Vj-72/1997/9
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Révay Sándor ügyvezető igazgató által képviseltGLOBÁL Kábeltelevízió Kft(1118 Budapest Csíki-hegyek 18.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
1.) A kábeltelevíziós szolgáltatással foglalkozó GLOBÁL Kábeltelevízió Kft (a továbbiakban: GLOBÁL) 1997. elején a kábeltelevíziós jelszolgáltatás díját 60 százalékkal (420 Ft-ről 672 Ft-ra) emelte Mezőtúron, ahol ilyen szolgáltatást kizárólag ő nyújt.
2.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § alapján vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy az emelt díj sérti-e a Tpvt. 21. § a.) pontját, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.
3.) A GLOBÁL az eljárás megszüntetését kérte, hivatkozva arra, hogy a díjemelést az előfizetőkkel kötött blanketta szerződés 5.) pontjára alapította, mely szerint a "GLOBÁL jogosult minden újonnan biztosított műsor vételéért a havi jelszolgáltatási díj arányos emelésére, továbbá előzetes bejelentés után a KSH által megállapított évi inflációs rátát meg nem haladó díjemelésre és az üzemeltetési költségek jelentős emelkedése esetén (pl. műsor jogdíj fizetési kötelezettség) annak a jelszolgáltatási díjban való érvényesítésére."
A díjemelés konkrét összetevőit az alábbiakban jelölte meg:
a.) A biztosított műsorok száma 21-ről 23-ra emelkedett: (420:21)x2=40 Ft.
b.) A KSH által 1996. évre megállapított inflációs ráta alapján: (420+40)x20%=92 Ft.
c.) A részleteiben üzleti titokként kezelni kért műsorbeszerzési költség az 1996. évi 50 forintról a díj kialakításakori elképzelései szerint 190 forintra, az 1997. július 1-jei tényleges feltételek szerint 185,5 forintra emelkedett.
Hivatkozott arra, hogy az előzőek szerint számított díjnövelési tényezők által indokolt (687,5-692 forintos) mértéknél alacsonyabb 472 forintos műsorszolgáltatási díjat alkalmaz 1997. évben.
4.) A Tpvt. 71. § alapján készített jelentésben a vizsgáló - elfogadva a GLOBÁL által készített 3.) pont szerint számítást - az eljárás megszüntetését indítványozta.
II.
5.) A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja értelmében gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
A Versenytanácsnak az 1996. december 31-ig hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) 21. § (1) bekezdés a.) pontjának - a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontjával azonos tartalmú rendelkezése - alapján kialakult, a Legfelsőbb Bíróság által megerősített (Kf.II.25.708/1993/5. és Kf.II.25.668/1994/4. számú ítéletek) gyakorlata szerint a kábeltelevíziós vállalkozás gazdasági erőfölénybe kerül megrendelőjével szemben akkor is, ha műszakilag van ugyan lehetőség más kábelrendszerhez való csatlakozásra vagy egyedi műholdvevő rendszer kialakítására, de az ezekre történő átállás olyan jelentős egyszeri anyagi ráfordítást igényel, amely azokat a megrendelők számára számottevően kedvezőtlenebbé teszi.
Mezőtúr területén más kábeltelevíziós társaság nem működik, egyedi műholdvevő kialakítása pedig csak több tízezer forint költséggel lehetséges, mire tekintettel a Versenytanács a GLOBÁL gazdasági erőfölényét Mezőtúron - mint érintett piacon - megállapította.
6.) A Tpvt. 21. § a.) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelen eladási árakat megállapítani.
A Versenytanács álláspontja szerint tisztességtelenül megállapítottnak minősül az ár, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás a korábban érvényesített árat nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási feltételeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják.
A GLOBÁL és megrendelői által kötött szerződések 5.) pontjában megfogalmazott tényezők egyenként olyan objektív körülményeknek minősülnek, amelyek elvileg alapul szolgálhatnak a műsorszolgáltatási díj változtatására. Az a konkrét módszer azonban, ahogy a GLOBÁL a 3.) pontban foglaltak szerint e tényezőket számszerűsítette, tisztességtelen ár megállapításához vezethet
- egyrészt abból adódóan, hogy a GLOBÁL az inflációs rátával az 1996. évi 420 forintos műsorszolgáltatás díj azon (50 forintos) részét is növelte, amely a műsorbeszerzés költségeit volt hivatva fedezni, jóllehet a műsorszolgáltatási költségek (50 forintról 190 forintra történő) emelkedését külön is felszámította;
- másrészt azért, mert a két újonnan biztosított műsor szolgáltatásának többletköltségét a korábbi teljes díjjal arányosan állapította meg, holott az új műsorokat egyértelműen nem terheli akorábbiműsorok (1996. évben 50 forintos) műsorszolgáltatási költsége, de a vállalkozás működtetésének további költségei sem növekednek arányosan a szolgáltatott műsorok számával.
Mindebből kiindulva a Versenytanács az alábbiak szerint számszerűsítette a gazdálkodási feltételek objektív változását tükröző műsorszolgáltatási díjat:
|
Megnevezés |
1996. év Ft-ban |
Növekedés Ft-ban |
1997. év Ft-ban |
|
1.) Műsorbeszerzési költség |
50 |
140 |
190 |
|
2.) További költségek és nyereség |
370 |
871/ |
457 |
|
3.) Díj |
420 |
227 |
647 |
|
4.) Díj a két új műsorral együtt |
- |
432/ |
690 |
1/A KSH által közzétett 123,6 százalékos inflációs ráta alapján
2/A "további költségek és nyereség" arányos növekedését feltételezve maximum: (457:21)x2= 43
A GLOBÁL műsorbeszerzésen kívüli költségei a két új műsor biztosítása következtében ugyan növekednek, de nyilvánvalóan nem arányosan, ezért a költségek változását tükröző díj a 647-690 forintos sávban kell elhelyezkedjék. A GLOBÁL által 1997. évben érvényesített 672 forintos műsorszolgáltatási díj hozzávetőleg e sáv középén helyezkedik el, ezért a Versenytanács azt nem minősítette tisztességtelenül megállapítottnak, és az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a.) pontjára tekintettel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h.) pontja alapján megszüntette.
7.) A Versenytanács szükségesnek tartja a figyelmet felhívni arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 205. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK.68. (1994. június 20.) számú állásfoglalása szerint, a szerződés érvényességének feltétele az árnak (díjnak) a szerződés teljes időtartamára történő meghatározása, vagy ennek hiányában olyan szerződéses kikötés, amely alapján az ár (díj) a mindenkori teljesítés időpontjábanegyértelműenmeghatározható. Ha ez utóbbira nem kerül sor, akkor az ár értelemszerűen csak a szerződésközös megegyezésseltörténő módosítása esetén változhat.
A GLOBÁL megrendelőivel kötött Szerződésének 5.) pontja alapján a díj nem határozható meg egyértelműen, amiből adódóan a díj emelésére csak a Szerződésmódosításávalvan lehetősége. Ebből az is következik, hogy a Szerződés 15.) és 17.) pontja szerinti jelmegszüntetéssel a GLOBÁL jogszerűen nem élhet az esetben, ha a megrendelő - nem fogadva el az emelést - csak a korábbi díjat fizeti meg. Az ezzel ellentétes magatartás ugyanis a Versenytanácsnak a Legfelsőbb Bíróság előzőekben már említett ítéleteivel megerősített gyakorlata szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. Ebből adódóan a GLOBÁL-nak is érdeke, hogy az ár változtatásának lehetőségét oly módon rögzítse a szerződésben, amely megfelel a Legfelsőbb Bíróság említett állásfoglalásában foglaltaknak.
Felhívja a figyelmet a Versenytanács arra is, hogy kialakult gyakorlata szerint (Vtv. alapján: 99/1996; Tpvt. alapján: 7/1997. számú határozat) a feltételes ármegállapodásban kikötött indokolatlan előny gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül akkor is, ha az eladó - nem élve az abban rejlő lehetőséggel - nem tisztességtelenül állapítja meg az árat. A Versenytanács álláspontja szerint a GLOBÁL által alkalmazott szerződés 5.) pontja a költségek halmozott, illetve túlzott mértékű figyelembevételére ad lehetőséget, így annak esetleges egzakt megfogalmazása a Legfelsőbb Bíróság említett állásfoglalásának ugyan megfelelhet, azonban sértené a Tpvt. 21.§. a.) pontját.
8.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.
Budapest, 1997. augusztus 13.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Véghelyi Ágnes