Vj-91/1997/7
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bagladi József ügyvezető igazgató által képviselt KÁBELTEL Kanizsa Kft (8800 Nagykanizsa Szent Imre u. 5.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
1.) A kábeltelevíziós szolgáltatással foglalkozó KÁBELTEL Kanizsa Kft (a továbbiakban: KÁBELTEL) 1997. április 1-jén a kábeltelevíziós jelszolgáltatás díját 83 százalékkal (300 Ft-ról 550 Ft-ra) emelte Nagykanizsán, ahol ilyen szolgáltatást kizárólag ő nyújt.
2.) A KÁBELTEL az előfizetőkkel kötött szolgáltatási szerződésének 3.7. pontja szerint "az üzemeltető jogosult a díjat megváltoztatni, ha a szolgáltatást bővíti, vagy a fizető csatornákat sugárzó társaságok, a Hírközlési Felügyelet vagy a Szerzői Jogvédő Hivatal díjában változás történik. Az előfizetői díj az előbbieken kívül évente minden év január 1. napjával növekszik - minden további intézkedés nélkül - a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta %-os mértékével".
A szerződés 5.4. pontja rögzíti, hogy "az üzemeltető azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha az előfizető az esedékes díjat határidőben nem fizeti meg".
3.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § alapján vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy az emelt díj sérti-e a Tpvt 21. § a.) pontját, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.
A Tpvt. 71. § alapján készített jelentésben a vizsgáló az eljárás megszüntetését indítványozta.
4.) A KÁBELTEL az eljárás megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy a díj emelését költségeinek növekedése tette szükségessé, az alábbiak szerint:
a.) Költségnövekedés az 1996. évi inflációs ráta alapján: az 1996. évi ÁFA nélküli (nettó) előfizetői díj (267,8 Ft) 20 százaléka: 53,6 Ft/hó
b.) A műsorbeszerzés díjai az 1996. évi 9,5 forintról 71,7
forintra emelkedtek: 62,2 Ft/hó.
c.) Az új antennarendszer bérleti díja egy előfizetőre számítva: 74,7 Ft/hó
Az a-c.) pont szerinti, egy hónapra számítva együttesen 190,5 (az év egészére számítva 190,5x12=2.286) forintos költségnövekedést a díjaiban csak április 1-jétől vagyis 9 hónapon keresztül érvényesíti, ezért április-december hónapokra számítva a költségnövekedés 2.286:9=254 forint, amely ÁFA-val növelve 254x1,12=284 forint. Az ennek alapján adódó 300+284=584 forintos díjat túlzottan magasnak ítélte, ezért annál alacsonyabb 550 forintos díjat érvényesített.
Hivatkozott arra is, hogy az 1996. évi díjak csak alacsony, az alaptőkére vetítve 5-10 százalékos nyereséget tartalmaztak, adatokat szolgáltatott továbbá arra, hogy díjai nem magasabbak, mint az ország más területén más vállalkozások által alkalmazott díjak.
5.) A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
A Versenytanácsnak az 1996. december 31-ig hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) 21. § (1) bekezdés a.) pontjának - a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontjával azonos tartalmú rendelkezése - alapján kialakult, a Legfelsőbb Bíróság által megerősített (Kf.II.25708/1993/5. és Kf.II.25.668/1994/4. számú ítéletek) gyakorlata szerint a kábeltelevíziós vállalkozás gazdasági erőfölénybe kerül megrendelőjével szemben akkor is, ha műszakilag van ugyan lehetőség más kábelrendszerhez való csatlakozásra vagy egyedi műholdvevő rendszer kialakítására, de az ezekre történő átállás olyan jelentős egyszeri anyagi ráfordítást igényel, amely azokat a megrendelők számára számottevően kedvezőtlenebbé teszi.
Nagykanizsa területén más kábeltelevíziós társaság nem működik, egyedi műholdvevő kialakítása pedig csak több tízezer forint költséggel lehetséges, mire tekintettel a Versenytanács a KÁBELTEL gazdasági erőfölényét Nagykanizsán - mint érintett piacon - megállapította.
6.) A Tpvt. 21. § a.) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.
A Versenytanács álláspontja szerint tisztességtelenül megállapítottnak minősül az ár, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás a korábban érvényesített árat nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási feltételeiben objekíve bekövetkezett változások indokolják.
A KÁBELTEL által hivatkozott és a megrendelőivel kötött szerződések 3.7. pontjában is megfogalmazott tényezők egyenként olyan objektív körülményeknek minősülnek, amelyek elvileg alapul szolgálhatnak a műsorszolgáltatási díj változtatására. Az a konkrét módszer azonban, ahogy a KÁBELTEL a 4.) pontban foglaltak szerint e tényezőket számszerűsítette, tisztességtelen ár megállapításához vezethet
- egyrészt abból adódóan, hogy a KÁBELTEL az inflációs rátával az 1996. évi nettó előfizetői díj azon (9,5 forintos) részét is növelte, amely a műsorbeszerzés költségeit volt hivatva fedezni, jóllehet a műsorszolgáltatási költségek (9,5 forintról 71,7 forintra történő) emelkedését külön is felszámította;
- másrészt az áremelés későbbi megvalósítása nem adhat alapot az aktuális költségeknél magasabb árak érvényesítésére, mert arra versenypiacon - s a versenyjogi megítélés alapját ez képezi - nem lenne lehetőség gazdasági hátrányok nélkül.
Mindebből kiindulva a Versenytanács az alábbiak szerint számszerűsítette a gazdálkodási feltételek objektív változását tükröző műsorszolgáltatási díjat:
Megnevezés |
1996. év (Ft) |
Növekedés (Ft) |
1997. év (Ft) |
1.) Műsorbeszerzési költség |
9,5 |
62,2 |
71,7 |
2.) További költségek és nyereség |
258,3 |
61,0*/ |
319,3 |
3.) Bérleti díj |
- |
74,7 |
74,7 |
4.) Díj (ÁFA nélkül) |
267,8 |
197,9 |
465,7 |
5.) Díj (ÁFA-val) |
300 |
221,6 |
521,6 |
Megjegyzések: */ A KSH által közzétett 123,6 százalékos inflációs ráta alapján
Az előzőek szerint számított 521,6 forintos mértéknél a KÁBELTEL által érvényesített díj ugyan kb. 5 %-kal magasabb, ezen eltérés alapján azonban a Versenytanács nem minősítette a díjat tisztességtelenül megállapítottnak, figyelembevéve a KÁBELTEL 1996. évi nyereségét és az ország más területein működő kábeltelevíziós vállalkozások által érvényesített díjakat is. Ezért az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a.) pontjára tekintettel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h.) pontja alapján megszüntette.
7.) A Versenytanács szükségesnek tartja a figyelmet felhívni arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 205. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK.68. (1994. június 20). számú állásfoglalása szerint, a szerződés érvényességének feltétele az árnak (díjnak) a szerződés teljes időtartamára történő meghatározása, vagy ennek hiányában olyan szerződéses kikötés, amely alapján az ár (díj) a mindenkori teljesítés időpontjában egyértelműen meghatározható. Ha ez utóbbira nem kerül sor, akkor az ár értelemszerűen csak a szerződés
közös megegyezéssel
történő módosítása esetén változhat.
A KÁBELTEL megrendelőivel kötött szerződésének 3.7. pontja alapján a díj nem határozható meg egyértelműen, amiből adódóan a díj emelésére csak a szerződés módosításával van lehetősége. Ebből az is következik, hogy a szerződés 5.4. pontja szerinti szerződés felmondásával a KÁBELTEL jogszerűen nem élhet az esetben, ha a megrendelő - nem fogadva el az emelést - csak a korábbi díjat fizeti meg. Az ezzel ellentétes magatartás ugyanis a Versenytanácsnak a Legfelsőbb Bíróság előzőekben már említett ítéleteivel megerősített gyakorlata szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. Ebből adódóan a KÁBELTEL-nek is érdeke, hogy az ár változtatásának lehetőségét oly módon rögzítse a szerződésben, amely megfelel a Legfelsőbb Bíróság említett állásfoglalásában foglaltaknak.
Felhívja a figyelmet a Versenytanács arra is, hogy kialakult gyakorlata szerint (Vtv. alapján: 99/1996; Tpvt. alapján: 7/1997. számú határozat) a feltételes ármegállapodásban kikötött indokolatlan előny gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül akkor is, ha az eladó - nem élve az abban rejlő lehetőséggel - nem tisztességtelenül állapítja meg az árat. A Versenytanács álláspontja szerint a KÁBELTEL által alkalmazott szerződés 3.7. pontja a költségek halmozott figyelembevételére ad lehetőséget, így annak esetleges egzakt megfogalmazása a Legfelsőbb Bíróság említett állásfoglalásának ugyan megfelelhet, azonban sértené a Tpvt. 21. § a.) pontját.
8.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.
Budapest, 1997. október 7.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Véghelyi Ágnes