Vj-2/1997/8
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Gergelyné dr. Mohácsy Edit jogtanácsos által képviselt ARGOSZ Biztosító Rt. (1122 Budapest, Maros u. 19-21.) ellen fogyasztók megtévesztése tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.
Indoklás
I.
Eljárás alá vont vállalkozó 1993. március 1-én állította fel Casco biztosítási üzletágát és szabályzata kidolgozása után 1994. január 1-től kötött ilyen szerződéseket. Módozatai: teljeskörű (CTK-93), valamint A és B típusú részleges Casco biztosítások (CRA-93, CRB-93), illetőleg a CBS-93, CEX-93, CBB-93 kiegészítő biztosítások.
Az első díjszintet 1993. nyarán kalkulálta ki és a teljes és részleges Casco biztosítási szerződések mellékletét képező különös szabályzatnak a biztosítási díj módosulásának eseteit taglaló XI. pontjában kikötötte a határozatlan időre kötött szerződések díja tekintetében a megállapodás részéről történő egyoldalú módosításának lehetőségét. E szerint a biztosítási évfordulókon jogosult a szerződés díját az elmúlt biztosítási év KSH által közzétett fogyasztói árindexével módosítani. A változásról az új díj esedékességétől számított legalább 30 nappal előbb értesítést küld, el nem fogadásának jogkövetkezményeként a szerződés megszűnik.
1994-1995-ben a díjemelés lehetőségével nem élt.
1996. I. negyedévében a korábbi évek üzleti tapasztalatait összegezve arra jutott, hogy az infláció hatása mellett a díj-kár egyensúlya megbomlott, számára kedvezőtlen irányban változott. Ezért a szabályzatok módosítását dolgozta ki, melynek feltételeit és indokait a Technikai Igazgatóság Gépjármű Biztosítási Üzletága az alábbi leveleiben tett közzé:
A 3/96. általános levélben az új kockázat elfogadási szabályokat szigorította, amely 1996. április 1-től vált hatályossá.
Az 5/96. számú levélben a díjemeléssel kapcsolatos változások szerepeltek, és tartalmazza, hogy az inflációs hatások és a kedvezőtlen káralakulás miatt vált szükségessé az új díjkategória táblázat bevezetése. Alkalmazására 1996. május 1-től került sor, az újonnan kötött vagy megújított szerződéseknél.
Ennek során megszüntette a kármentességi engedményt, a különbséget a magán- és nem magánszektor, a garázsban és nem garázsban tárolt gépkocsik között. Az öt telephely szerinti osztályba sorolás helyett háromféle megkülönböztetést alkalmazott, megváltoztatta a korrekciós szorzókat, a minimális önrész értékét 50 %-kal emelte, végül a díjtáblázat éves díjat tartalmaz, mely 26 %-kal magasabb a korábbinál.
A 11/96. számú általános levélben módosította a korrekciós szorzókat, megváltozott a díjfizetés gyakoriságától függő engedmény, a tehergépkocsik díjkategóriája, valamint a díjtáblázat. A díjfizetés gyakoriságától függő engedmény növekedése miatt az 1996. május 1-től érvényes és éves díjakat tartalmazó díjtáblázat adatait 20 %-kal kellett felemelni.
A módosítások 1996. december 1-től kerültek alkalmazásra az újonnan kötött és az 1997. január 1. után megújított szerződéseknél.
1996. november végén azon szerződéses partnereivel, akikkel Casco biztosítása volt, közölte, hogy a szerződést 1997. január 1-től megújítja a közölt (emelt) mértékű díj mellett.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az eljárás alá vont vállalkozóval szemben, mert valószínűsítette, hogy a Casco biztosítások díjemelése kapcsán megtévesztette a fogyasztókat, így tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) szabályaiba ütközik.
A vizsgálati jelentés tartalmazza, hogy miután a szerződésben az eljárás alá vont meghatározta, hogy a díjat milyen módon emelheti, nincs lehetősége az ettől eltérő díjmegállapítás alkalmazására. A szerződés módosításakor a díj és a termék lényeges tulajdonságáról, alakulásáról hiányos, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott, elhallgatva azt, hogy díjmegállapítása lényegesen eltér a közöttük létrejött szerződési feltételektől. Ezért indítványozta a Tpvt. 8. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és b) pontjára alapítottan jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását.
Eljárás alá vont vállalkozó az eljárás megszüntetését kérte. Azzal védekezett, hogy a szerződés módosítására csupán ajánlatot tett annak korszerűsítése érdekében, az ügyfeleknek módjukban van ezt visszautasítani. A szerződések megkötése előtt az 1995. évi XCVI. tv. 6. számú mellékletében foglaltaknak megfelelő tájékoztatást adott, az megtévesztésre nem alkalmas.
A díj módosítására vonatkozó ajánlatban indokként először az szerepelt, hogy az elmúlt évek inflációja tette szükségessé az emelést, az eljárás idején már ezt bővítette és a kockázati viszonyok kedvezőtlen változására is utal. Mindezek miatt magatartása a Tpvt. szabályait nem sérti.
III.
A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozó terhére jogsértést nem látott megállapíthatónak.
A tevékenység a Tpvt. 8. § (1) bekezdésbe ütközése akkor merülhetne fel, ha eljárás alá vont a vele szerződni kívánó ügyfelet a szerződés megkötését megelőzően a szerződési feltételeket illetően megtévesztésre alkalmas módon tájékoztatja.
Azt lehet tehát vizsgálni, hogy a szabályzat XI. pontjában az egyoldalú díjemelés mértékére vonatkozóan történt-e (történik-e) megtévesztésre alkalmas tájékoztatás.
Ezt a Versenytanács nemlegesen válaszolta meg:
Ha ugyanis e feltételek szerint szerződik, szerződésszerű magatartás esetén eljárás alá vont vállalkozó csak ilyen mértékben emelheti az árat. Arra nincs semmiféle bizonyíték, hogy ettől eltérő vagy ellentétes belső utasítása, szabályzata lenne, melynek tartalmát elhallgatja az ügyfelek előtt. Ezt alátámasztja az 1996-os díjemelés kapcsán tanúsított magatartása, amikor az előző időszakban az infláció és kockázati tényezők együttesen jelentkező negatív hatása indította az áremelésre, amely egyébként a biztosítási feltételeket érintő lényegi változással együttjáró volt, mintegy új módozatot konstruált.
Azt pedig megállapítani, hogy számára egy tágabb lehetőséget biztosító egyoldalú áremelés tudatában és ezt elhatározva szerződött az adott feltételekkel, nem lehet.
A már létrejött szerződéseknél a feltételek kapcsán a megtévesztésre alkalmasság fogalmilag kizárt. Ha ezen feltételt nem tartja be, úgy a szerződést megszegi és ennek jogkövetkezményeit lehet levonni. Utal arra a Versenytanács, hogy amennyiben a szerződésmódosítási ajánlattal nem ért egyet az ügyfél, mindaddig, amíg az eljárás alá vont vállalkozó a szerződést fel nem mondja, ragaszkodhat a szerződésszerű teljesítéshez, azaz az inflációval emelt díj összegéhez.
A biztosítási évforduló előtti díjemelés közlése szintén nem tartalmaz megtévesztésre alkalmas elemet, azaz a szerződő fél nem lehetett abban a feltételezésben, hogy csupán inflációval emelt díjat kell a jövőben fizetnie. A közölt összeg, illetőleg az indok (az elmúlt é v e k inflációja) együtt világossá teszi, hogy nem a XI. pontban meghatározott, az elmúlt biztosítási évben jelentkező inflációval növelt összegről van szó.
Mindezek alapján a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszüntette, melyről a 74. § (2) bekezdése és 77. § h) pontja alapján tárgyaláson határozott.
Az eljárás során költség nem merült fel.
A jogorvoslati lehetőség a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 1997. április 24.
dr. Sólyom Eszter sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika