Gazdasági Versenyhivatal

Vj-52/1997/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Markovszky György ügyvezető (8248 Nemesváros, Kossuth u. 20.) által képviselt Balaton Invest-96 Kft-Dunántúli Befektetők Konzorciuma konzorciumának összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Balaton Invest-96 Kft-Dunántúli Befektetők Konzorciuma konzorciuma többségi részvénycsomag megvásárlásával irányítást szerezzen a Balaton Fűszért Rt felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

1.) A Balaton Invest-96 Kft és a Dunántúli Befektetők Konzorciuma a Balaton Füszért Rt 50 %+1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjának megvásárlása céljából alapítottak konzorciumot.

1.1 A Balaton Invest - 96 Kft gazdasági tevékenységet nem folytat, más vállalkozást nem irányit. Üzletrészeinek többségi (85 százalékos) tulajdonosa a Csopak Szövetkezet Rt, amely élelmiszer- és iparcikk kiskereskekdelmi tevékenységet folytat Veszprém megyében, 1996. évi árbevétele 724 millió forint volt.

1.1.1 A Csopak Szövetkezeti Rt a Balaton Invest-96 Kft-n kívül további tizenhárom vállalkozás részvényeinek, illetve üzletrészeinek többségével rendelkezik. Ezek közül:

- a Fórum Kereskedelmi és Ipari Rt élelmiszer- és iparcikk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, 1996.évi árbevétele 1.332 millió forint volt;
- a Pannonker Kft élelmiszer- és iparcikk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, 1996. évi árbevétele 3.845 millió forint volt;
- a Komfort Kereskedelmi és Ipari Rt iparcikk kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytat, 1996. évi árbevétele 5.052 millió forint volt.

Mindhárom vállalkozás tevékenységének túlnyomórészét Veszprém megyében végzi. A szintén Veszprém megyében tevékenykedő Csopak Szövetkezeti Rt-vel együtt az 1. táblázat szerinti mértékben részesednek Veszprém megye élelmiszer és vegyi áru forgalmából.

l. táblázat

Az irányítást szerző vállalkozások részesedése a Veszprém megyei élelmiszer- és vegyi áru forgalomból

Megnevezés	Élelmiszerek	Vegyi áru
Veszprém megyei forgalom (MdFt)	24,4	8,9
Érintett vállalkozások forgalma (MdFt)	3,9	2,5
Érintett vállalkozások részesedése (%)	16,0	28,1

1.1.2 A Csopak Szövetkezeti Rt által irányított további tíz vállalkozás mezőgazdasági, élelmiszeripari, ipari vagy szolgáltatási tevékenységet folytat, együttes árbevételük 1996. évben 2.353 millió forint volt.

1.2 A Dunántúli Befektetők Konzorciumát hét magán személy illetve gazdasági társaság hozta létre. A vállalkozások tevékenységi köre: szolgáltatás vagy sütőipari termékgyártás, együttes 1996. évi árbevételük 1.936 millió forint volt. A konzorcium tagjai hat sütőipari, illetve szolgáltató vállalkozás részvényeinek, illetve üzletrészeinek többségével rendelkeznek. E vállalkozások együttes 1996. évi árbevétele 188 millió forint volt.

2.) A Balaton Füszért Rt közel 50 éves múltú kereskedelmi társaság. 1982-ig Somogy- és Zala megye, ezáltal az idegenforgalmi szempontból kiemelt fontosságú térség - a Balaton déli partjának -, élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelméért ellátási felelősséggel tartozó állami vállalat volt. 1982-től tevékenységi körét kiskereskedelemmel bővítette. 1991-ben külkereskedelmi jogot is kapott.

A vállalat 1991. december 31-én alakult részvénytársasággá. 1992. végén 11 önkormányzat megkapta a belterületi földek után őket megillető tulajdonrészt, dolgozói részvények kibocsátására került sor, 1993. végén pedig az Állami Vagyonügynökség a tulajdonában lévő részvények egy részét nyilvános kibocsátás utján értékesítette. Ezidő szerint részvényeinek 55,9 százaléka van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt tulajdonában.

A hagyományos kereskedelmi struktúra átrendeződése, az általános piaci forgalomcsökkenés, a sikertelen pályázatok miatt 1994. óta húzódó privatizáció következtében a Balaton Fűszért Rt korábbi jelentős nagykereskedelmi pozícióját fokozatosan elveszítette. Vannak veszteségesen üzemelő áruházai, nagyraktárai, inaktív beépítetlen földterületei. Alacsony a forgóeszköz-ellátottsága, és magas hitelállomány nehezeik a cégre.

A Balaton Füszért Rt 1996. évi nettó árbevétele 6.431 millió forint volt, amelynek tulnyomó részét az élelmiszer- és vegyi áru forgalom tette ki. Részesedését a Somogy- és Zala megyei forgalomból a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A Balaton Füszért Rt részesedése a Somogy- és Zala megyei élelmiszer- és vegyi áru forgalomból

Megnevezés	Élelmiszer	Vegyi áru
Somogy és Zala megyei forgalom (MdFt)	54,0	24,0
Balaton Fűszért Rt forgalma (MdFt)	4,0	1,7
Balaton Fűszért Rt részesedése (%)	7,4	7,1

3.) A klasszikus értelemben vett nagykereskedelmi tevékenység az utóbbi években fokozatosan elvesztette korábbi feladatkörét. A multinacionális cégek (Csemege Július Meinl, PLUS, Billa, Penny Market, SPAR, TESCO) megjelenése a nagy- és kiskereskedelmi szerepkört egyesítette. A beszerzés, elosztás, értékesítés különválasztását feleslegessé tette a közvetlen ipari beszerzés, illetve a saját központi raktárak kiépítése. Az e vállalkozások által teremtett versenyfeltételek a térségben a korábban nagy vevőként szereplő ÁFÉSZ-eket is arra késztették, hogy kiépítsék saját nagykereskedelmi bázisaikat, vagy tulajdonosként csatlakozzanak valamelyik nagykereskedelmi céghez.

II.

Az irányítás szerzés

4.) A kérelmező és az ÁPV Rt 1997. április 7-én Adásvételi Szerződést kötött, mely szerint a kérelmező megvásárol a Balaton Füszért Rt jegyzett tőkéjéből 50 % + 1 tulajdoni hányadot megtestesítő részvénycsomagot.

5.) Az Adásvételi Szerződés rögzítette, hogy az adásvétel, annak Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyásának napján lép hatályba. Ennek megfelelően a kérelmező a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24.§ (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a többségi részvénycsomag megvásárlásával megvalósuló összefonódáshoz. A kérelemben hivatkozott arra, hogy az összefonódás a gazdasági verseny fennmaradását fejlődését nem akadályozza, ugyanakkor lehetőséget kínál a beszerzési üzletpolitika koordinációjával az igényekhez jobban igazodó folyamatos választék biztosítására, a költségek csökkentésére.

III.

A vizsgálat és indítvány

6.) A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta, figyelemmel arra is, hogy a megkeresett Ipari-Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint a helyi érdekképviseletei szervek egyaránt támogatták a kérelem szerinti összefonódást, és az összefonódást kifogásoló észrevétel a NAPI Gazdaság 1997. május 16-i számában közzétett, az érintettek véleményét kérő felhívásra sem érkezett.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

7.) A részvényvásárláshoz akkor kell a Gazdasági Versenyhivatalból engedélyt kérni, ha az
- a Tpvt. 23.§-ában foglaltak szerint összefonódásnak minősül; továbbá
- az érintett vállalkozások előző évi árbevétele meghaladja a Tpvt. 24.§-ában emlitett küszöbértékeket.

8.) A Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének b.) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, egyebek mellett akkor is, ha több vállalkozás közösen irányítást szerez - például a részvények több, mint 50 százalékának megszerzésével - egy további vállalkozás felett.

A kérelem szerinti részvény vásárlás az előzőek szerint összefonódásnak minősül, mert a létrejött konzorcium 50 százalék + 1 szavazathoz jut a részvényvásárlás révén, és a konzorcium tagjai csak közösen lesznek olyan helyzetben, hogy a Balaton Fűszért Rt-t irányítsák.

9.) Az összefonódás Tpvt. 26.§-a szerinti közvetlen résztvevőinek (a kérelmező és a Balaton Füszért Rt), valamint közvetett részvevőinek (az 1.1 és az 1.2 pontban emlitett vállalkozások) együttes 1996. évi árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő Balaton Fűszért Rt 1996. évi árbevétele az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

V.

Az engedélyezés

10.) A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az irányításszerzéssel érintett piacon (Tpvt. 14.§) vagy annak jelentős részén.

11.) Általános esetben annak szükséges - de nem elégséges - feltétele, hogy az összefonódás gazdasági erőfölényes helyzetet hozzon létre vagy erősítsen meg - az, hogy az összefonódással érintett piacokon annak következtében a koncentráció növekedjék. A koncentráció - egyébként változatlan feltételek mellett - akkor növekszik, ha az érintett piacon csökken az egymástól független vállalkozások száma, és ez a feltétele annak is, hogy az összefonódás hatással lehessen a gazdasági versenyre. Ezért az összefonódással érintett piacok közül azok részletes vizsgálata szükséges, amelyeken az érintett vállalkozások közül egynél több - az összefonódást megelőzően egymástól függetlenül - vállalkozás van (lehet) jelen.

12.) Az irányítást megszerző konzorciumhoz kapcsolodó vállalkozások és az irányítás alá kerülő Balaton Fűszért Rt azonos tevékenységei az élelmiszer- és vegyi áru nagy- és kiskereskedés. Érdemben ezért ezeket a piacokat vizsgálta a Versenytanács.
Sem az élelmiszerek, sem a vegyi áruk nem tekinthetők olyan (homogén) áru-csoportnak, amelyen belül az egyes konkrét áruféleségek a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésében részletezettek szerint ésszerűen helyettesítik egymást. Mind az élelmiszerek, mind a vegyi áruk több olyan árucsoportra oszthatók, amelyeken belül az egyes konkrét áruk már helyettesítik egymást (pl. a vegyi árukon belül a mosószerek). A Versenytanács szükségtelennek ítélte ezen árucsoportok egyértelmű beazonosítását, és az azokra vonatozó részletes adatok beszerzését. Az összefonódás résztvevői ugyanis olyan kereskedelmi vállalkozások, amelyek az élelmiszerek és vegyi áruk gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerüen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az árucsoport egészét jellemző mértéktől (a Balaton Fűszért Rt 7,4 százalékkal részesedik Somogy- és Zala megye élelmiszerforgalmából, amelyen belül a fontosabb élelmiszerválasztékok részesedése 5 és 12 százalék között szóródik.) Másrészt egy kereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása) és abból adódó piaci ereje összesített forgalmi adatai alapján ítélhető meg reálisan.

13.) Földrajzi szempontból szintén speciális helyzetben vannak az érintett vállalkozások. Az egyes kiskereskedelmi egységek vonatkozásában értelemszerűen csak az adott település (esetleg annak vonzáskörzete) minősül földrajzi értelemben érintett piacnak (Tpvt.14.§ (3) bekezdés). Ilyen összefüggésben tehát az összefonódás nem eredményez koncentráció növekedést, mert az irányitás alá kerülő vállalkozásnak nincsenek kiskereskedelmi egységei az irányítást megszerző konzorciumhoz kapcsolódó vállalkozások kiskereskedelmi egységeivel azonos településen (körzetben).

Más a helyzet, ha az érintett vállalkozásokat, mint nagykereskedőket (pontosabban: az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoportot, mint a 3.) pontban kifejtettek szerinti komplex kereskedelmi szervezetet) vizsgáljuk. Ilyen összefüggésben tevékenységi területük szélesebb, saját értékelésük szerint megyei kiterjedésű. Magyarországon azonban a megye határoknak nincs semmiféle érdemi gazdasági elhatároló szerepe. Ilymódon az érintett vállalkozások működési körzete is egyesítődik-, s az összefonódást követően Veszprém-, Somogy és Zala megye lesz.

14.) A 12.) pont szerinti árucsoportokra, valamint a 13.) pontban közvonalazott földrajzi területre - mint lehetséges érintett piacra - vonatkoztatva az érintett vállalkozások részesedését a 3. táblázat foglalja össze.

3. táblázat

Az összefonódás résztvevőinek érintett piaci részesedése (%)

Megnevezés	Élelmiszerek	Vegyi áruk
A kérelmezőhöz kapcsolódó vállalkozások	5,0	7,6
Balaton Fűszért Rt	5,1	5,2
Együtt	10,1	12,8

Az összefonódás következtében a koncentráció ugyan növekszik, a kialakult viszonylag alacsony piaci részesedésre és az érintett piacon jelenlévő nagyszámú versenytársra tekintettel azonban a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem szerinti részvényvásárlás az összefonódással érintett piacon nem hoz létre gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ez esetben pedig a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

15.) Felhívja a Versenytanács a figyelmet arra, hogy az eljárás során nem került sor az érintett piac egzakt meghatározására. A Versenytanács álláspontja szerint azonban ez adott esetben nem is volt szükséges. Az érintett piac meghatározása ugyanis nem cél, hanem eszköz a versenyfelügyeleti eljárásban. Eszköz annak eldöntéséhez, hogy adott versenycselekménynek (jelen esetben: összefonódásnak) lehetnek-e, és ha igen milyen mértékű kedvezőtlen hatásai a gazdasági versenyre. Ha az érintett piac közelítő meghatározása ehhez elégséges, akkor nem célszerű a vállalkozásokat szükségtelen információ szolgáltatással terhelni. Különösen igaz ez, ha az érintett áru vagy földrajzi piac csak tágabb lehet egy olyan (közelítő) piac meghatározásnál, amely mellett nem mutatkoznak káros versenyhatások. A jelen eljárásban például az érintett földrajzi piac lehet, hogy tágabb mint Veszprém-, Somogy- és Zala megye. Ennek vizsgálata azonban szükségtelen, mert e tágabb piacon az érintett vállalkozások részesedése csak alacsonyabb lehetne, vagyis még kevesebbé lehetnének kedvezőtlen versenyhatásai az összefonódásnak.

VI.

Eljárási kérdések

16.) Az ügyfelek ( a kérelmező és a Balaton Fűszért Rt amelyre a kérelem vonatkozik) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

17.) A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

18.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1997. július 7.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi