Vj-103/1997/46

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kovács Kálmán vezérigazgatóhelyettes által képviselt OTP Lakástakarékpénztár Rt. (1052 Budapest, Deák F. u. 7-9.) I. r. és dr. Reöthy Gyula jogtanácsos által képviselt OTP Bank Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) II. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában hivatalból indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A II. r. eljárás alá vont vállalkozás 1996. november 29-én kelt Alapító Okirattal hozta létre zártkörű egyszemélyes részvénytársaságként az I. r. eljárás alá vont vállalkozást, melyet a Fővárosi Cégbíróság 1997. április 22-én kelt végzésével jegyzett be.
Működésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. május 15-én jogerőre emelkedett határozatával adott felügyeleti engedélyt.
I. r. eljárás alá vont vállalkozás a fenti időponttól fejtett ki saját nevében tényleges tevékenységet, ezt megelőzően a II. r. eljárás alá vont vállalkozás által szervezett előzetes marketing tevékenység folyt, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a Vj-40/1997. számú ügyben vizsgált.

Ilyen speciális, lakáscélú betétgyűjtésre és hitelnyújtásra szakosodott hitelintézetből a hazai piacon további két vállalkozás működik, a FUNDAMENTA Magyar-Német Ltp. Rt., valamint a Lakáskassza Első Általános Ltp. Rt. A Fundamenta részesedése 40,8 %, a Lakáskasszáé 24,5 % a fennmaradó az OTP Ltp-é.

II.

1997. május 15-től kezdődően I. r. eljárás alá vont reklámkampányba kezdett, melynek egy részét, megbízottként, a II. r. szervezte. Utóbbi az 1997. június 3-án kelt és a bank megyei és budapesti kerületi fiókjai számára írt körlevelében (35/1.) meghatározta az egyes egységekre jutó és e célra felhasználható összeget azzal, hogy a feladatot az I. r. eljárás alá vonttal lehetőleg egyeztetve lássák el. A kampányterv megvalósítását az I. r. finanszírozza, a számlákat is az OTP Ltp. nevére kell kiállítani.
A kivitelezés során előfordult, hogy a számlákat egyes esetekben az OTP egység nevére állították ki, ezek azonban utóbb átszámlázásra kerültek az I. r. eljárás alá vontra (39. sorszám).

A kampány során 1997. júniustól októberig terjedő időben az alábbi típusú hirdetések jelentek meg:
a) kétoldalas szórólap , illetőleg bekeretezett újsághirdetésben ennek első oldala (4/3)
első oldal:
"40 %-os állami támogatás
6 %-os fix kamatozású lakáshitel
az OTP Ltp. biztosítja a hazai lakástakarékpénztári piacon elérhető:
szerződéses ajánlatok legszélesebb választékát,
a szerződéses összeg legkevesebb befizetéssel történő leggyorsabb elérhetőségét,
legelőnyösebb - halasztott fizetésű - gyorshitelt,
egyedülálló lakáshitelezési tapasztalatokat,
szerződést köthet .... telefonon is"

második oldal:
"Igénybe veheti az OTP Bank gyorshitelét, .... amelyért egyetlen forint többletet - sem kamatot, sem pedig tőketörlesztést, - nem kell fizetnie. A kölcsön árát az OTP Bank a lakás előtakarékossági szerződés összegéből vonja le, és az így fennmaradó részt fizeti ki a példával illusztráltak szerint.

E szórólap két és fél millió példányban jelent meg júliusi megrendelés alapján (4/3.), valamint annak első oldala számos budapesti és vidéki újságban (például: Szolnoki Új Néplap 1997. szeptember 3.
Szentendre és Vidéke 1997. augusztus 29.
Debreceni Vásár 1997. október 4-5.
Veszprémi Hírlap 1997. augusztus 14. (23/1., 35/13., 38/10., 38/5.)

b) "az OTP Lakástakarékpénztár válaszol"
címmel megjelenő tájékoztató úgy informál, hogy
- az OTP Ltp-vel kötött szerződés sajátos előnye, hogy a 4 év után felvehető szerződéses összeget az OTP Bank az Ltp. ügyfelei részére megelőlegezi,
- az OTP Garancia Biztosító kedvezményes élet- és lakásbiztosítási formákkal egészíti ki a szolgáltatást.
- Az OTP Bank három hónapi takarékoskodást követően bármikor megelőlegezi a szerződő fél számára azt az összeget, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően a 4. megtakarítási év teljesítését követően fizethető ki.
(Megjelent például: Otthon 1997. augusztus, Nők Lapja 1997. július 25. Terézváros 1997. július-augusztus, Kőbányai Hírek 1997. július, Richter Hírek, ÉGISZ Hírlap, 4/3., 35/3-4., stb.)

c) "Lakáshitel 3 hónap után" , melyben I. r. eljárás alá vont a vele kötött szerződés előnyeként állítja, hogy legkedvezőbb a megtakarítás és a hitel aránya, vagyis az OTP nyújtja a legmagasabb hitelt a legkevesebb megtakarítással; más hirdetésben úgy szerepel, hogy úgy alakítja ki a rendszert, hogy legmagasabb a hitelhányad (Egyetemi Élet 1997. szeptember 30., Belváros, Lipótváros 1997. szeptember 17., Alpok-Adria Nemzetközi Kiállítás és Vásár 1997. szeptember 11. szám, 38/9., 38/6., 35/18.).

d) Számos rövid hirdetésben szerepel a 40 % állami támogatás, továbbá "ha sürgős a hitel, azt is megoldjuk", vagy "40 % állami támogatás már csak .... napig" (Monori Önkormányzat Lapja 1997. július 20., Dömsödi Hírnök 1997. július, Ócsai Hírmondó 1997. június 25., Kecskeméti Építőipari Szakkiállítás 1997. szeptember 9-12., 35/10., 11., 35/15.,16., 38/8.)

III.

A vizsgálati jelentés álláspontja az volt, hogy a fenti reklámok - információk elhallgatásával, valótlan tényállításokat, túlzó jelzőket tartalmazva - alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, ezért a hirdetést közzé tevő eljárás alá vont vállalkozások magatartása sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (1) bekezdését, illetőleg a (2) bekezdés a), b) pontját. Indítványozta a cselekménytől való eltiltásukat és bírság kiszabását, illetőleg ha a II. r. eljárás alá vont megbízottként járt el, úgy vele szemben az eljárás megszüntetését.

Eljárás alá vont vállalkozások az eljárás megszüntetését kérték.
I. r. eljárás alá vont előadta, hogy saját nevében folytatta a reklámtevékenységet, a II. r. eljárás alá vont ebben a vonatkozásban ügynökként járt el.
Álláspontja szerint a reklám jellegéből adódóan nem hívhatja fel minden részletre a figyelmet, ezért emelte ki az előnyöket, például a 40 %-os állami támogatást.
Állította és számszerű példákkal igazolta, hogy módozataiban a szerződéses összeg a legkevesebb befizetéssel leggyorsabban érhető el, akár úgy, hogy ugyanannak a szerződéses összegnek az elérését legkevesebb betétbefizetéssel biztosítja azonos, vagy rövidebb idő alatt, mint a másik két pénztár; akár úgy, hogy azonos betétek mellett ugyanazon szerződéses összeghez nála jut leghamarabb az ügyfél (44. sorszám).
A megtakarítás - kölcsön aránya szintén a legmagasabb, a hitel közelíti az 50 %-ot, amely más pénztárak esetében 46 % körül mozog.
Ugyancsak az ő terméke jellemzője a gyorshitel, amelyet a II. r. eljárás alá vont nyújt a szerződés megkötését követő 3. hónap után, olyképpen, hogy a megtakarítási időszakban az ügyfél választása szerint sem tőkét, sem hiteldíjat, sem kamatot nem fizet. A megtakarítási időszakot követően a szerződéses összeg terhére kiváltja az OTP-nél fennálló hiteltartozást az I. r., így az ügyfél OTP tartozása megszűnik és a továbbiakban csak a 6 %-os kölcsön törlesztő részleteit kell fizetni. Ily módon kombinálódik a piaci kamatozású és a kedvezményes hitel.
Mindez az adott jogszabályi kereteken túl jelentős különbséget jelent.

II. r. eljárás alá vont a fentiekkel egyetértett, elsősorban a megszüntetést abból az okból kérte, hogy megbízottként járt el.

IV.

A Versenytanács a II. r. eljárás alá vont magatartását érdemben nem vizsgálta, mert a becsatolt bizonyítékok szerint a marketing tevékenységet nem saját nevében, hanem I. r. megbízottjaként folytatta.

Az I. r. eljárás alá vont vállalkozás magatartását sem értékelte versenyjogsértőnek az alábbiak szerint:

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése tiltja a fogyasztók megtévesztését, az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, megtévesztő árujelző használatával, vagy bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adásával ((2) bekezdés a) pont). Ezért a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a reklámok közzététele idején (1997. június-október között) volt-e azokban olyan elem, amely alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

A vizsgálati jelentésben szereplő állítások közül egyeseknél a Versenytanács úgy találta, hogy azoknak - a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési szabályt is figyelembevéve - semmiképpen nem volt fogyasztó megtévesztő jellege:
- "telefonon" történő szerződéskötés; értelemszerűen a rövidített eljárásra utalt, ésszerűen gondolkodó fogyasztók számára nyilvánvalóan nem merülhetett fel, hogy az őt anyagilag jelentősen elkötelező megállapodást szóban is meg lehet kötni. A hirdetésben szereplő számon részletes tájékoztatást adott I. r. eljárás alá vont, valamint kérésre szerződési blankettát és feltételeket küldött, ily módon lerövidítve a szerződés megkötése előtti személyes tájékozódást.

- A "testre szabott" jelző nyilvánvalóan nem érthető úgy, hogy a szerződéses összeg elérésének összetevőit önkényesen választhatja meg az ügyfél, hiszen minden módozatnál más és más a szerződéses összeg, annak elérési ideje és az ehhez kapcsolódó betét. Minthogy azonban I. r. széles választékot kínált, ezzel egyjelentésűnek tekinthető a fenti jelző.

- Hiányzik a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének tényállási eleme a Garancia Biztosító által a lakás-előtakarékossági szerződéshez kapcsolódó kedvezményes életbiztosítással kapcsolatos információból; ez ugyan nem volt valós, mert csupán a lakásbiztosítást köti kedvezményesen, azonban ez a kapcsolódó biztosítás nem tekinthető az áru lényeges tulajdonságának.

Az ezt meghaladóan kifogásolt reklámszövegeket a Versenytanács az adott termék jellemzőivel összefüggésben vizsgálva ugyancsak nem találta jogsértőnek:
- "a 40 %-os állami támogatás" ténye valós. A Versenytanács nem tulajdonított jelentőséget az általában rövid reklámban azon tény elhallgatásának, hogy ez a mérték csupán az első évre vonatkozik, és maximált összegű. A reklám célja ugyanis a figyelem felhívás, nincs arra mód, hogy egy szerződés minden lényeges elemére utalást tartalmazzon. Ugyanakkor a lakás előtakarékosság bonyolult termék, nem hasonlítható egy olyan áruhoz, amelyet a fogyasztó a reklám hatására és ott közölt információk birtokában azonnal megvásárolhat; hiszen egy, az anyagi helyzetét befolyásoló szerződés megkötéséhez az abban foglalt valamennyi feltételt meg kell ismernie és csak ez után dönthet. Így az állami támogatás kiemelésének voltaképpen figyelem felhívó jelleget lehet tulajdonítani.

Az "egyedülálló" jelzőt az I. r. általában a lakáshitelezésre értette, és abból következően, hogy a lakástakarékpénztár egy új jogintézmény, nyilvánvalóan nem lehet ebből arra következtetni, hogy az adott konkrét termékkel kapcsolatos tapasztalatokról van szó. Kétségtelen azonban, hogy az OTP évtizedekig szinte egyedül volt a lakáshitelezési piacon, az ő szakember gárdája került az OTP Ltp-hez, és nyilvánvalóan ezen együttműködés előnyei nyilvánultak meg abban, hogy speciális gyorshitel konstrukciót is ki tudott dolgozni. Ilyen értelemben tehát a fenti jelző nem kifogásolható.

Áttérve a "leg"-szóösszetételű jelzős hirdetésre, a Versenytanács az alábbiakra utal: Állandó gyakorlata szerint nem tartja megengedhetőnek általánosságban az ilyen felsőfokú jelző használatát, amellyel a szolgáltató azt a látszatot kívánja kelteni, hogy a termék kiemelkedik a versenytársaké közül.
Kivételesen azonban jogszerűnek tekintendő e szó használata, ha a reklámozó annak megalapozottságát úgy tudja igazolni, hogy az egész piacra kiterjedő vizsgálat feltételei biztosítottak, vagyis nem szubjektív értékítéleten alapul, hanem a különbözőség objektíve fennáll;
valamint ezzel együtt a reklám megjelenésekor és azidő alatt, míg hatást fejt ki, a megállapítás alapjául szolgáló tények nem változnak.
A jelen esetben egy speciális, induló termékről van szó, ahol áttekinthető, háromszereplős piac van. Jogszabály (az 1996. évi CXIII. törvény, valamint a 47/1997. (III.12.) Korm. sz. rendelet) határozza meg a termék fontos elemeit, az ezen belüli különbségek azonban egzakt módon megállapíthatók. Ugyanakkor az egyes módozatok bevezetéséhez az ÁPTF. engedélye szükségeltetik, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag hosszabb intervallumban az egyes lakás-takarékpénztárak termékeiben nem történik változás. Így, ha a reklám megjelenése idején valós a "leg" jelző, nagy valószínűség szerint ez mindaddig érvényes, míg a versenytárs nem engedélyeztet ilyen, vagy jobb konstrukciót.

Azon túlmenően, hogy a jogszabály és az ezen alapuló Üzletszabályzat behatárolja a lehetőségeket, (állami támogatás mértéke, szerződéses összeg kölcsön aránya, a betéti kamat, hitelkamat mértéke, áthidaló kölcsön feltételei) az I. r. eljárás alá vont - valóban kihasználva a mozgásteret - több szempontból a fogyasztó számára többletet kínált:
- A másik két takarékpénztár 5-6 módozatával szemben 10 módozatot, így valósnak tekinthető a választékot illető "legszélesebb" jelző.

- Alacsonyabb betéttel ugyanazt a szerződéses összeget, vagy ugyanazon betéttel nagyobb szerződéses összeget biztosít a felek számára, egyes esetekben még rövidebb idő alatt is. A vizsgálati jelentés ugyan állította (45. sorszám), hogy a megtakarítási ráta (szerződéses összeg és a havi megtakarítás viszonya) gyakorlatilag azonos legalább két takarékpénztárnál, azonban az azonos megtakarítási időhöz tartozó megtakarítási ráták általa adott mellékletében ennek ellenkezője szerepel, összességében az OTP Ltp-é a legalacsonyabb, azaz az arány a fogyasztó számára a legelőnyösebb. Ezt mutatják az I. r. által kiragadott, illetőleg sajtóból származó példák is, amelyre a vizsgálat cáfolatot nem tartalmaz.

- Ugyancsak a legkedvezőbb a hitel és megtakarítás aránya a jogszabályi lehetőségen belül. A maximumhoz közel álló kölcsönt biztosítja, ellentétben a másik két pénztárral.

- Végül az OTP által biztosított piaci kamatozású gyorshitel adja meg a termék specialitását. Ennek előnye, hogy kombinálták a lejárati idő után biztosítható hitel kamatával, amely azért előnyös az ügyfél részére, mert az egész konstrukció jellemzőiből arra lehet következtetni, hogy ezt a lehetőséget olyanok veszik igénybe, akik saját tőkével nem, vagy csak jelentéktelen mértékben rendelkeznek, így a lakáshoz jutást a lakásminőség váltását a gyorshitel nagy mértékben megkönnyíti. Ez igaz akkor is, ha az I. r. eljárás alá vont a takarékossági idő lejártát követően anyagilag nehezebb feltételeket szab a többi pénztárnál - számítva a reálisan bekövetkező inflációra is. Az ingatlan árak emelkedése miatt azonban valószínűleg a gyors kölcsönhöz jutás így is vonzó, amelyet igazol az is, hogy az ügyfelek 80 %-a gyors módozatra szerződött (HVG 1997. június 21.). A gyorshitel előnyösebb az általános lakáshitelnél, hiszen törlesztését nem szükségszerűen kell megkezdeni a betételhelyezés ideje alatt. Ehhez képest a másik két pénztár a Postabankkal, illetve takarékszövetkezetekkel együttműködve ilyen terméket nem tud kínálni.

Mindezek alapján a Versenytanács az I. r. eljárás alá vont magatartását nem ítélte törvénybe ütközőnek, amiért az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A 74. § (2) bekezdése, illetőleg a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján tárgyaláson határozott.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1997. november 25.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika