanúsított magatartások esetén – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénynek (Grt.) a megtévesztő reklámot tiltó rendelkezései, valamint az összehasonlító reklámmal szemben támasztott egyes követelmények.

(2014. július 1-től a Grt. megtévesztő, illetve összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezései hatálytalanok, és a vonatkozó előírásokat a Tpvt. tartalmazza.)
Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentett vállalkozás nem csak a fenti szabályokba ütköző magatartást, hanem egyéb versenyjogi jogsértést is elkövetett, és e magatartás tekintetében is bejelentést kíván tenni, akkor azt nem ezen az űrlapon, hanem a vonatkozó tematikus űrlap megfelelő kitöltésével kell megtennie.

I. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Milyen magatartások minősülhetnek jogsértőnek?

2. A GVH a fent felsorolt jogszabályok közül leggyakrabban az Fttv. megsértése miatt lép fel, így az alábbiakban röviden erre térünk ki.

3. Az Fttv. tiltja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
Fogyasztónak csak a „laikus” magánszemély (az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy) minősül [Fttv. 2. § e) pont]. Kereskedelmi gyakorlat a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja [Fttv. 2. § d) pont].
A magatartás megítélése során azon fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. A fogyasztótól az ésszerű tájékozódás körében elvárt, hogy tájékozódjon, de az nem, hogy hogy ellenőrizze a kereskedelmi kommunikációkban szereplő információ helytállóságát. Az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztók (pl. idősek, gyermekkorúak) esetében pedig az őket jellemző magatartás az irányadó.

4. Az Fttv. mellékletében (ún. feketelista) meghatározott kereskedelmi gyakorlatok a törvény erejénél fogva tisztességtelenek, semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie, így az sem vizsgálandó, hogy a gyakorlat befolyásolta-e az ügyleti döntést, mivel ezt a jogalkotó már feltételezte e magatartások vonatkozásában. Ezekben az esetekben tehát a jogsértés megállapításához csak azt kell bizonyítani, hogy a magatartás megvalósult. Ilyen magatartások például az alábbiak:

  • ingyenesség ígérete, ha utána egyes elkerülhetetlen (például fuvarozással összefüggő) költségeken felül még fizetni kell (Fttv, melléklet 20. pont),
  • kiskorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut (Fttv, melléklet 28. pont),
  • kedvező áron történő vásárlás ígéretével csalogató reklám esetén, amikor a vállalkozás alapos okkal feltételezheti, hogy nem tudja majd a keresletet megfelelő ideig/mennyiségben a saját készletéből, vagy más vállalkozástól beszerzett áruval kielégíteni (Fttv, melléklet 5. pont).

5. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat legjellemzőbb esetei a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat és az agresszív kereskedelmi gyakorlat.
A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulhat

a) valótlan információ vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő megjelenítésével (pl. az áru mennyisége, származási helye, ára, egészségre gyakorolt hatása stb. tekintetében) (Fttv. 6. §), vagy

b) valamely jelentős információ (pl. az áru lényeges jellemzői) elhallgatásával (Fttv. 7. §).
Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely például pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással jelentősen korlátozza, korlátozhatja a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát (Fttv. 8. §).

Az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatnak mindegyik esetben alkalmasnak kell lennie a fogyasztói döntés (vásárlás) befolyásolására, azaz hogy a fogyasztót olyan döntés meghozatalára késztesse, amelyet egyébként nem hozott volna meg (ügyleti döntés torzítása).

6.  A fenti esetek alá nem besorolható kereskedelmi gyakorlat akkor tisztességtelen, ha
a) sérti a szakmai gondosság követelményét, azaz ha a kereskedelmi gyakorlat alkalmazása során annak megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és

b) ténylegesen vagy potenciálisan torzítja a fogyasztói ügyleti döntését azáltal, hogy érzékelhetően rontja a tájékozott,a szükséges információk birtokában hozott döntés képeségét.

Ez az ún. generálklauzula sérelme. Ez valósul meg például amikor a vállalkozás nem felügyeli megfelelően a közvetítő partnerei tevékenységét, és ennek nyomán a fogyasztók ügyleti döntésének torzítására alkalmas magatartást tanúsítanak, vagy amikor alkalmaz a termékeire bevezetett egyfajta minősítési rendszert úgy alkalmaz, hogy a minősítési kritériumoknak való megfelelés következetes és folyamatos ellenőrzésére nem alakít ki megfelelő rendszert.
Mikor lép fel a GVH fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben?

7. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén a GVH hatáskörébe tartozik a jogsértés elbírálása, ha a sérelmezett kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A gazdasági verseny érdemi érintettségét a törvény maga állapítja meg (s ilyen módon a további körülmények vizsgálata e tekintetben nem szükséges), ha

a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatón (pl. országos televízió csatornán) keresztül valósul meg,

b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, (pl. országosan terjesztett havilapok, hetilapok vagy legalább három megyében terjesztett napilapok)

c) a fogyasztók közvetlen megkeresése (direktmarketing) legalább három megye fogyasztói felé irányul (pl.: elektronikus DM levelet legalább három megye fogyasztói felé küld ki a vállalkozás), vagy

d) az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül (pl.: a vállalkozás legalább három megyében szervez árubemutatót).

A fentieken kívül egyéb szempontok (pl. az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége vagy a vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján) is megalapozhatják a gazdasági verseny érdemi érintettségét, és így a GVH hatáskörét.

8. Ha a sérelmezett kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas, tehát nem tartozik a fent leírtak körébe, a fogyasztóvédelmi hatóság – vagy pénzügyi szervezetek esetén – a Magyar Nemzeti Bank jár el.

Kérjük ilyen esetekben közvetlenül a fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz forduljon, melynek elérhetőségeit a www.nfh.hu, illetve a http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak oldalon találja.

9. A fentiek alapján a GVH jár el, például ha a sérelmezett reklám egy országos televízió csatornán jelenik meg. Ha ugyanez a reklám kizárólag a vállalkozás honlapján jelenik meg, és egyéb körülmények nem indokolják a GVH eljárását, az eljárás lefolytatása a fogyasztóvédelmi hatósághoz tartozik.

II. Üzletfelek megtévesztése, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása

10. Amennyiben kizárólag üzletfelek [azaz fogyasztónak nem minősülő (nem laikus) magánszemélyek vagy vállalkozások] megtévesztése, választási szabadságának indokolatlan korlátozása valósul meg,

a) a 2014. július 1-je előtti magatartás esetén a Grt. vagy a Tpvt. III. fejezete,

b) 2014. július 1-jétől pedig kizárólag a Tpvt. rendelkezései

alkalmazandóak azzal, hogy az eljárási szabályok a Tpvt. versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai szerint alakulnak.

A vállalkozásokkal szembeni magatartások tekintetében is lényegében az Fttv. kapcsán kifejtettek az irányadók két fontos különbséggel:

a) nincs „feketelista”, és

b) a GVH az üzletfelektől tájékozódásuk során körültekintőbb magatartást vár el, velük szemben magasabb elvárhatósági mércét alkalmaz: az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását veszi alapul, aki a gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

Amennyiben egy magatartás, kereskedelmi kommunikáció (üzleti gyakorlat) fogyasztókat és üzletfeleket is érint, akkor a GVH az Fttv. szerint jár el [Vö. Tpvt. 10/A. §].

III. A jogellenes összehasonlító reklám

11. Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely felismerhetővé tesz más vállalkozást vagy ilyen vállalkozás által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.

Ha valamely versenytárs vagy annak áruja még közvetve sem ismerhető fel a reklámból (pl. mert a piac sok kis szereplőből áll, és a reklámból egyes szereplők nem azonosíthatóak be), akkor összehasonlító reklámról nem beszélhetünk.

12. A jogszabály nem tiltja az összehasonlító reklám alkalmazását mint olyat, azonban meghatározza alkalmazásának feltételeit. A GVH hatáskörébe tartozó ilyen követelmény, hogy

a)  az összehasonlított áruknak azonos rendeltetésűnek vagy azonos szükségletet kielégítőnek kell lennie (pl. nem felel meg e követelménynek egy kerékpár és egy motorbicikli összehasonlítása, de pl. egy hagyományos fogkefe és egy elektromos fogkefe összehasonlítása e tekintetben megfelelő lehet),

b) az áru lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságaira vonatkozzon, annak tárgyilagosnak kell lennie [pl. az összehasonlított árnak a termékek azonos kiszerelésére kell vonatkoznia; nem tárgyilagos, illetve nem ellenőrizhető olyan tulajdonságok összehasonlítása, amelyek nem mérhetőek (pl. termék íze)], illetve

c) eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlításakor csak azonos eredetmegjelölésű termékek hasonlíthatók össze (pl. tokaji bor nem hasonlítható össze egy villányi borral).

13. Fontos hangsúlyozni, hogy az összehasonlító reklámmal szemben ugyanúgy fennáll az Fttv.-ben, illetve a Tpvt.-ben a megtévesztő kereskedelmi/üzleti gyakorlatokkal szembeni tilalom, így ha egy összehasonlító reklám meg is felel az itt írt követelményeknek, ezektől függetlenül vizsgálandó, illetve vizsgálható, hogy nem megtévesztő-e.

Lényegében az előbbi követelmények éppen azt szolgálják, hogy az összehasonlítás csak olyan módon történhessen, hogy annak valóságtartalma (így a reklám megtévesztő jellege) aztán később ellenőrizhető legyen.

IV. Egyes külön jogszabályokban, uniós jogi aktusokban foglalt fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok

14. Az Fttv. 17. §-a szerint – a 7. pontban jelzett hatásköri szabályokra figyelemmel – a GVH jár el akkor is, ha külön törvény vagy kormányrendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezésének megsértése tekintetében külön törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik. Az ilyen eljárásban az eljáró hatóság vizsgálja az e törvény, illetve a külön törvény vagy kormányrendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott jogszabály, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseinek megsértését.

Ilyen speciális szabályokat tartalmaznak mindenekelőtt a gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre, az élelmiszerekre, azon belül is különösen az étrend-kiegészítőkre, illetve a kozmetikumokra vonatkozó jogszabályok, de számos más területen (pl. az utazási szolgáltatások vagy meghatározott pénzügyi termékek tekintetében) is találhatóak ilyen szabályok.

Űrlap letöltése

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen
befolyásolása, valamint jogsértő összehasonlító reklám bejelentésére szolgáló űrlaphoz:

A Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett
a bejelentési űrlapokra vonatkozó általános tájékoztatót, valamint
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása,
valamint jogsértő összehasonlító reklám bejelentésére szolgáló űrlapra vonatkozó
tájékoztatót megismertem.

Az Űrlap letöltése:

MS Word

PDF