Vj-111/1997/7
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Tercza István ügyvezető által képviselt TEMAX Kft (1214 Budapest, Rákóczi F. u 195-197.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartás miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósított meg azzal, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatta arról, hogy az általa forgalmazott nitrohígitó gyorsított száradású termék.
A bírság kiszabását mellőzi.
A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjeszthető, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal annak megállapítására indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyására alkalmas magatartást tanúsított-e az általa 1997-ben forgalmazott nitrohígitó forgalmazásával összefüggésben, vagyis a termék megfelelt-e a terméktájékoztatón feltüntetett adatok, - így gyártói megnevezés, fantázianév és KERMI engedélyszám - alapján az áruval szemben támasztható szokásos feltételeknek, illetve minősége gyengébb volt-e fogyasztói tájékoztatás alapján elvárható minőségnél.
Az eljárás során - a vizsgálati jelentés alapján - az alábbi tényállás volt megállapítható:
I.
A lakkok és festékek a forgalombahozatali állapotban általában nem alkalmasak a felhordásra. Konzisztenciájukat a felhordási módnak megfelelően különböző higítók segítségével lehet beállítani. A hazai piacon forgalomban lévő festékek gyártói termékeik használati utasításán vagy feltüntetik a festékek higítására ajánlott - adott esetben általuk kifejlesztett - higítók konkrét megnevezését, vagy a célszerűen alkalmazandó higító típust nevezik meg.
A higító gyártással, így a nitrohígitó gyártással, illetve forgalmazással foglalkozó vállalkozások terméktájékoztatóikon szokásosan a festékek használati javaslatára utalnak vissza azzal, hogy azon festékek, lakkok higítására alkalmazhatóak, melyeknél azt a termék (festék, lakk) gyártmányismertetője előírja, illetve javasolja.
Az eljárás alá vont vállalkozás - mely nagykereskedelmi tevékenységet is folytat - az általa forgalmazott nitrohígitót nem forgalmazza országosan, áruit elsősorban Budapest környékén, továbbá az ország azon területein hozza forgalomba, mely területek alapanyag-beszerzési útvonalába esnek.
1997-ben az eljárás alá vont vállalkozó kb. 3600 liter nitrohígitót vásárolt és hozott forgalomba, melynek használati utasításán a nitrohígitó felirat alatt a CELLSPECIAL megnevezés szerepelt áthúzva, de olvashatóan. Alkalmazási területként azon festékek higítására javasolta felhasználni az érintett árut, melyeknek útmutatója - konkrétan megnevezett nitrohígitó hiányában - általában javasolja nitrohígitó használatát. Alkalmazási területként jelölte meg továbbá az érintett festékekkel szennyezett munkaeszközök tisztítását is.
A terméktájékoztató gyártóként a NEK Kft-t tüntette fel a KERMI szám egyidejű megjelölésével.
A termék - melynek gyártója nem a NEK Kft, azaz a Nógrádi Erdőkémia Kft volt - összetétele folytán a gyorsított száradású hígítók közé tartozott, szemben a piacon jelentős részesedéssel bíró Nógrádi Erdőkémia Kft által gyártott CELLSPECIAL megnevezésű nitrohígitóval, mely az úgynevezett normál száradású termékek közé sorolható, úgy mint a NEK Kft által ugyancsak gyártott EXTRACELL megnevezésű gyorsított száradású nitrohígitó.
A száradás milyenségére nézve az eljárás alá vont vállalkozó által használt terméktájékoztató nem adott semmilyen tájékoztatást.
A szokásos (normál) nitrohígitóhoz képest a festékek gyorsabb felületi száradását biztosító úgynevezett gyorsított száradású nitrohígitó használata esős, nedves időben kevésbé ajánlott az úgynevezett kifehéredés elkerülése végett, ami a festék bemattulását jelenti. Fenti időjárási körülmények között a lassabban száradó nitrohígitó használata célszerű.
A Nógrádi Erdőkémia Kft az általa forgalmazott termékeknél a szakmai ismeretekkel rendelkező fogyasztók figyelmét felhívja a higitó száradásának milyenségére, ugyanezen körülményre figyelemmel vannak más gyártók, illetve forgalmazók is, így például a Budalakk Szivárvány Kft más és más megnevezésű és tipusú higító használatát javasolja magasabb páratartalmú légtérben az esetlegesen előforduló mattulás, kifehéredés, szürkülés miatt.
A nitrohígitó a festékek higításán túl használatos a meg nem száradt festékfoltok eltávolítására, a festendő felületek zsírtalanítására és a festő szerszámok tisztítására is. Ezen utóbbi célokra bármelyik nitrohígitó egyaránt használható.
Az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgálat tárgyává tett terméktájékoztató használatával az eljárás megindulása után felhagyott, a jogsértőnek minősített terméktájékoztatóval forgalmazott árumennyiség az országos forgalomnak csak kb. 0,1-0,2 %-át tette ki.
II.
A vizsgálati jelentés - megállapítva azt, hogy speciális körülmények, vagyis esős, nedves időben történő festékhígítás esetén az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósíthatott meg a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatásával -, az eset összes körülményeire figyelemmel az eljárás megszüntetésére tett javaslatot.
A Versenytanács az 1996. évi LVII. tv. 73. § figyelemmel a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg tájékoztatta az eljárás alá vont vállalkozást, hogy mely körülmények, illetve magatartás miatt tart tárgyalást.
Felhívta az eljárás alá vont vállalkozás figyelmét arra, hogy mivel a vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont vállalkozás magatartása alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás megállapítására az esetben, ha a terméket festék higítására használják, terjesszen elő érdemi védekezést.
Az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 74. §-ára figyelemmel kérte, hogy a Versenytanács tárgyaláson kívül hozzon határozatot.
III.
A Tpvt. 70. §-a alapján a Gazdasági Versenyhivatal akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha valamely magatartás a törvény rendelkezéseit a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe esően sértheti és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A határozatban meg kell jelölni azon körülményeket és magatartásokat, melyek miatt az eljárás megindult.
Az elkészült vizsgálati jelentés kézbesítésével egyidejűleg a Versenytanácsnak a Tpvt. 73. §-a értelmében közölni kell az ügyféllel, hogy mely körülmények és magatartás határozott a vizsgálati jelentés ismeretében a tárgyalás kitűzéséről, vagyis a törvény értelmében az eljárás alá vont vállalkozásnak lehetővé kell tenni, hogy védekezzen olyan körülményekre tényekre nézve, melyekre esetleg a vizsgálat során derült fény, tekintettel a vizsgálati jelentésben lévő megállapításokra is.
A Versenytanács elfogadta a vizsgálati jelentés azon megállapításait, miszerint eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazott nitrohígitó nem gyengébb minőségű, mint az a terméktájékoztató alapján elvárható lenne, ugyanakkor megállapította azt is, hogy a terméken alkalmazott áthúzott, de olvasható fantázianév ismeretében a szakmai ismeretekkel rendelkező fogyasztói réteg (kiskereskedők és festő szakemberek) megtévesztésére a terméktájékoztató alkalmas volt, mivel az eljárás alá vont vállalkozás termékét egy országosan ismert nagy piaci résszel rendelkező gyártó konkrét megnevezésű termékeként hozta forgalomba, mely termék nem minden tulajdonságában -
száradás
- felelt meg azon tulajdonságoknak, melyeket a tájékoztató alapján a szakember fogyasztók a terméktől elvárhattak volna. Ennek alapján, bár a termék nem gyengébb minőségű, csak más, mint amit a fogyasztó a terméktájékoztatóból megismert, a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás magatartását jogsértőnek minősítette a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés b.) pontja alapján, mivel nem közölte a terméknek a felhasználók szempontjából lényeges egy tulajdonságát, mégpedig úgy, hogy egy másik - e szempontból egyértelmű tulajdonsággal bíró - áru nevét vette fel.
Az eljárás adatai alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozó a nem országosan terített terméket kis mennyiségben hozta forgalomba, továbbá a jogsértő magatartással az eljárás megindulásának hatására felhagyott, így a Versenytanács a jogsértés megállapítása ellenére nem szabott ki bírságot az eljárás alá vont vállalkozással szemben mérlegelési jogkörében (Tpvt. 78. § (1) bek.).
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 1997. november 27.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Kis Lászlóné