GVH > Elemzések > GVH-tanulmányok

A Gazdasági Versenyhivatal figyelem felhívása a kamarák, gazdasági szervezeteket tömörítő társadalmi szervezetek működése, etikai szabályzatai és más önszabályozási tevékenysége versenyjogi szabályokkal való összhangjának megteremtése érdekében

Budapest, 2011. május 2.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt. vagy versenytörvény) hatályba lépése óta a GVH közel ötven esetben folytatott olyan eljárásokat, amelyekben az eljárás alá vontak, vagy azok egy része szakmai kamara, szövetség, vagy egyesület volt. (Lásd a téma szempontjából fontosabb eljárások listáját az 1. sz. mellékletben.) Az eljárások során számos esetben találkozott azzal a hivatal, hogy a különféle gazdasági szervezeteket, szakmákat tömörítő kamarák és egyéb önszabályzó szervezetek maguk hoztak versenyellenes döntéseket, esetleg e szervezetek védernyője alatt zajlottak versenykorlátozó egyeztetések a tagok között.

A jellemző jogsértés a magyar és uniós versenyjog versenykorlátozást tiltó szabályainak (a Tpvt. 11-20. §-ai, valamint korábban az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés (EKSz.) 81. cikke, illetve jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 101. cikke) a figyelmen kívül hagyása, annak megsértése. Ezek közül kiemelhetőek például az árversenyt korlátozó (különösen ajánlott árak, szakmai minimum árak meghirdetése, áremelések összehangolása), vagy a reklámozás tiltását, indokolatlan korlátozását, s a piac területi vagy más felosztását eredményező döntések. Többször előfordult, hogy az egyes - korábban már eljárás alá vont, s szankcionált - szervezetek újabb jogsértéseket követtek el, mert néhány esetben a megújult vezetések ugyanazokba a hibákba estek, mint elődeik.

A Gazdasági Versenyhivatal felhívja ezért különösen a kötelező tagsággal működő szakmai és egyéb kamarák, s más - önkéntes alapon szerveződő - szakmai egyesületek, szövetségek vezetésének figyelmét arra, hogy működésük során, a belső szabályzataik, etikai kódexeik megalkotásakor, azok módosításai során tekintettel kell lenniük a magyar és az uniós versenyjog versenykorlátozást tiltó rendelkezéseire, s a versenyhatóságok e szervezeteket érintő - bírósági eljárások során is megerősített - gyakorlatára.

Néhány fontos körülmény, amely kiemelt figyelmet érdemel:

  • E szervezetek akkor is a versenyjog alanyai, ha maguk nem végeznek gazdasági tevékenységet, de a tagjaik piaci magatartására vonatkozó szabályokat alkotnak.

  • A kötelező tagsággal működő kamarák esetleges versenykorlátozó döntései esetén az uniós versenyjogi szabályokat is alkalmazni kell a versenyfelügyeleti eljárások során, ha megállapítható a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége.

  • A versenyjog legszigorúbban az árversenyt korlátozó, vagy piacfelosztást eredményező jogsértéseket kezeli. Az e témakörbe tartozó, tényleges vagy potenciális versenytársakat érintő döntések, megállapodások - ha az adott szervezetnek erre külön, szakmai törvényen alapuló felhatalmazása nincsen - nem élveznek automatikus mentesülést még csekély jelentőségük okán sem.

  • Külön felhatalmazás hiányában már az ajánlott árakra vonatkozó szövetségi, kamarai ajánlások is versenyjogsértőnek minősülhetnek. Ugyancsak versenyjogsértő lehet a piac tagság közötti felosztása, vagy a hirdetések tilalma is.

  • Külön törvényi felhatalmazás esetén, az annak keretei között megmaradó kamarai gyakorlat - például díjajánlások kiadása, promóció és reklám korlátozása - önmagában nem minősül versenyjogsértésnek. Ez esetben is tartózkodni kell azonban például az ajánlott díj tagok általi tényleges alkalmazásának kikényszerítésétől, s nem gyakorolható nyomás a kamara tagjaira azért, hogy az ajánlásként meghirdetett díjtétel az ügyfél és a szakmai szolgáltató közötti alku során ténylegesen alkalmazott árminimummá, vagy árcentrummá váljon. Ugyancsak nem kelthető olyan látszat az ügyfelek, fogyasztók irányába, hogy az ajánlott díjaktól való eltérés nem megengedett gyakorlat, vagy az ajánlott díjtól eltérő ár és a nyújtott szolgáltatás minősége között egyértelmű kapcsolat áll fenn.

  • Ha egy szervezet mégis túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazásokon, vagy más módon versenykorlátozó gyakorlatot folytat, akkor a versenytörvény egyedi mentesíthetőségi feltételeinek való megfelelés esetén, versenyfelügyeleti eljárásban állapítható meg az, hogy követett-e el jogsértést. Az adott szervezetnek kell azonban bizonyítania azt, hogy a tagok megállapodásának, a szervezet döntésének a fogyasztók szempontjából vett előnyei nagyobbak annak hátrányainál.

  • A versenytörvényi szabályok szerint a GVH-nak nincsen jogi lehetősége arra, hogy az esetlegesen versenykorlátozó tartalmú szervezeti döntések, szabályzatok tervezeteit előzetesen - joghatályos határozattal zárva az eljárását - megvizsgálja, s mentesítésben részesítse. Ugyancsak - mint közigazgatási szervezet, az alkotmánybírósági vonatkozó határozata alapján - nem jogosult arra sem, hogy jogértelmezést folytasson, előzetesen állást foglaljon a hatósági tevékenysége körébe tartozó kérdésekben.

Mindezen okok miatt a GVH arra hívja fel az érintett szakmai kamarák, szövetségek, egyesületek figyelmét, hogy működésük, továbbá belső magatartási és egyéb szabályzataik megalkotása, vagy módosítása és alkalmazása során legyenek tekintettel a versenyjogi rendelkezésekre, és a GVH illetve a bíróságok e területet érintő döntéseire.

A GVH Versenytanácsa rendszeresen közzéteszi a - bíróság által is megerősített - határozataiban foglalt egyes elvi állásfoglalásait. A témát illetően a GVH egyes kiemelt elvi állásfoglalásokra (A 2. sz. mellékletben emeltük ki azokat az állásfoglalások, amelyek a kamarák, szakmai szövetségek szempontjából külön megfontolást érdemelnek.) hívja fel a szakmai kamarák és szövetségek figyelmét.

A Gazdasági Versenyhivatal nyitott arra, hogy mindazoknak a kamaráknak, szövetségeknek segítséget nyújtson, azokkal konzultációt folytasson, amelyek a belső szabályozásaik, etikai kódexeik elkészítése, módosítása vagy azok alkalmazása során - a versenyjogi jogsértések elkerülése érdekében - tájékozódni kívánnak a hatályos versenyjogi rendelkezésekről, vagy bírósági jogalkalmazási gyakorlatról.

GVH-tanulmányok

Nyomtatott médiumok helyettesítése napilapolvasók körében

Elemzés a 2008. évi mezőgazdasági terményfelvásárlási folyamatokról

A kereskedők körében a kártyás fizetés elterjedtségével, tapasztalataival, kondícióival, esetleges költségeivel kapcsolatban végzett felmérés eredményei

A GVH álláspontja a kötelező eredetiségvizsgálat szabályozásáról, a szabályozás működéséről, és a piacról

A banki tájékoztatás minőségével kapcsolatos kutatási eredmények

Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolatának oksági elemzése (Tanulmány)

A Gazdasági Versenyhivatal versenypolitikai álláspontja a magyarországi elektronikus hírközléspiaci verseny és szabályozás alakulásáról (véglegesített változat)

Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata (Tanulmány)

Verseny és termelékenység - irodalmi áttekintés

A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatója a gyógyszertárak egyes összefonódásaira vonatkozó sajátos jogi szabályozás alkalmazásáról

A magyar cukoripari verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben

A Gazdasági Versenyhivatal vitaanyaga: Versenyt az egészségügyben? Igen, de hogyan!?

GVH-tanulmányok

A Gazdasági Versenyhivatal ajánlása a közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára

Gondolatok az ártörvény koncepcionális felülvizsgálatához

A GVH álláspontja az agrárpiaci rendtartásban megjelenő vevői erővel összefüggő szabályozási tervezetről

Tájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal által a gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdéseit vizsgáló szakmai anyagtervezetéről

A kábeltelevíziós szolgáltatók műsorjelelosztó szolgáltatásával kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján megfogalmazott szabályozási javaslatokról

Néhány aktuális felvetés a hírközlés árszabályozásáról

Versenykérdések a villamosenergia-szektorban

A versenyhatóság és a felügyeleti hatóság kapcsolata az energia szektorban

A Gazdasági Versenyhivatal versenyhivatal versenypolitikai álláspontja a nagyméretű kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban

A Gazdasági Versenyhivatal versenypolitikai álláspontja a távközlési piacnyitás fő kérdéseivel kapcsolatban

A Gazdasági Versenyhivatal versenypolitikai álláspontja a villamosenergia szektor piacnyitásának fő kérdéseivel kapcsolatban