Gazdasági Versenyhivatal

1. Az erről az oldalról letölthető űrlap a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába (Tpvt. 21. §-ába és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikkébe) ütköző magatartások bejelentésére szolgál és 2018. január 1-jétől alkalmazandó.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentett vállalkozás nem csak a gazdasági erőfölényével élt vissza, hanem egyéb versenyjogi jogsértést is elkövetett, és e magatartás tekintetében is bejelentést kíván tenni, akkor azt nem ezen az űrlapon, hanem a vonatkozó tematikus űrlap megfelelő kitöltésével kell megtennie.

A gazdasági erőfölénnyel kapcsolatban a visszaélési elv érvényesül, azaz gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, az azzal való visszaélés azonban már jogellenes. Gazdasági erőfölénnyel az a vállalkozás rendelkezik, amely gazdasági döntéseit a többi piaci szereplőtől nagymértékben függetleníteni tudja. Ebben a speciális, a verseny alacsonyabb fokú jelenlétével jellemezhető piaci helyzetben az erőfölényes vállalkozás fokozott felelősséggel köteles eljárni üzleti döntéseinek kialakításakor. Az erőfölényes helyzettel való visszaélésnek minősülhet például, ha a vállalkozás erőfölényét a verseny korlátozására használja fel, indokolatlanul akadályozza más vállalkozások piacra lépését, a fogyasztók kárára túlzottan magas, vagy éppen a versenytársak kiszorítása érdekében túlzottan alacsony, önköltség alatti árakat alkalmaz, illetve egyoldalúan hátrányos feltételeket köt ki vevőivel szemben.

2. A Tpvt. 21. §-a alapján tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

3. A Tpvt. 22. §-a (1) alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Az érintett piacot az adott magatartás szempontjából releváns áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. E körben a sérelmezett magatartást tanúsító vállalkozás tevékenységi köre, az általa forgalmazott, a bejelentéssel érintett termék, valamint az értékesítési, forgalmazási terület megjelölése szükséges.

4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés teljesüléséhez két feltételnek kell fennállnia, bármelyik hiánya esetén nem beszélhetünk erőfölénnyel való visszaélésről:

a) az adott vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport erőfölényes pozícióval rendelkezik, és

b) az adott vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport magatartása visszaélésszerű.

Ahhoz, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárást indítson mindkét fenti feltétel egyidejű fennállását valószínűsíteni kell. Bármely feltétel hiánya esetén a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmilag kizárt, ezért a GVH nem indít versenyfelügyeleti eljárást.

5. A gazdasági erőfölény lényege a független piaci viselkedés lehetősége. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell többek között az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedéseket, a piaci szereplők számát. Hangsúlyozandó, hogy önmagában az a tény, hogy egy adott piaci szereplő a piacon jelentős erővel bír, viszonylag magas piaci részesedéssel rendelkezik, még nem feltétlenül minősül erőfölénynek is egyben.

Nem valószínű az erőfölényes helyzet például, ha:

a) a piac sokszereplős, lehetőség van más vállalkozás(ok)hoz is fordulni,

b) az adott terméket más vállalkozástól is be lehet szerezni, az adott szolgáltatást más vállalkozás is nyújtja.

A gazdasági erőfölény a piac szerkezetéből adódik. Két fél közötti szerződéses kapcsolat önmagában nem eredményez erőfölényes helyzetet akkor sem, ha a szerződés tartalmából adódóan az egyik fél kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül a másik féllel szemben. A felek közötti tartós szerződéses jogviszony során bekövetkezett vélt vagy valós sérelem esetén nem az elkövetés időpontjában, hanem a szerződéskötés időpontjára visszavetítve kell értékelni az erőfölényt.

6. Az erőfölénnyel való visszaélést az alábbi példák szemléltetik (Lásd pl. Vj-31/2002., Vj-37/2005., Vj-39/2005., Vj-69/2005. ügyekben hozott versenytanácsi döntéseket):

• Adott egy szolgáltató, amely egy adott földrajzi területen egyedül szolgálja ki a fogyasztókat. A piacra történő belépés jelentős költségekkel jár, továbbá különböző jogszabályi engedélyekhez kötött. Ebben az esetben a vállalkozás azért van erőfölényben, mert a fogyasztók nem fordulhatnak máshoz, mivel az érintett vállalkozás az egyedüli piaci szereplő. A szolgáltató egy meghatározott időponttól kezdődően jelentősen megemeli a szolgáltatás árát. Ez a vállalkozás megvalósítja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, amennyiben az áremelés – figyelemmel például a költségek változására – gazdaságilag indokolatlan.

• Adott egy szolgáltató, amely valamennyi, egyébként hozzá hasonló szolgáltatást nyújtó versenytársát egy, a szolgáltatás nyújtásához szükséges (alap)szolgáltatással lát el. Ebben az esetben a vállalkozás azért van erőfölényben, mert a versenytársai nem fordulhatnak máshoz a saját szolgáltatásuk nyújtásához szükséges (alap)szolgáltatás elérése végett. A vállalkozás egy meghatározott időponttól kezdődően jelentősen megemeli a versenytársai számára nyújtott (alap)szolgáltatás árát, vagy megtagadja részükre a szolgáltatás nyújtását. Ez a vállalkozás megvalósítja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, amennyiben a magatartás – figyelemmel például a költségek és a szolgáltatásnyújtás technikai feltételeinek változására – gazdaságilag indokolatlan, és hatására csökken a versenytársak azon képessége, hogy a fogyasztók számára megfelelő árú és minőségű alternatívát kínáljanak.

Nem minősülnek erőfölénnyel való visszaélésnek az alábbi magatartások:

Egy adott szolgáltató megemeli a szolgáltatás árát, azonban a piacon hasonló szolgáltatást más szolgáltatók is nyújtanak. A fogyasztók más szolgáltatóhoz is tudnak fordulni, a szolgáltatóváltás nem jár számukra költséggel, a piacon kedvezőbb ajánlatok is elérhetőek. Tekintettel arra, hogy a piac sokszereplős, a szolgáltatóváltásnak nincsenek akadályai, a szolgáltató nincs erőfölényben, ezért az általa végrehajtott áremelés nem minősül erőfölénnyel való visszaélésnek.

Egy vállalkozás szerződéses partnere módosítja a közöttük létrejött szerződést, ami hátrányosan érinti a vállalkozást. Ez azért nem tekinthető erőfölénnyel való visszaélésnek, mert a vállalkozás a szerződés megkötésekor más vállalkozásokkal is köthetett volna szerződést, más alternatívák is rendelkezésére álltak. Mivel erőfölényes helyzet nem valószínűsíthető, így az azzal való visszaélés sem merülhet fel. A kedvezőtlen helyzetet elszenvedő vállalkozás továbbá dönthet úgy, hogy felmondja a szerződést és mással köt szerződést.

(Lásd pl. a Vj-6/2005., Vj-27/2006. ügyekben hozott versenytanácsi döntéseket.)

Az adott piacon egyedüli szereplő objektív külső körülményekre hivatkozva áremelést hajt végre. Az áremelés ebben az esetben azért nem tekinthető visszaélésszerű magatartásnak, mert az áremelés gazdaságilag indokolható. (Lásd pl. Vj-84/2005., Vj-39/2009. ügyekben hozott versenytanácsi döntéseket.)