Vj-134/1997/30
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Halustyik Anna jogtanácsos által képviselt Budapest Bank Részvénytársaság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a B-7/132/97/7. és 9. számú versenyhivatali, illetve a Fővárosi Bíróság Kpk.30521/97/1. és Kpk.30885/97/1. számú végzése, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A vállalkozói hitelek nyújtásának országos piacán a fogyasztók mintegy negyven kereskedelmi bankhoz és kettőszázötven takarékszövetkezethez fordulhatnak bankszámla és hitelszerződés kötése iránti igényükkel.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Rt.) e pénzpiaci részesedése 10 % alatti.
Az Rt. hitelszerződéseiben üzletszabályzatához kapcsolódóan szokásosan kiköti ellenőrzési jogát a kölcsön fedezetére és biztosítékára, valamint az adós teljesítő képességére. Szerződési kikötés az is, hogy az Rt. a hitel folyósítását megtagadhatja, illetve a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hitel összegének megállapításakor figyelembevett körülmények a szerződés megkötése után jelentős mértékben megváltoznak.
Az Rt. 1997-ben tizenhárom esetben élt e szerződéses jogával és mondta fel azonnali hatállyal a szerződést nem teljesítés, vagy felszámolás megindulása miatt.
Ezekben az esetekben előfordult, hogy a szerződés megszűnésével érintett adós más bankhoz fordult és azzal kötött újabb hitelszerződést.
A Gazdasági Versenyhivatalnak 1997. februárjában jutott tudomására, hogy az Első Hazai Faktorház Részvénytársasággal, mint szerződéses kötelezettel az Rt. befektetői tárgyalásokat folytatott annak szorult helyzete ismeretében, majd a megbízások teljesítésének felfüggesztését követően 1996. december 18-án a szerződést azonnali hatállyal felmondta.
Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal azonban eljárást nem kívánt indítani, mert szerinte az esetleges versenyjogilag sérelmes magatartás befejeződött 1996-ban, ezért az 1997. január 1-én hatályát vesztett 1990. évi LXXXVI. törvény (Vtv.) már nem alkalmazható, s az ezzel egyidejűleg hatálybalépett Tpvt. időbeli hatálya pedig nem terjed ki rá, még akkor sem, ha a magatartás közérdekűen sértheti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tartalmazó jogszabályi rendelkezéseket.
Ezen álláspontot a Fővárosi Bíróság nem osztotta és előírta a sérelmes magatartások elkövetési időpontjának rögzítését az alkalmazandó jogszabály megállapíthatósága érdekében, illetve annak indokolását, hogy a Tpvt-be ütköző magatartás esetén a Hivatal mely okból mellőzi az eljárás megindítását.
Ezen eljárásbeli előzmények után a Hivatal a fentebbi tényállásra hivatkozva 1997. október 30-án eljárást indított az Rt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt.
A megindult eljárás során egyértelműen tisztázható volt, hogy a felek szerződéses kapcsolata 1996. december 18-án, az azonnali hatályú felmondással véglegesen megszakadt, csak szerződéses vitájuk húzódott át 1997-re.
A vizsgálati jelentés az 1996-ban befejeződött magatartástanúsítás és az Rt. erőfölényének hiánya okán az eljárás megszüntetését indítványozta, amellyel a Versenytanács is egyetért az alábbiak szerint:
A Vtv., amely többek között tilalmazta a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést 1997. január 1-ével hatályát vesztette és ezen időpont óta csak akkor alkalmazható, ha 1997. január 1-én eljárás volt folyamatban (Tpvt. 95. § (1) bekezdés). Miután e feltétel az adott ügyben nem teljesült a Vtv. alkalmazhatósága jogszabályilag kizárt.
A Tpvt. az 1997. január 1-i hatálybalépésétől alkalmazható. E törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vizsgáló határozattal vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás, vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit sértheti. Ez az előírás magában foglalja azt is, hogyha a kifogásolt magatartás folytatólagos, áthúzódik 1996-ról, vagy korábbi időszakról 1997-re is, lehetőség van a magatartás folyamatossága miatt annak egységként való értékelésére, s az 1997. január 1. előtt gyakorolt tevékenység vizsgálatára is. Az 1996. évi elkövetés - függetlenül attól, hogy a cselekmény versenyjogi sérelmet valósíthat-e meg, vagy sem - nem eredményezheti a Tpvt. rendelkezéseinek valószínűsíthető megsértését. Ugyanakkor a Fővárosi Bíróság irányadó végzése alapot adott az Rt. 1997. január 1-e után gyakorolt szerződéses magatartásának versenyjogi értékelésére.
A vizsgálat elsődlegesen arra terjedt ki, hogy a hitelszerződések piacán az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e. Ugyanis az e kérdésben való nemleges állásfoglalás minden további vizsgálódást a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tekintetében szükségtelenné tesz.
A Tpvt. a korábbi jogi szabályozással megegyezően nem tiltja a gazdasági erőfölényes helyzetet (22. §), ugyanakkor annak megállapíthatósága a korábbiaktól eltérően a piaci részesedés arányából automatikusan nem következik, hanem a Vtv-hez képest árnyaltabb feltételek mérlegelésétől függ (Tpvt. 22. § (3) bekezdés). A vizsgálat az erőfölény fennállásának megítélése érdekében megismerte az Rt. idevágó szerződési rendszerét, gyakorlatát, vizsgálta a kötelezettek máshozfordulási lehetőségeit. Eljárásából összegezhető, hogy az alacsony piaci részesedés elvileg és gyakorlatilag a szerződéses partnerek máshozfordulási lehetőségével párosul, amely tény megalapozza az Rt. gazdasági erőfölényének hiányát az érintett piacon.
Miután az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete e speciális területen nem állapítható meg, a fentebbeknek megfelelően okafogyott a gazdasági erőfölényes helyzettel való visszaélés bármely törvényi tényállásának vizsgálata (Tpvt. 21. §).
Ezért a Versenytanács az eljárást megszüntette a vizsgálói jelentés álláspontjával megegyezően a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja szerint a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
Az eljárás alá vont vállalkozás számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1998. január 29.
dr. Kállai Mária sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika