Vj-126/1997/11
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Nagy-Koppány Kornélia ügyvéd (1944 Budapest, Bank Center Gránit torony 9. em.) által képviselt Schering-Plough Central East AG Magyarországi Információs és Szerviziroda (1027 Budapest, Kapás u. 11-15.) szám alatti eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Magyarországon körülbelül egymillióan szenvednek allergiás megbetegedésben, de csak mintegy 10%-uk áll rendszeres orvosi kezelés alatt.
1992. óta hozzáférhető a hazai gyógyszerpiacon a vényre kapható Claritine nevű, a gyógyszerismertető szerint nyugtató hatással nem rendelkező allergiaellenes készítmény. E tulajdonsága folytán a gyógyszeres kezelés esetleges több hónapos tartama alatt sem gátolja a beteg éberségi szintjét (tanulás, gépkocsivezetés, koncentráló képesség stb.).
A gyógyszert forgalmazó eljárás alá vont vállalkozás 1997. márciusában az Országos Gyógyszerészeti Intézethez bejelentett vizsgálatot indított, amelynek keretében orvoslátogatóin keresztül 500 orvoshoz juttatott el egy-egy kettőszáz lapos kérdőív tömböt, felkérve őket, hogy a Claritine-t szedő betegek adatai alapján a kérdőívet töltsék ki és küldjék vissza a forgalmazónak. Az orvosok ezen adatszolgáltatási tevékenységéért a munkájukban használható, azt könnyítő eszközöket (szakkönyv, műszer) ajánlottak fel néhány ezer forinttól több tízezer forintig terjedő értékben.
Az 1997. november végéig tervezett adatgyűjtés befejeződött, körülbelül 27000-30000 db kitöltött adatlap érkezett be, amelyek ugyanilyen számú betegről közölnek statisztikailag összegezhető és jelenleg kiértékelés alatt lévő adatokat.
1997-ben az allergiaellenes gyógyszerek forgalma, s ezen belül az eljárás alá vont vállalkozás Claritine forgalma növekedett.
Az adatszolgáltatók javadalmazása a mai napig nem történt meg.
Időközben a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított (Tpvt. 70. §. (1) bek.) az eljárás alá vont vállalkozás ellen 1997. novemberében, mert valószínűsíthető volt, hogy a fentebb részletezett magatartás versenyjogellenes, mint a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul befolyásoló üzleti módszer.
Az ügyben készült vizsgálati jelentés úgy foglalt állást, hogy az adott gyógyszer felírása esetén felajánlott honorárium versenyjogellenes lehet.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte, hangsúlyozva a lefolytatott vizsgálat tudományos jellegét.
A hagyományos áru, szolgáltatás piacokhoz képest a gyógyszer-értékesítési piac eladó-vevő kapcsolata különleges vonásokkal rendelkezik. Ezek közé tartozik, hogy a gyógyszerek engedélyezésének, forgalmazhatóságának jogszabályilag előírt szigorú rendje van, amelynek biztosítása az Országos Gyógyszerészeti Intézet feladata. Hatáskörébe tartozik egyebek mellett a gyógyszerkísérletek engedélyezése annak érdekében, hogy a gyógyszereket törzskönyvezni lehessen, továbbá olyan tudományos vizsgálatok bejelentésének tudomásulvétele, amelyek célja a gyógyszerek törzskönyvezés utáni figyelése, értékelése.
A humán célú gyógyszerek végső fogyasztói - szemben más áruk fogyasztóival - legfeljebb egyéni tapasztalatuk folytán képesek magukon lemérni az általuk használt áru minőségét, a szedés következményeit, egyébként kellő felkészültségük, tudásuk a gyógyszeráru kiválasztásához, alkalmazási módjára nincsen. Nem említve a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek fogyasztását, a betegek szükségképpen ráutaltak a kezelésüket végző orvos utasításaira, javaslataira. A fogyasztók e szakmai hozzáértését is pótolja az orvos, amikor hivatása gyakorlása során a gyógyszerfogyasztó betegek számára gyógyszert rendel, vagyis a más árupiacon egyébként a fogyasztót illető áruválasztási felelősséget - figyelmen kívül hagyva a társadalombiztosítás közreműködését - az orvos viseli a gyógyszerpiacon. Döntésében természetszerűleg segítséget ad szakmai tudása, képzése, amelynek folytán többek között tudományos cikkekből, ismertetőkből folyamatosan értesül a gyógyszerpiac újdonságairól. De tapasztalattal jár a tudományos vizsgálatokban való részvétel és a több beteg kezelése során alkalmazott ugyanazon gyógyszer rendelése esetén megszerzett gyakorlat is. Ismeretszerzésében a gyógyszergyártók és forgalmazók gazdaságilag érdekeltek, miután egy-egy gyógyszer forgalmát végső soron az határozza meg; hogy elterjed-e a betegek körében, vagyis az orvos a forgalmazott gyógyszert a beteg számára rendeli-e, vagy sem. A rendelés érdekében folytatott reklám a gyógyszer eladói befolyás megakadályozása érdekében azonban tiltott, vagy legalábbis feltételekhez kötött az embergyógyászati célra szánt gyógyszerek esetében (1997. évi LVIII. törvény 9-10 §). Ugyanakkor a piaci szereplők részt kívánnak venni forgalomnövelésük érdekében a gyógyszer-megismertetésben és ezért nem tiltott általános gyakorlat, hogy az úgynevezett orvoslátogatók bevonásával, a személyes meggyőzés eszközével népszerűsítik az egészségügyi intézményekben árujukat.
Ha e marketing tevékenységük során anyagi, vagy más előnyt kínálnak a fogyasztó helyett érdemben árut választó, gyógyszert felíró orvosnak, legalábbis annak választási szabadsága korlátozására alkalmas az a körülmény, hogy háttérbe szorítja a hivatásbeli szempontokat, mert a választás mikéntjét a javadalmazás befolyásolhatja. Az ilyetén üzleti módszerek alkalmazását a Tpvt. 10. §-a valóban tiltja, ahogy a vizsgálati jelentés megfogalmazta.
A gyógyszergyártók, forgalmazók azonban nemcsak marketing céljaik miatt kerülnek kapcsolatba az egészségügyi intézményekkel, egészségügyi szakemberekkel, hanem annak okán is, hogy a gyógyszerek törzskönyvezésére tudományos vizsgálatok nélkül nincs mód és e vizsgálatok szükségessége pedig azt követően sem kérdőjelezhető meg. Az úgynevezett Fázis IV. vizsgálatok többféle módszerrel, céllal értékelik a gyógyszerhatást a betegek különböző létszámú csoportjában. E vizsgálatoknak forgalomnövelő hatása is lehet, sőt az sem kizárt, hogy a tudományos vizsgálatok akár elsődleges célja egy-egy gyógyszer elterjesztése. A tudományos vizsgálatokat kisebb-nagyobb átfedéssel pedig azok az egészségügyi intézmények, orvosok végzik, amelyek az adott tudományos vizsgálattól függetlenül egyébként is a betegekkel közvetlen kapcsolatban vannak.
A Versenytanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy a lefolytatott vizsgálat valóban a Fázis IV. típusú vizsgálatokhoz sorolható-e, vagy ennek hiányában tiltott marketing tevékenység. Miután a tudományos vizsgálatokra hatáskörrel rendelkező Országos Gyógyszerészeti Intézet az eljárás alá vont nyilatkozatot megerősítette, amely szerint az eljárásbeli vizsgálat tudományos vizsgálatnak minősül, a Versenytanács az eljárást megszüntette, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot, a 83. § (1) bekezdés biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás számára.
Budapest, 1998. április 2.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné sk.
Kis Lászlóné