Gazdasági Versenyhivatal

Vj-1/1997/37

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa
- a dr. Holczer Ferenc ügyvéd (1117 Budapest, Mányoki út 14.) által képviselt Caola Kozmetikai és Háztartási Vegyipari Rt I. rendű, valamint
- a dr. Molnár Kálmán jogtanácsos (1134 Budapest, Dévai u. 26-28.) által képviselt Unilever Magyarország Beruházási Kft II. rendű
kérelmezőnek gazdasági versenyt korlátozó megállapodás előzetes mentesítése iránt benyújtott kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a kérelmezők által 1997. május 13-án kötött
- Együttműködési Megállapodásról megállapítja, hogy az nem esik tilalom alá;
- Szellemi Tulajdon- vásárlási Megállapodást, valamint Gyártási Megállapodást mentesíti a tilalom alól.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

A kérelmezők piaci helyzete

1.) Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Rt (a továbbiakban: Caola) 1991. évben alakult, jogelődje a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat évtizedeken keresztül a magyar ipar egyik meghatározó vállalata volt. A `90-es években a privatizáció és az importliberalizáció következtében kialakuló gazdasági verseny közepette fokozatosan veszített piaci súlyából. Ennek ellenére 1996. évben a kozmetikumok és háztartásvegyipari termékek (tisztítószerek) országos forgalmának 16,9 százalékát adta.

2.) Az Unilever Magyarország Beruházási Kft ( a továbbiakban: Unilever) 1991. évben alakult. Tagja a brit-holland Unilever vállalatcsoportnak, amely a kozmetikumok és tisztítószerek piacán elsősorban a fejlődő országokban és Kelet-Közép-Európában van jelen. A magyar piacon
- nagyobb részben a vállalatcsoport magyarországi székhelyű vállalkozásai által gyártott, illetve más magyar vállalkozásokkal bérmunkában gyártatott termékekkel;
- kisebb részben pedig import révén
van jelen.

3.) Az Unilever 1995. óta bérmunkában dezodorokat (AXE, DENIM, IMPULSE, BRUT) és fogkrémet (Amodent) gyártat a Caolával. Az Amodent azt megelőzően a Caola terméke volt, amelyre vonatkozó szellemi tulajdonjogot azonban az Unilever a Caolától megvásárolta.

4.) A Caola és a Unilever a tisztítószerek és a kozmetikumok gyakorlatilag teljes körét forgalmazza. Piaci részesedésük 1996. évben az egyes főbb árucsoportokban az 1. táblázat szerint alakult.

l. táblázat

A Caola és a Unilever piaci részesedése 1996. évben (%)

Árucsoport	Caola	Unilever
I. Tisztítószerek Mosószer	2,1	22,8
Áztató	-	97,3
Textilöblítő	15,8	31,0
Mosogatószer	8,4	29,1
Súrolószer	6,7	53,7
WC-tisztitó	-	64,0
II.Kozmetikumok Fogkrém	10,0	27,4
Hajsampon	25,5	14,7
Dezodor	1,3	29,7
Kéz-és testápoló	15,5	-
Pipereszappan	30,1	28,5
Tusfürdő	2,6	22,9
Habfürdő	40,7	8,3

5.) A tisztítószerek és kozmetikumok hazai piacán az Unilever mellett csaknem az összes, a nemzetközi piacokon tevékenykedő jelentős vállalkozás (Henkel, Procter és Gamble, Colgate, Benckiser stb.) jelen van. Részint olymódon, hogy gyártó (gyártató) kapacitásokkal rendelkezik az ország területén, részint import révén. E vállalkozások adják a tisztítószerek és kozmetikumok belföldi forgalmának mintegy 80 százalékát. A néhány év alatt bekövetkezett nagymértékű piaci térnyerésük mindenekelőtt intenzív reklámkampányaiknak köszönhető, amellyel a magyar vállalkozások - anyagi eszközök hiányában - nem tudtak lépést tartani.

A hazai vállalkozások, amelyek - a Caolát leszámítva - jellemzően egy százalék alatti mértékben részesednek a tisztítószerek és kozmetikumok országos forgalmából, általában csak egy-két termékcsoport gyártásával foglalkoznak, de jelentős piaci részesedéssel azokban sem rendelkeznek.

6.) Az import a kozmetikai termékek esetében teljesen liberalizált (engedély mentes), míg a tisztítószerek egy részére (pl. mosó - és mosogatószerek, öblítők) un. kvóta - adott időszak alatt maximálisan behozható mennyiség - van meghatározva, amely azonban összevetve a hazai kereslettel az importot érdemben nem korlátozza.

A kozmetikumok - a szappan (5,2 %) és az arckrémek (10,7 %) kivételével - a beszerzés szempontjából reálisan szobajöhető országokra nézve vámmentesek. A tisztítószerek túlnyomó részénél a vám 3,6 - 5,1 % közötti, azonban a jelenlegi vámok az érvényes nemzetközi szerződések értelmében néhány éven belül megszűnnek. A jelenleg érvényes általános (minden terméket terhelő) vámpótlék 1997. év során eltörlésre kerül.

II.

A megállapodások

7.) A Caola és az Unilever 1997. májusában Együttműködési -, továbbá annak megvalósítása érdekében Szellemi Tulajdon-vásárlási- és Gyártási Megállapodást kötött. Mindhárom megállapodás rögzítette, hogy a hatálybalépés feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzése.

8.) Az Együttműködési Megállapodás - egyebek mellett - rögzítette, hogy a Caola lesz az Unilever kozmetikai készítményeinek és tisztítószereinek tartós, de nem kizárólagos gyártója és fejlesztője Magyarországon, miközben a Caola is fenntartja saját termékeinek gyártását és forgalmazását. A 2.4 pont utal a Gyártási Megállapodás 7.1 pontja szerinti, a fogkrém és dezodor termékekre vonatkozó megállapodásra.

9.) A Szellemi Tulajdon-vásárlási Megállapodás értelmében az Unilever megvásárolja a Caolától a Caomilla és Baba termékeire (szappan, tusfürdő, habfürdő, kéz- és testápolószerek) vonatkozó szellemi tulajdonjogait (védjegyek, ipari minták, szabadalmak). A WU -2 hajsampon szellemi tulajdonjogára az Unilever 1997. május 30-ig eladási opciót ad a Caolának, a Caola pedig ugyanezen időponttól az Unilevernek elővásárlási jogot biztosit. (A Caola az eladási opciót a fenti időpontig nem érvényesítette).

10.) A Gyártási Megállapodás szerint a 9. pontban emlitett termékeket, továbbá a 3. pontban emlitett dezodorokat és Amodent fogkrémet a Caola bérmunkadíj, valamint a ténylegesen felmerült - Unilever által elismert - anyagköltsége megtérítése ellenében legyártja az Unilever részére. A dezodor és a fogkrém esetében a megállapodás hatálybalépése esetén a korábbi gyártási megállapodások hatályukat vesztik.

A Caola vállalta, hogy a fogkrémek és a dezodorok esetében más vállalkozással nem köt gyártásra, csomagolásra, illetve forgalmazásra vonatkozó új megállapodást (7.1 pont). Rögzíti a megállapodás azt is, hogy a Caola termelő kapacitását növelő beruházások a Unileverrel történő megállapodás tárgyát képezik. ("B" Melléklet 2.2 pont).

A megállapodás a hatálybalépést követő negyedik év elteltével mondható fel - egyéves felmondási idővel.

11.) A megállapodással érintett termékcsoportokon belül a Caola és az Unilever is több különböző márkát hoz forgalomba, és más vállalkozások is további márkákkal vannak jelen a piacon. Az egyes fogyasztóknak lehetnek preferenciái a különböző márkákat illetően figyelemmel azok árára és egyéb sajátos tulajdonságaira is, a fogyasztók egésze szempontjából azonban adott termékcsoporton belül a különböző márkák összességében egymást helyettesítik, egységes árupiacot alkotnak.

A Caola és az Unilever, valamint a főbb versenytársak részesedését a megállapodással érintett termékcsoportokon belül a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A megállapodással érintett termékek piacának szereplői és 1996. évi piaci részesedéseik (%)

Megnevezés	Fogkrém	Dezodor	Sampon	Szappan	Tusfürdő	Habfürdő
I.Kérelmezők 1. Caola	10,0	1,3	14,7	10,1	-	22,6
2.Caola bérm.(megállapodásszerint)	8,1	23,0	10,8	17,0	2,6	7,3
3.Unilever	19,3	6,7	14,7	28,5	22,9	8,3
4. 2+3	27,4	29,7	25,5	45,5	24,5	15,6
II.Főbb versenytársak 5. Henkel	4,2	20,3	6,5	6,8	16,5	39,9
6.Procter és Gamble	24,2	11,7	33,4	16,4	24,8	4,7
7. Colgate	18,1	-	6,5	-	-	-

III.

A kérelem

12.) A Caola és az Unilever közös kérelmében a 18.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján kérte annak megállapítását, hogy a köztük létrejött együttműködésre, szellemi tulajdon adásvételre, továbbá gyártásra irányuló szerződéscsomag nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

Hivatkoztak arra, hogy Magyarországon csaknem az összes nemzetközi versenytárs jelen van, és az import liberalizált volta, illetve a csekély mértékű vámok következtében további szereplők piacra lépésének sincs érdemi akadálya. A megállapodások következtében a Caola és a Unilever piaci esélyei ugyan javulnak, a megállapodások azonban a piaci szereplők számát és lehetőségeit érdemben nem befolyásolja.

13.) A 12.) pont szerinti kérelmük elutasítása esetére kértek szerződéscsomagnak (megállapodásnak) a tilalom alól a Tpvt. 17.§-a alapján történő mentesítését.

A megállapodások mentesítését álláspontjuk szerint indokolja, hogy
- azok révén ésszerű technikai-műszaki változások (korszerű technikai eljárások bevezetése, versenyképes üzemméret stb.) következnek be;
- miáltal csökkennek a költségek, ami javítja a nemzetközi és a hazai versenyképességet, és
- a megállapodások tárgyát képező termékcsoportok mindegyike tekintetében a hazai piacon fennmaradó versenyhelyzetnek köszönhetően a fogyasztók számára is kedvezőbb árak alakulnak ki.

A Gyártási Megállapodás 7.1 pontjával kapcsolatosan hivatkoztak arra is, hogy a dezodor- és fogkrém termékekre vonatkozó megállapodások 1995. januárja óta léteznek. Érdemben a 7.1 pont szerinti kikötés indokaként előadták, hogy egyrészt a dezodorok és fogkrémek estében a Caola világszínvonalú Unilever know-how-t kapott, másrészt e termékek esetében az Unilever részére gyártott mennyiség oly mértékben köti le a Caola kapacitását, hogy új gyártatók belépése veszélyeztethetné az Unilever részére történő teljesítést. Ugyanakkor a 7.1 pont a Caolát nem korlátozza saját dezodor- és fogkrém márkáinak gyártásában és forgalmazásában.

Külön kiemelték, hogy a megállapodások révén a Caola megmenekül a pénzügyi csődtől, és hosszútávon működőképes cégként Magyarországon termel hozzáadott értéket, magyar vállalkozások (beruházók, anyagszállítók stb.) közreműködésével.

IV.

A vizsgálat és az indítvány

14.) A Tpvt. 71. § alapján készített jelentésben a vizsgáló megállapította, hogy a Caola és az Unilever megállapodásainak tartalma nem jelent korlátozást a hazai versenyre, ezért indítványozta a Tpvt. 18.§ (1) bekezdés a.) pontjának alkalmazásával annak megállapítását, hogy azok nem minősülnek a Tpvt. 11.§ szerinti gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

V.

A versenykorlátozás

15.) A Tpvt. 11.§ (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejt het ki, így - egyebek mellett - tilos
- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása (b.) pont); illetve
- a piac felosztása (d.) pont).

16.) Az Együttműködési Megállapodás a Caola és az Unilever további konkrét - egyidejűleg mentesíteni kért illetve esetlegesen később megkötendő - megállapodásainak kereteit jelöli ki, önmagában versenykorlátozó hatást nem fejthet ki, ezért a Versenytanács a úgy döntött, hogy az nem minősül a Tpvt. 11.§ szerinti versenyt korlátozó megállapodásnak.

Ez a döntés értelemszerűen nem vonatkozik automatikusan az Együttműködési Megállapodás keretei között létrejött, illetve a jövőben esetlegesen létrejövő megállapodásokra. Azok - csakúgy, mint az egyidejűleg mentesíteni kért további megállapodások - külön-külön bírálandók el. Ebből adódóan a Versenytanács nem is értékelte az Együttműködési Megállapodás 2.4 pontjának azon rendelkezését, amely a fogkrém és dezodor termékekre nézve utal a Gyártási Megállapodás 7.1 pontjára.

17.) A Szellemi Tulajdon - vásárlási Megállapodás révén az Unilever megszerzi a versenytársának minősülő Caola meghatározott termékeinek gyártási (gyártatási) és forgalmazási jogát, a Caola pedig e termékeivel kivonul a piacról. Ennek következtében az Unilever részesedése ( és ezen keresztül a koncentráció) az adott érintett piacokon növekszik, ami minden kétséget kizáróan versenyt korlátozó hatást fejt het ki. A lehetőség szintjén ez fennáll akkor is, ha - mint a mentesíteni kért megállapodásokkal érintett piacokon - jelentős további piaci szereplők vannak, és új szereplők piacralépése sem ütközik érdemi korlátokba. A Tpvt. ugyanis külön rendelkezik arról az együttes érintett piaci részesedési mértékről - a 12.§ a.) pontja, valamint 13.§-a szerint 10 százalék -, amely alatt a verseny korlátozásának lehetősége olyan csekély, hogy a tilalom szükségtelen. Ebből az is következik, hogy 10 százalék feletti együttes érintett piaci részesedés esetén a megállapodás, az érintett piacon fennmaradó és összességében hatékony versenyre való hivatkozással nem vonható ki a Tpvt. 11.§ (1) bekezdés szerinti tilalom alól.

A Szellemi Tulajdon-vásárlási megállapodás alapján a Caola által az Unilevernek átengedett áruk (márkák) valamint az Unilever által az egyes árucsoportokban forgalmazott további márkák együttes részesedése valamennyi a megállapodás által érintett árucsoportra nézve meghaladja a 10 százalékot. Ezért a Versenytanács a Szellemi Tulajdon - vásárlási Megállapodásra nem tartotta alkalmazhatónak a Tpvt. 18.§ (1) bekezdésének a.) pontját, s a megállapodást a Tpvt. 11.§ (1) bekezdésébe ütközőnek minősítette, azzal, hogy az - legalábbis részben - a piac felosztásának is minősül, amelyet a Tpvt. 11.§ (2) bekezdésének d.) pontja nevesitetten is tilalmaz.

18.) Az a körülmény, hogy egy vállalkozás valamely termékét versenytársával gyártatja le, önmagában nem fejthet ki versenyt korlátozó hatást, mert a legyártatott áruval a piacon továbbra is a legyártató vállalkozás rendelkezik. Ezért a Versenytanács a Gyártási Megállapodást egészében nem minősítette a Tpvt. 11.§-ába ütközőnek , annak 7.1 pontját és B. Mellékletének 2.2 pontját azonban külön is vizsgálta.

18.1 A 7.1 pont azon rendelkezését, mely szerint a Caola dezodorok és fogkrémek esetében semmiféle új szerződést, új partnerrel nem köt gyártásra, csomagolásra, illetve forgalmazásra - a Versenytanács a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b.) pontja szerinti, az előállítás korlátozására irányuló megállapodásnak minősítette, és ezért - figyelembevéve a 17.) pontban részletesen kifejtetteket is - a Gyártási Megállapodás 7.1 pontjára nem tartotta alkalmazhatónak a Tpvt. 18.§ (1) bekezdésének a.) pontját.

18.2 A "B" Melléklet 2.2 pontjának azon rendelkezése, mely szerint a Caola termelő kapacitását növelő beruházások az Unileverrel történő megállapodás tárgyát képezik, elvileg beleütközhet a Tpvt. 11.§ (2) bekezdés b.) pontjába, amely a műszaki fejlesztés ellenőrzés alatt tartását tiltja. A Gyártási Megállapodás egyéb rendelkezései alapján - amelyet a kérelmezők az eljárás során "Közös Nyilatkozatban" megerősítettek - megállapítható azonban, hogy a megállapodás nem arra kell irányuljon, hogy a Caola végrehajthat-e beruházást vagy sem, hanem arra, hogy annak következtében tarthat-e igényt, és, ha igen milyen mértékben bérmunka díj többletre. Erre tekintettel a Versenytanács a Gyártási Megállapodás "B" Mellékletének 2.2 pontját nem minősítette a Tpvt. 11.§ szerinti gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

VI.

A mentesítés

19.) A Tpvt. 17.§ (1) bekezdésének a-d.) pontjaiban részletezett feltételek együttes fennforgása esetén a Gazdasági Versenyhivatal mentesíti a megállapodást a 11.§-ban foglalt tilalom alól.

20.) A Versenytanács álláspontja szerint a Szellemi Tulajdon - vásárlási Megállapodás - figyelemmel az egyidejűleg megkötött Gyártási Megállapodásra is - valamennyi a Tpvt. 17.§ (1) bekezdésében emlitett feltételnek megfelel az alábbiak szerint.

a.) Az a.) pontban foglaltak értékelésénél a Versenytanács abból indult ki, hogy a megállapodások által érintett termékek versenyképessége javul azáltal, hogy egyidejűleg tükrözi majd az Unilever kétségkívül hatékonyabb marketing módszereit, és a Caolának a magyar munkaerő és a versenyképes magyar beszállítók alkalmazásából fakadó - és a Unilevertől átvehető tapasztalatokból adódóan tovább csökkenthető - alacsonyabb költségeit. Az érintett áruknak magyar munkaerő és versenyképes magyar beszállítók közreműködésével történő előállítása a magyar gazdaság fejlődése szempontjából is előnyös.

b.) A megállapodással érintett áruk mindegyike esetében jelentős versenytársak vannak jelen a piacon, azok forgalmának növelése és új (külföldi) szereplők piacra lépése sem ütközik különösebb akadályokba. A piacnak a megállapodással nem érintett részén ily módon fennmaradó verseny garanciát jelent arra nézve, hogy az Unilever számára gazdaságos lesz, ha a megállapodás révén (relatíve) mérséklődő költségeit - legalább részben - áraiban is érvényesíti, s így a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut.

c.) A megállapodással a Caola alapvető célja a több éve tartó piaci pozícióromlásának megállítása, az Unilever részéről pedig piaci pozícióinak erősítése. A megállapodásokból fakadó versenykorlátozás nem haladja meg az ezen - gazdaságilag indokolt - célok eléréséhez szükséges mértéket.

d.) A megállapodás - jelentős versenytársak piaci jelenléte következtében - egyetlen érintett áru esetében sem teszi lehetővé a verseny kizárását.

20.) Mindezek alapján a Versenytanács a Szellemi Tulajdon - vásárlási Megállapodást a Tpvt. 17.§ (1) bekezdésének alkalmazásával mentesítette a Tpvt. 11.§ szerinti tilalom alól.

21.) A Tpvt. 21.§ (4) bekezdése szerint a 11.§ (1) bekezdésében foglalt tilalom 1997. év során nem alkalmazható az 1997. január l-je előtt kötött és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásokra. Az említett korábban hatályos rendelkezés - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) - 14.§-a tiltotta a versenytársak közötti a versenykorlátozására alkalmas megállapodásokat, ezen belül a piac felosztását.

Az Amodent fogkrém szellemi tulajdonjogának Caola és Unilever közötti 1995. évben történt átruházása a 17.) pontban kifejtettek alapján beleütközött a Vtv. 14.§-ába, így rá a Tpvt. 95.§ (4) bekezdése szerinti egyéves "türelmi idő" nem vonatkozik. Ugyanakkor értelemszerűen érvényesek a 19.) pontban kifejtettek az Amodent fogkrémre is, így a mentesítés az Amodent fogkrémre is kiterjed. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a kérelmezők nem követtek el jogsértést, amikor 1995. évben nem kértek mentesítést, mert a Vtv. 17.§-a azt nem tette kötelezővé: az ott felsorolt mentesülési feltételek fennforgását - saját felelősségükre - a megállapodást kötő felek is megállapíthatták.

22.) A Gyártási Megállapodás 7.1 pontjában foglalt - 1995. januárjától hatályos - kikötésre a 21. pontban kifejtettek alapján szintén nem alkalmazható a Tpvt. 95. § (4) bekezdése, ezért annak mentesítésével a Versenytanács érdemben foglalkozott.

A Tpvt. 17. § (1) bekezdésének a.), b.) és d.) pontjában foglalt feltételek ezen kikötésre nézve is értelemszerűen fennállnak, ezért részleteiben csak a c.) pontot kellett vizsgálni. E vonatkozásban a Versenytanács elfogadta a kérelmezők érveit: gazdaságilag indokolt célnak ítélte a szerződés teljesítés biztonságára való törekvést, és - figyelembevéve azt, hogy a Caola nincs korlátozva a saját dezodor és fogkrém márkák gyártásában és forgalmazásában - arra a következtetésre jutott, hogy a verseny korlátozása nem haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

23.) Az eljárás vizsgálati szakaszában is felvetődött, hogy a Szellemi Tulajdon - vásárlási Megállapodás, amellyel a Caola véglegesen lemond meghatározott termékek (márkák) forgalmazásáról a versenytárs Unilever javára, a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b.) pont szerinti olyan összefonódásnak (koncentrációnak) is tekinthető, amely során az Unilever irányítást szerez a Caola része (értsd: a Caola tevékenységének részét képező márkák) felett, különös tekintettel a Tpvt. 23.§ (3) bekezdésére, amely szerint az irányítás megszerzése nem csak tagsági (részvényesi) jogviszonnyal jöhet létre, hanem szerződésen alapuló más módon is.

A Versenytanács álláspontja szerint nem vitatható, hogy valamely termék forgalmazásáról való végleges lemondás - különösen, ha a fennmaradó gyártás következtében a kapacitások helyettesítő termékek előállítására nem vehetők igénybe - a koncentráció növekedésével járhat, aminek ellenőrzés alatt tartására a Tpvt. VI. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése fejezetében foglalt rendelkezések hivatottak. A Versenytanács ennek ellenére - tekintettel a kérelem és a vizsgálat irányára és érvrendszerére is - a kérelmet versenyt korlátozó megállapodásként bírálta el. Megjegyzi azonban, hogy a versenyt korlátozó megállapodás mentesítési- és az összefonódás engedélyezési eljárások mögött meghúzódó közgazdasági megfontolások nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Nevezetesen: mindkét esetben alapvetően azt kell mérlegelni, hogy a mentesítés (engedély) megadása vagy megtagadása estén alakul-e ki a gazdasági verseny szempontjából - egyéb nemzetgazdasági előnyöket is mérlegre téve - kedvezőbb helyzet.

VII.

Eljárási kérdések

24.) A Caola és az Unilever közösen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

25.) A kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták, ezért arról rendelkezni nem kellett.

26.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. június 25.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi