Vj-150/1997/19
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Stiffel Gábor ügyvezető által képviselt Adat és Infobank Kft (1053 Budapest, Múzeum krt. 23-25.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítására indult eljárásban meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző tevékenységet folytatott azzal, hogy valótlan információkat szolgáltatott az általa ajánlott ingatlanokról.
A magatartás folytatását a határozat kézhezvételét követően megtiltja.
A Versenytanács az eljárás alá vontat 200.000.- Ft (azaz Kettőszázezer forint) bírsággal sújtja, melyet köteles a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlájára 10032000-01037557 megfizetni 30 napon belül.
E határozat felülvizsgálatát - a kézhezvételétől számított 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó keresetben lehet kérni, melynek a pénzfizetésre vonatkozóan halasztó hatálya van.
Indoklás
I.
Az ingatlanközvetítési piacon - a mintegy 2-3 ezer vállalkozó mellett - megjelentek olyan vállalkozások, amelyek ingatlanközvetítői tevékenység helyett ingatlan címközvetítési szolgáltatást ajánlanak. Lakás címeket adnak át a jelentkezőnek meghatározott díj ellenében anélkül, hogy az átadott cím alapján lebonyolódó üzletekben résztvennének, azért felelősséget vállalnának, vagy azt figyelemmel kísérnék.
Az ingatlan címközvetítés fogalma sem a Szolgáltatási Jegyzékben, sem az ingatlanközvetítéssel foglalkozó 8/1990. február 1. és a 8/1995. május 25. BM rendeletekben nem szerepel. Ezek a cégek tevékenységüket általában adatbanki szolgáltatásként tüntetik fel, holott az FJ, illetve TEÁOR szerint az adatbanki szolgáltatás nem ezt a tevékenységet jelenti.
Az ingatlan címközvetítés nincs szakmai képesítéshez kötve. A piacra lépéshez mindössze egy bérelt helyiség, egy számítógép és telefon szükséges.
II.
Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint jelenleg ingatlan címközvetítést végez. Az eljárás alá vont székhelye tisztázatlan és bankszámla számmal nem rendelkezik, mivel azt 1997. március 12-én a Budapest Bank Rt törölte. 1997. október 6-án bérelte ki az eljárás alá vont a Múzeum krt. 23-25. szám alatt az I. emelet 4/a. alatti lakást és ezen a telephelyen kezdte meg ingatlan címközvetítési tevékenységét. Hirdetéseket adott fel az Express Újságban és a heti egyszer megjelenő, ingyenesen a mozikban hozzáférhető Pesti-Est nevű műsorfüzetben. Minden nap általában egy hirdetést jelentet meg az újság "ingatlant keres" rovatában. Ezekben budapesti, általában alacsony 2,2-2,3 millió forintos értékhatárig keres egy-két szobás bármilyen eladó lakásokat. A jelentkezők adatait beviszik a számítógép adattárába. Az adatokat nem ellenőrzik és a bevitel dátumát nem rögzítik. Ugyancsak a hét minden napján az újság "ingatlant kínál" rovatában jelentet meg hirdetést egy igen alacsony vételáru lakásról. Az érdeklődők, akik ennek alapján felkeresik az irodát szerződést köthetnek az eljárás alá vonttal. E szerint korlátlan ideig, korlátlan mennyiségben kaphatnak címeket, mindezt 5.000.-Ft közvetítési díjért. A jelentkezőkről vevőnyilvántartási lapot állítanak ki, melyen szerepel, hogy a vevő az "irodában elhelyezett szerződési feltételeket elfogadja". A szerződési feltételek tartalmazza azt a kitételt, hogy a "kapott címek helyességéért az iroda nem vállal felelősséget".
A hirdetéseket mint magánszemély adja fel az eljárás alá vont, mert így a hirdetés jelentősen olcsóbb. Az eljárás alá vont adatbázisa mindössze 195 db eladandó lakáscímet tartalmazott. Az adatok a lakásokról rendkívül kevés, hiányos információt tartalmaznak. A feltüntetett adatok is gyakran hibásak. A feladott hirdetésben megjelenő lakások négyzetméter ára 25-30 ezer forint/nm.
III.
A megbízási szerződések alapján felvett eladandó lakások címein és adatain kívül a többi lakás címeinek és adatainak valódiságát az eljárás alá vont semmilyen formában nem ellenőrzi, azok kontroll nélkül kerülnek az adattárba, illetve a számítógépbe. A rendszer alapján nem biztosítható, hogy a címüket leadó lakásokat eladni kívánó ügyfelek visszajelezzenek lakásuk eladása esetén, így az eljárás alá vont nem tud az adatbankjába tárolt cím megszűnéséről, előfordulhat, hogy a meghirdetett lakás már a hirdetés megjelentekor sincs meg. Az eljárás alá vont a hiányos, ellenőrzés nélküli bizonytalan tartalmú adatbázisa alapján ajánlja szolgáltatását a fogyasztóknak.
A Versenytanács a fenti tényállást a vizsgálati jelentés ténymegállapításai, az eljárás alá vont előadása és az általa becsatolt iratok alapján állapította meg.
IV.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni, vagyis olyan magatartást tanúsítani, melyek a versenyviszonyok torzításával befolyásolhatják a fogyasztókat döntéseikben.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő a fogyasztók döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása.
A Tpvt. 10. §-a szerint tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. E paragrafusban megfogalmazott rendelkezést sérti az eljárás alá vont azon magatartása, hogy ellenőrizetlen, bizonytalan, hibás adatbázison alapul a szolgáltatása, amely az adott szolgáltatás megbízhatóságával szemben támasztott minimális követelménynek sem tesz eleget. A Versenytanács álláspontja szerint ugyanis a pontosan még ki nem alakult ingatlan címközvetítési tevékenységnek csak az adhat piaci létalapot, ha annak révén a _ hagyományos ingatlanközvetítési tevékenységet, annak magasabb díja miatt igénybe venni nem kívánó _ fogyasztó megbízható adatokhoz jut.
Az ingatlan címközvetítők szolgáltatásait a kevés pénzzel rendelkező fogyasztók veszik igénybe általában. Ezért az ő becsalogatásukra olyan hirdetéseket jelentet meg az eljárás alá vont, amelyben irreálisan messze a reális piaci szint alatti lakás négyzetméter árak szerepelnek. A hirdetést olvasó kispénzű fogyasztók telefonon jelentkezve az eljárás alá vontnál, azt a tájékoztatást kapják, hogy hasonlóan olcsó lakások címeit megkaphatják, ha felkeresik az irodájukat. Az irodában a címeket viszont csak akkor kapják meg, ha ehhez szerződést kötnek, kifizetik a közvetítői díjat az ötezer forintot és aláírják a nyilatkozatot, amely szerint a szerződési feltételeket elfogadják. Az átadott címek helyességéért, pontosságáért azonban az eljárás alá vont előre írásban kikötötte semmilyen felelősséget nem vállal. Felajánlja ugyanakkor, hogy 50 ezertől 2 millió forintig kamatmentes hitel lehetőségében közvetítőként segíteni tud. Ehhez a kölcsönhöz kezes, vagy ingatlanfedezet nem szükséges, majd a megvásárolt ingatlanra jelzálog formájában ráterhelhető a kölcsön. A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont tájékoztatásai alkalmasak a fogyasztói döntések befolyásolására, így a jogsértés elkövetésére.
A Versenytanács a magatartás további folytatását megtiltotta, ami azt jelenti, hogy a jövőben az eljárás alá vont vállalkozó csak kellően kontrollált adatokat szolgáltathat ügyfelei részére.
A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján az eljárás alá vonttal szemben bírságot szabott ki. A bírságot mérlegeléssel állapította meg, melynek során figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot viszonylag rövid időtartamára, valamint az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetére. Ennek során figyelembe vette a gazdasági verseny veszélyeztetettségének fokát is, vagyis, hogy az eljárás alá vont vállalkozás tevékenysége mind a kínálat nagysága, mind az adott időszakban az ingatlanok árára nézve eltorzítja a piaci viszonyokat, illetve rontja a szolgáltatás hitelét.
A jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. §-a szabályozza.
Budapest, 1998. február 18.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné