Gazdasági Versenyhivatal

Vj-66/1997/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bauer Ottó jogtanácsos (1134 Budapest, Váci u. 23-27.) által képviselt Fővárosi Vízművek Rt eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

1.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt) 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Fővárosi Vízművek Rt visszaél-e gazdasági erőfölényével
- a viziközmű fejlesztési hozzájárulás mértékének, illetve
- a vízbekötési munkák ellenértékének
meghatározásakor.

2.) A közműves ívóvizellátásról és a közműves szennyvízellátásról szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezet által kért bekötés, illetőleg a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növelés esetén a szolgáltató részére viziközmű fejlesztési hozzájárulást kell fizetni, amelyek mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.

A viziközmű fejlesztési hozzájárulás mértékét a Fővárosi Vízművek Rt köbméterenként határozta meg, s e mértéket minden gazdálkodó szervezettel szemben érvényesíti, függetlenül attól, hogy annak új vagy többlet vízigénye szükségessé tett-e konkrét fejlesztést. Mértéke 1994. év óta változatlan.

1996. évben a gazdálkodó szervezetek által megfizetett viziközmű fejlesztési hozzájárulás a vízdíjakból származó bevétel valamivel több, mint egy százalékát tette ki, és az adott évi fejlesztések nem egész 10 százalékára nyújtott fedezetet.

A viziközmű fejlesztési hozzájárulás mindenkori összegét a Fővárosi Vízművek Rt által érvényesíthető legmagasabb vízdíjaknak az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8-9. §-ai szerinti meghatározásakor díjcsökkentő tényezőként veszi figyelembe az ármegállapító Fővárosi Önkormányzat.

3.) Az R. 5. § (3) bekezdése, valamint 11. § (1) bekezdése értelmében a bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik.

A bekötővezeték létesítési munka ellenértékét a Fővárosi Vízművek Rt normatív előkalkuláció (műszaki és költségnormák) alapján határozza meg. A vizsgálat során véletlenszerűen kiválasztott 16 bekötés tényleges (utókalkulált) költsége minden esetben magasabb volt, mint a normatívák alapján számított ár.

4.) A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készült jelentésben a vizsgáló az alábbi indítványokat tette.

4.1. A viziközmű fejlesztési hozzájárulás esetében - tekintettel arra, hogy a Fővárosi Vízművek Rt gyakorlata sérti R. előírásait - indítványozta jogsértés megállapítását.

4.2. A vízbekötési munkák ellenértéke tekintetében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Fővárosi Vízművek Rt R. előírásaitól eltérő gyakorlatot folytat, mivel a tényleges költségekkel szemben kalkulált árat érvényesít. Arra tekintettel azonban, hogy a kalkulált összeg az utókalkuláció szerinti költségeket a vizsgált esetekben nem haladta meg, az eljárás ezirányú részének szünetelését indítványozta.

5.) A Fővárosi Vízművek Rt jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését. Hivatkozott arra, hogy gyakorlata minden tekintetben megfelel R. előírásainak. A viziközmű fejlesztési hozzájárulás esetében kiemelte, hogy R. a "kell" kifejezést használja, vagyis nincs lehetőség a megfizetés elengedésére. Ugyanakkor a fejlesztés adott szolgáltatót terhelő arányos része - a szolgáltatás, illetve a fejlesztés jellegéből adódóan - nem határozható meg, sőt nem is értelmezhető. Következik ez abból is, hogy az utóbbi évek során a vízigény a korábbi közel felére esett vissza, s így az új igények fejlesztés nélkül is kielégíthetőek, ezért a fejlesztések fő iránya már évek óta nem a kapacitások bővítése, hanem a vízminőség javítása, a szolgáltató technika korszerűsítése.

II.

6.) A Versenytanács abból indult ki, hogy
- egyrészt valamely jogszabály (jelen esetben: R.) rendelkezései megsértésének megállapítására a Tpvt. alapján nincs mód;
- másrészt viszont az a körülmény, hogy adott magatartás valamely jogszabályt sért(het), nem képezi automatikusan akadályát a magatartás Tpvt. alapján történő megítélhetőségének.

Ebből következőleg a Versenytanács - szemben a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - nem azt vizsgálta, hogy a Fővárosi Vízművek Rt gyakorlata beleütközik-e R. előírásaiba, hanem azt, hogy az sérti-e a Tpvt. 21. §-ában foglaltakat, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.

7.) A Fővárosi Vízművek Rt nem vitathatóan a Tpvt 22. § (1) bekezdésének a.) pontja szerinti gazdasági erőfölényes helyzetben van, mert áruját - a közüzemi ivóvizet - ésszerűen helyettesítő árut nem lehet beszerezni. Hasonló a helyzet a vízbekötés tekintetében, mert e munkát R. előírásai szerint kizárólag a Fővárosi Vízművek Rt végezheti.

8.) A viziközmű fejlesztési hozzájárulás esetében a Versenytanács ugyan osztotta a Fővárosi Vízművek Rt álláspontját R. alkalmazhatóságának nehézségeit illetően, azonban - a 6.) pont szerinti kiindulópontjából adódóan - azt versenyjogi szempontból irrelevánsnak tartotta, s azt vizsgálta, hogy a kért összeget (mint eladási árat) tisztességtelenül állapította-e meg a Fővárosi Vízművek Rt. Erre azonban annak 1994. év óta változatlan mértéke, a vízdíjbevételhez képest minimális aránya nem adott alapot, különös tekintettel arra is, hogy az ilyen címen befolyt összeg - a Fővárosi Önkormányzatnak a legmagasabb ár kiszámítására vonatkozó előírásai szerint - mint vízdíj csökkentő tényező figyelembevételre kerül.

9.) A vízbekötési munkák ellenértékeként R. kétségkívül annak költségei megtérítését említi. A Versenytanács azonban e vonatkozásban sem R. előírásainak betartását vizsgálta, hanem azt, hogy a vízbekötésért felszámított összeg (mint eladási ár) megállapítása tisztességtelenül történt-e.

A Versenytanács azt a tényt, hogy a Fővárosi Vízművek Rt normatívákra épülő előkalkuláció alapján határozza meg az árat, nemhogy nem ítélte jogsértőnek, hanem éppen ellenkezőleg jobb módszernek tartja, mint a - a vizsgálat álláspontja szerint R. által előírt - tényleges költségeken alapuló utókalkulációt. Ez utóbbi módon kialakított összeg ugyanis olyan - pl. az adott munkát végzők "képességeiből" adódó - esetlegességeket is tükrözhet, amelyek az árban versenykörülmények között nem jelenhetnének meg.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a normatív kalkuláció alapján kialakított árak ne sérthetnék a Tpvt. 21. § a.) pontját, ha - pl. irreális normák alkalmazása következtében - a fizetendő ellenérték túlzottan magas. Erre utaló tényt azonban a vizsgálat nem tárt fel, éppen ellenkezőleg a véletlenszerűen kiválasztott munkák esetében a tényleges költség még magasabb is volt, mint a normatív kalkuláció alapján fizetett ellenérték.

10.) Az előzőekben részletezettek alapján a Versenytanács a Fővárosi Vízművek Rt vizsgált magatartását nem találta a Tpvt-be ütközőnek, és ezért vele szemben az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a.) pontja szerint megszüntette.

11.) A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1997. szeptember 9.

Dr. Lénárd Réka sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Véghelyi Ágnes