Vj-26/1997/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Grósz Katalin ügyvéd (1055 Budapest, Kossuth tér 16-17.) által képviseltBayernwerk AGkérelmezőnek irányítás megszerzés engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a Bayenrwerk AG és az Electricité de France International S.A. közösen irányítást szerezzen az Északdunántúli Áramszolgáltató Rt felett.
E határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Versenytanácsnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.
Indoklás
I.
Az összefonódással érintett vállalkozások
1.) Az Electricité de France International S.A. (a továbbiakban: EDFI) 1995. évben megvásárolta az Északdunántúli Áramszolgáltató Rt (a továbbiakban: ÉDÁSZ) részvényeinek 47,55 százalékát, egyben lehetőséget kapva az Igazgatósági tagok többségének (ötből három) és a Felügyelő Bizottsági tagok felének (hatból három) kijelölésére. Mindehhez - mint meghatározó befolyásszerzéshez - az EDFI és az ÉDÁSZ a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivataltól előzetesen engedélyt kért, amely Vj-241/1995. számú határozatában megállapította, hogy az engedélykérés kötelezettsége nem áll fenn. A határozat azon alapult, hogy az EDFI a Magyar Köztársaság területén a Vtv. 2. § szerinti gazdasági tevékenységet nem végez, mire tekintettel rá a Vtv. hatálya nem terjed ki.
Hasonló tartalmú határozatot hozott a Gazdasági Versenyhivatal az EDFI által, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt (a továbbiakban: DÉMÁSZ) részvényei 47,71 százalékának megvásárlásakor benyújtott engedélykérelemre (Vj-237/1995.). Jelenleg az EDFI a DÉMÁSZ részvényeinek 47,98 százalékával rendelkezik, és jogosult az Igazgatósági tagok többségének, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai felének kijelölésére. A DÉMÁSZ 1996. évi nettó árbevétele 23,4 Milliárd forint volt.
Az EDFI további huszonhárom olyan külföldön honos vállalkozás irányítási jogával rendelkezik, amelyek 1996. évben a Magyar Köztársaság területén nem értékesítettek.
2.) A Bayernwerk AG (a továbbiakban: BAG) 1995. évben megvásárolta a Déldunántúli Áramszolgáltató Rt (a továbbiakban: DÉDÁSZ) részvényeinek 47,25 százalékát, egyben lehetőséget kapva az Igazgatósági tagok többségének és a Felügyelő Bizottsági tagok felének kijelölésére. Az ehhez kért engedélyre a Gazdasági Versenyhivatal - az 1.) pontban kifejtett indokok alapján - az engedélykérési kötelezettség hiányát állapította meg (Vj-242/1995.). A DÉDÁSZ 1996. évi nettó árbevétele 23,5 Milliárd Ft volt.
A Magyarország területén honos vállalkozások közül a BAG 50 százalék+1 szavazatot biztosító részvénycsomaggal rendelkezik a Középdunántúli Gázszolgáltató (a továbbiakban: KÖGÁZ) Rt-ben, amelynek 1996. évi nettó árbevétele 11,6 Milliárd forint volt.
A BAG által irányított külföldön honos vállalkozások, továbbá a BAG-ot irányító Németországban honos VIAG AG, valamint az utóbbi által irányított külföldön honos vállalkozások 1996. évben a Magyar Köztársaság területén nem értékesítettek.
A BAG tulajdonában áll az Isarwerke GmbH üzletrészeinek 19 százaléka, amely 80 százalékban tulajdonosa az ISAR Amperwerke AG részvényeinek. Ez utóbbi 1995. évben megvásárolta a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt (a továbbiakban: TITÁSZ) részvényeinek 49,23 százalékát, egyben lehetőséget kapva az Igazgatósági tagok többségének és a Felügyelő Bizottsági tagok felének kijelölésére. Az ehhez kért engedélyre a Gazdasági Versenyhivatal - az 1.) pontban kifejtett indokok alapján - az engedélykérési kötelezettség hiányát állapította meg (Vj-243/1995).
3.) Az ÉDÁSZ villamos energia szolgáltatásra alapított és szakosodott cég, mely tevékenységét a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: MEH) által kiadott 4/1995. számú villamos energia szolgáltatói működési engedély alapján végzi, 1996. évi nettó árbevétele 44,6 Milliárd forint volt.
A MEH engedély részletesen meghatározza a szolgáltató lehetőségeit és kötelezettségeit a termékre és a szolgáltatás földrajzi területére vonatkozóan. A szolgáltatás földrajzi területe az Északdunántúl (a MEH engedélyben települések neve szerint felsorolva). A működési engedély által meghatározott területén az ÉDÁSZ-nak kizárólagos joga van a villamos energia szolgáltatására és egyben szolgáltatási kötelezettsége áll fenn. Az ÉDÁSZ legjelentősebb és a működési alapját biztosító szállítója az MVM Rt.
Az EDFI-n kívül jelentős mértékű ÉDÁSZ részvény (27,13 %) van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt tulajdonában. A fennmaradó részvények önkormányzatok és természetes személyek (kárpótoltak és munkavállalók) tulajdonában vannak.
Az ÉDÁSZ több - tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó - vállalkozásban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel. Az egyes vállalkozások főbb adatait az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat
Az ÉDÁSZ által ellenőrzött vállalkozások főbb adatai
|
A vállalkozás neve |
ÉDÁSZ üzletrész (%) |
1996.évi nettó árbevétel (millió Ft) |
|
Győri Fűtőerőmű Kft |
100 |
438 |
|
Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft |
100 |
530 |
|
Soproni Fűtőerőmű Kft |
26 |
965 |
|
Szombathelyi Vizierőmű Kft |
99 |
98 |
|
Villamos szerelési Kft |
26 |
1423 |
|
TraMer Transzformátor és Fogyasztómérő Javító Kft |
26 |
533 |
|
ALÖTBA Üzemeltető Kft |
99 |
53 |
|
ORNATUS Reklám és Hirdetés Kft |
52 |
120 |
|
Együtt |
- |
4160 |
II.
Az áramszolgáltatás piaci és szabályozási sajátosságai
4.) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ának s.) pontja a villamos- energia szolgáltatására irányuló tevékenységet természetes monopóliumként határozza meg. Ebből következőleg a ÉDÁSZ melletti további öt magyarországi áramszolgáltató vállalkozás működési feltételei megegyeznek az ÉDÁSZ részére előírtakkal: vagyis a MEH engedélyben meghatározott földrajzi területen kizárólagosan, szolgáltatási kötelezettség mellett végezhetik tevékenységüket. Adott áramszolgáltató ellátási területén elhelyezkedő fogyasztó más áramszolgáltatótól csak MEH engedéllyel szerezhet be villamos energiát.
5.) Az áramszolgáltatók által az MVM Rt-től vásárolt, valamint az általuk értékesített villamos energiának az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszter által meghatározott országosan egységes hatósági (maximált) ára van.
6.) A villamos energia elvileg helyettesíthető más energiahordozókkal. Arra azonban általában is csak a műszaki feltételek megváltoztatásával nyílhat lehetőség, sőt egyes felhasználási módok (pl. villamos gépek és készülékek üzemeltetése) esetében egyáltalán nincs lehetőség a helyettesítésre, és a villamos energia is csak hasonló feltételek mellett képes helyettesíteni más energiahordozókat (pl. a földgázt).
7.) A privatizáció keretében 1995. év során a hat magyarországi áramszolgáltató mindegyike külföldi kisebbségi tulajdonba került, úgy azonban, hogy (az ÉDÁSZ-hoz hasonlóan) a külföldi tulajdonos minden esetben jogot kapott az Igazgatósági tagok többségének és a Felügyelő Bizottsági tagok felének kijelölésére. A hat áramszolgáltató tulajdonlására vonatkozó információkat a 2. táblázat mutatja be.
2. táblázat
A magyarországi áramszolgáltatók irányító tulajdonosai
|
Vállalkozás |
Tulajdonos |
Részvénytulajdon (%) |
|
ÉDÁSZ |
EDFI SA |
47,55 |
Ugyanezen kormányhatározat azt is rögzítette, hogy "a befektető kötelezettséget kell vállaljon, hogy részvényeit legalább 5 évig nem értékesíti". Ez utóbbi kikötést azonban feloldotta az 1131/1996. (XII.23.) számú kormányhatározat, amely alapján a MEH 1997. március 13-án kelt 23/1997. számú határozatában az ÉDÁSZ részvényeknek az EDFI és a BAG közötti átruházásához engedélyt adott.
III.
Az irányításszerzés
8.) A BAG egy 1996. július 31. napján kelt részvény adás-vételi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján az EDFI által az ÁPV Rt-től megvásárolt ÉDÁSZ részvények felének megvásárlásával meg kívánja szerezni az ÉDÁSZ Rt közgyűlésén a törzsrészvényeken keresztül gyakorolható szavazati jogok 23,775 százalékát. A Szerződés azt is rögzíti, hogy a részvények átruházását követően a BAG jogosulttá válik arra, hogy az ÉDÁSZ Igazgatóságába egy, Felügyelő Bizottságába pedig két tagot jelöljön az EDFI részére biztosított három-három tagú keret terhére. Megállapodtak abban is, hogy két-két tag delegálásával létrehoznak egy "Egyeztető Bizottságot", amelynek feladata lesz, hogy a Közgyűlés, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseire a tagok egyhangú szavazatával közös álláspontot alakítsanak ki.
9.) A Szerződés rögzítette, hogy a részvények átadására a magyar hatóságoktól szükséges engedélyek megszerzésétől számított egy héten belül kerül sor. A szerződő felek a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § (1) bekezdése szerinti - a vállalkozások összefonódására vonatkozó - engedélyének megszerzését is szükségesnek ítélték.
10.) A részvényátruházást lehetővé tevő 1131/1996. (XII.23.) számú Kormányhatározat megjelenését követően a BAG nyújtott be kérelmet, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Szerződés szerinti részvényvásárlás nem minősül vállalkozások összefonódásának, tekintettel arra, hogy
a.) a BAG által megszerzett részvények csak 23,775 százalékos kisebbségi szavazati jogot biztosítanak;
b.) az ÉDÁSZ vezető tisztségviselői közül az öt tagú Igazgatóságba csak egy, a hat tagú Felügyelő Bizottságba pedig csak két tag kijelölésére kap jogosultságot a BAG;
c.) a Szerződés szerinti Egyeztető Bizottság pedig az EDFI jogosítványainak megosztását jelenti, a részvényszerzést megelőző befolyásolási viszonyok módosítása nélkül.
Arra az esetre, ha a Szerződés szerinti részvényvásárlás a Tpvt. 23. § szerint összefonódásnak minősül, a BAG kérte annak engedélyezését. Hivatkozott arra, hogy a VET 21. § (1) bekezdésének b.) pontja szerint az MEH által kiadott Működési Engedély az ÉDÁSZ részére az engedélyben meghatározott területen kizárólagos jogot biztosít villamos energia szolgáltatására, továbbá, hogy a VET 3. §-ának s.) pontja szerint a villamos energia szolgáltatására irányuló tevékenység természetes monopolhelyzet keretében valósul meg, amelynek során a piaci törvények nem vagy nem megfelelően érvényesülnek, mivel a fogyasztónak választási lehetősége nincs.
IV.
A vizsgálat és indítvány
11.) A Tpvt. 71. § alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta, tekintettel arra, hogy a piac szerkezete nem változik, a működésben változás csak a MEH által kiadott engedély keretein belül lehetséges.
V.
Az engedélykérési kötelezettség
12.) A Tpvt. 67. § (2) bekezdése c.) pontja szerint versenyfelügyeleti eljárás akkor indul, ha a vállalkozások összefonódásához engedélyt kérnek. Olyan irányú kérelem előterjeszthetőségét, mely szerint adott cselekmény "nem minősül vállalkozások összefonódásának" a Tpvt. nem említi. Ezért, ha a vállalkozás nem tudja eldönteni, hogy kell-e engedélyt kérni vagy sem - pontosabban: ha úgy ítéli meg, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn, azonban azt szeretné a Gazdasági Versenyhivatallal megerősíttetni - akkor is a Tpvt 67. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti engedélyt kell kérnie. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a vállalkozás - mint jelen esetben a BAG - kérelmében jelezze, hogy álláspontja szerint az engedélykérés kötelezettsége nem áll fenn.
A versenyfelügyeleti eljárásban mindez nem jelent külön döntést, mert a vizsgálat - külön kérelem (álláspont kifejtés) hiányában is - annak megállapításával kell kezdődjék, hogy fennáll-e az engedélykérés kötelezettsége. Csak az erre adott igenlő válasz esetén szükséges annak vizsgálata, hogy az engedélyt meg kell adni vagy sem. Nemleges válasz esetén - kérelem hiányában is - csak olyan döntést hozható, hogy az adott cselekmény nem engedélyköteles.
13.) Az engedélykérési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adott cselekmény
- a Tpvt. 23. §-ában foglaltak szerint összefonódásnak minősül; továbbá
- az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt 24.
§-ában említett küszöbértékeket.
14.) A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében a vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vállalkozás felett. A (2) bekezdés b.) pontja alapján az irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására jogosultságot szerez.
Vezető tisztségviselőnek részvénytársaság esetén az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai minősülnek, mire tekintettel az EDFI irányítja az ÉDÁSZ-t. Ez az irányítás a kérelem szerinti részvényvásárlás létrejötte esetén megszűnik, és önállóan a BAG sem szerez irányítást az ÉDÁSZ felett. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a Szerződés szerinti Egyeztető Bizottság funkciója a BAG és az EDFI döntési fórumokon történő egységes fellépésének kialakítása, a Szerződés létrejöttével az EDFI és a BAG közösen irányítást szerez az ÉDÁSZ felett azáltal, hogy együttesen jogosultak a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére.
A közös irányítás megszerzését nem kérdőjelezi meg az a körülmény, hogy az EDFI és a BAG közösen nem rendelkezik majd több jogosítvánnyal, mint amennyivel az EDFI önállóan rendelkezett a részvényvásárlást megelőzően. E körülmény ugyanis csak a kisebbségi (irányítási joggal nem rendelkező) tulajdonosok szempontjából teszi semlegessé az ÉDÁSZ irányításában bekövetkező változást. A Tpvt. által előírt engedélyezési eljárás funkciója azonban nem a vállalkozás kisebbségi tulajdonosai érdekeinek védelme, hanem annak vizsgálata, hogy az irányítás megváltozásának milyen hatásai lehetnek a gazdasági versenyre. Ilyen összefüggésben pedig alapvető változásnak minősül az a körülmény, hogy az ÉDÁSZ irányításában a szerződés létrejöttét követően az EDFI mellett egy másik vállalkozás (a BAG) is szerepet kap. Minderre tekintettel a Versenytanács a Szerződés szerinti részvény adás-vételt a Tpvt. 23. § b.) pontja alapján összefonódásnak minősítette.
15.) A Tpvt. 24. § (1) szerint az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a 10 Milliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van. Külföldön honos vállalkozás esetén a Magyar Köztársaság területén eladott áruk nettó árbevételét kell figyelembe venni.
Érintett vállalkozások a Tpvt. 26. § alapján az összefonódásban közvetlenül és közvetve résztvevő vállalkozások. A jelen eljárásban
- közvetlen résztvevők a (2) bekezdés alapján az irányítás megszerzői (a BAG és az EDFI), valamint az ÉDÁSZ, amely felett az irányítást megszerzik;
- közvetett résztvevőnek minősülnek
= a (3) bekezdés a.) pontja alapján a közvetlen résztvevők által irányított vállalkozások, amelyek közül a Magyar Köztársaság területén 1996. évben nettó árbevételt a BAG által irányított DÉDÁSZ és KÖGÁZ, az EDFI által irányított DÉMÁSZ, továbbá az ÉDÁSZ által irányított nyolc vállalkozás ért el;
= a (3) bekezdés b.) pontja szerinti, a közvetlen résztvevőket irányító vállalkozások, illetve az ez utóbbiak által irányított vállalkozások ((3) bekezdés e.) pont), amelyek egyike sem ért el 1996. évben nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.
Az érintett vállalkozások 1996. évben elért együttes nettó árbevételét a 3. táblázat foglalja össze.
3. táblázat
Az érintett vállalkozások 1996. évi nettó árbevétele
|
Vállalkozás neve |
Nettó árbevétel (MdFt) |
|
ÉDÁSZ |
44,6 |
|
DÉMÁSZ |
23,4 |
|
DÉDÁSZ |
23,5 |
|
KÖGÁZ |
11,6 |
|
ÉDÁSZ által irányítottvállalkozások |
4,2 |
|
Együtt |
107,3 |
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az a körülmény, hogy a BAG és a TITÁSZ közé a tulajdonosi láncolatba további vállalkozások (ISAR, ISAR Amperwerke) is beékelődnek, önmagában nem zárja ki a TITÁSZ-t a közvetett résztvevők köréből, mert a Tpvt 23. § (3) bekezdése értelmében a többségi szavazati jogok megszerzésével azonos módon kell elbírálni a más vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való - szerződésen alapuló - jogosultságot is. Ez azonban értelemszerűen csak a kapcsolatot szabályozó szerződések ismeretében dönthető el, amelynek vizsgálatától a Versenytanács eltekintett, mert az engedélykérési kötelezettség fennforgását a BAG és a TITÁSZ közötti kapcsolat ismerete nélkül is el tudta dönteni.
VI.
Az engedélyezés
16.) A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a GVH nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az irányításszerzéssel érintett piacon vagy annak jelentős részén. Az érintett piac meghatározásakor a Tpvt. 14. § értelmében figyelembe kell venni:
- az érintett vállalkozások által forgalmazott, valamint az azokat ésszerűen helyettesítő árukat; továbbá
- azon földrajzi területet, amelyen kívül a fogyasztók nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják beszerezni az érintett vállalkozások által forgalmazott árukat, illetve az értékesítők nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják értékesíteni az érintett vállalkozások által vásárolt árukat.
17.) Általános esetben annak szükséges - de nem elégséges - feltétele, hogy az összefonódás gazdasági erőfölényes helyzetet hozzon létre vagy erősítsen meg az, hogy az összefonódás következtében az összefonódással érintett piacokon a koncentráció növekedjék. A koncentráció - egyébként változatlan feltételek mellett - akkor és csak akkor növekszik, ha az érintett piacon csökken az egymástól független vállalkozások száma, és ez a feltétele annak is, hogy az összefonódás hatással lehessen a résztvevők közötti gazdasági versenyre. Ezért az összefonódással érintett piacok közül azok részletes vizsgálata szükséges, amelyeken az érintett vállalkozások közül egynél több van (lehet) jelen.
18.) Az érintett vállalkozások közül az ÉDÁSZ által irányított vállalkozások egyik része az ÉDÁSZ-hoz kapcsolódóan végez kiegészítő (reklám, szerelési, stb.) tevékenységet, másik része pedig olyan erőmű, amely MEH engedély alapján az ÉDÁSZ elosztó eszközeihez kapcsolódóan közvetlenül szolgálja ki a fogyasztókat. E vállalkozások tehát az - őket jelenleg is irányító - ÉDÁSZ kivételével a többi érintett vállalkozás piacán nem jelennek meg, ezért esetükben az összefonódás a gazdasági versenyhelyzetet nem érinti, koncentráció növekedést nem eredményez.
19.) Szintén nem növekszik a koncentráció a gázgyártással foglalkozó KÖGÁZ révén. A KÖGÁZ és az ÉDÁSZ ugyan egymást részben átfedő földrajzi területen tevékenykedik, azonban a villamos energia és a földgáz nem tekinthető a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti egymást helyettesítő árunak. Következik ez abból, hogy egyes felhasználási módok esetében egyáltalán nem, mások esetében csak a műszaki feltételek megváltoztatásával lehet áttérni egyik energiahordozóról a másikra, így az ésszerű helyettesítés lehetősége a felhasználás oly csekély hányadára terjed ki, ami az érintett vállalkozások üzletpolitikai döntéseit érdemben nem befolyásolhatja.
20.) A közvetlen résztvevő ÉDÁSZ, valamint a közvetett résztvevők közül a DÉMÁSZ és a DÉDÁSZ azonos tevékenységet - áramszolgáltatást - végez, azonban földrajzilag egymástól élesen elkülönült területeken, s az érvényes szabályozás alapján egyiküknek sincs lehetősége arra, hogy árujával a másik két vállalkozás földrajzi piacán megjelenjék. Ebből adódóan a koncentráció esetükben sem növekedhet az összefonódás következtében.
Hosszabb távon vizsgálva a kérdést: új fogyasztók (pl. zöldmezős beruházások majdani üzemeltetői) telephely választási döntéseit elvileg befolyásolhatja az, hogy az egyes földrajzi területeken milyen feltételek mellett juthatnak energiához, illetve egyes speciális földrajzi elhelyezkedésű nagyfogyasztók - MEH engedély alapján - áttérhetnek egyik áramszolgáltatótól a másikhoz. Mindez azonban az egyes áramszolgáltatók forgalmának csak elenyésző részét érintheti, s így üzletpolitikai döntéseik meghozatalában nem játszhat jelentős szerepet.
21.) A Tpvt. 22. §-a értelmében az áru megrendelője (vevője) is lehet gazdasági erőfölényben. Az ÉDÁSZ, a DÉDÁSZ és a DÉMÁSZ, mint vevők azonos földrajzi területen tevékenykednek, közös eladójuk az MVM Rt. Ezért vizsgálta a Versenytanács azt is, hogy az összefonódás következtében a három áramszolgáltató nem kerül-e gazdasági erőfölényes helyzetbe, mint megrendelő. Figyelemmel azonban az MVM Rt monopolhelyzetére is, nem volt megállapítható, hogy az érintett vállalkozások piaci magatartásukat a szállító MVM Rt-től nagy mértékben függetlenül, annak velük kapcsolatos várható piaci magatartását figyelmen kívül hagyva folytathatnák (Tpvt. 22. § (2) bekezdés).
22.) Mindezek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem szerinti részvényvásárlás az összefonódással érintett piac jelentős részén nem hoz létre és nem is erősít meg gazdasági erőfölényt, illetve nincs érdemi hatással az érintett vállalkozások közötti versenyre. Megjegyzi ugyanakkor a Versenytanács, hogy abból, hogy az összefonódás nincs hatással az érintett vállalkozások közötti gazdasági versenyre, nem következik, hogy annak ne lehetnének káros hatásai más összefüggésben a gazdasági versenyre. Az adott ügyben azonban ilyen körülményt a vizsgálat nem tárt fel.
Minderre tekintettel a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.
23.) Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összefonódásnak és általában az áramszolgáltatók (illetve az energiaszektorban működő más vállalkozások) közötti tulajdonosi koncentrációnak lehetnek káros nemzetgazdasági hatásai. Ezidő szerint mindenekelőtt abból adódóan, hogy a szektor állami szabályozása még nem kellően kidolgozott, minek következtében atulajdonosikoncentráció jelentősen erősítheti az érintett vállalkozások érdekérvényesítési képességét a szabályozó hatósággal szemben, a jövőt tekintve pedig a szabályozás esetleges liberalizálásával kialakulhat olyan helyzet, amelyben a mai tulajdonosi koncentráció egyben piaci koncentrációt is jelent. Mindennek mérlegelésére azonban a Tpvt. szerinti engedélyezés keretében nincs mód, az azonban nem is szükséges, mert a részvény adásvételhez a szabályozó hatóságtól (MEH) is engedélyt kellett kérni, így annak módja volt e problémakör értékelésére az említett 23/1997. számú határozatának meghozatala során.
VII.
Eljárási kérdések
24.) A kérelmező BAG és azon ügyfelek, amelyekre a kérelem vonatkozik (EDFI, ÉDÁSZ) együttesen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
25.) A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
26.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.
Budapest, 1997. május 16.
Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Dr. Kállai Mária sk.
Véghelyi Ágnes