Gazdasági Versenyhivatal

Vj-153/1997/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa
- a dr. Martonyi János ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 125.) által képviseltDG BANK Deutsche Genossenschaftsbank I. rendű, valamint
- a dr. Kovács Zsolt jogtanácsos által képviseltHungária Biztosító Rt(1054 Budapest, Vadász u. 23-25.)II. rendű
eljárás alá vont vállalkozás ellen összeolvadás engedélyezési kérelem elmulasztása miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozások

1.) A DG Bank Deutsche Genossenschaftsbank (a továbbiakban: DG BANK) I. rendű és a Hungária Biztosító Rt II. rendű eljárás alá vont vállalkozás Részvény Adásvételi Szerződéssel közösen megvásárolta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt (a továbbiakban: Takarékbank Rt) részvényeinek 60,98 százalékát. A DG Bank és a Hungária Biztosító Rt a köztük ezt megelőzően létrejött Részvényfelosztási Szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a DG Bank a részvények 55,98 százalékát, mig a Hungária Biztosító Rt a részvények 5 százalékát vásárolja meg.

2.) A DG Bank németországi vállalkozás, amely a Magyar Köztársaság területén nettó árbevételt nem ért el, és - a Takarékbank Rt kivételével - magyarországi vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

3.) A Takarékbank Rt pénzintézeti tevékenységgel foglalkozó vállalkozás, amelynek 1996. évi mérlegfőösszege 66,8 milliárd forint volt.

4.) A Takarékbank Rt az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik a Takinfo Kft és a Takarékbank Lízing Kft felett, amelyek 1996. évi nettó árbevétele 294, illetve 69 millió forint volt. Ezen értékeket a számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alapján készítendő mérleg eredmény-kimutatásának I. sora tartalmazza.

5.) A részvények többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik a Takarékbank Rt az értékpapír forgalmazási tevékenységet végző Takarék Bróker Rt felett is, amely 1996. évben 264,8 milliárd forintos értékpapír forgalmat bonyolított le, amely az összes értékpapír forgalom (4860 milliárd forint) 5,4 százalékát tette ki.

6.) A számviteli törvény felhatalmazásán alapuló, az értékpapír forgalmazók (befektetési vállalkozások) éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 183/1991.(XII.30.) Korm. rendelet, illetve az azt 1997. január 1-től felváltó 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet melléklete szerinti eredménykimutatás nettó árbevétel sort nem tartalmaz. Mindkét rendelet előírja ugyanakkor, hogy a számviteli törvény 8/c. § (1) bekezdése b.) pontjának - irányító és irányított vállalkozások összevont, (konszolidált) mérlegkészítése - alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás nettó árbevétele alatt a befektetési szolgáltatás bevételeit (eredménykimutatás I. 01. sor) kell érteni, amelyen belül
-bizományosi tevékenység esetében a bizományi díjakat, jutalékokat;
-kereskedelmi tevékenység esetében az árfolyamnyereséget, az értékpapírok felértékelési nyereségét, kamat- és osztalék bevételt;
-értékpapír forgalombahozatal esetében az annak lebonyolításáért felszámított díjakat, jutalékokat;
-egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység (pl. számlavezetés, tanácsadás) esetében az azzal kapcsolatosan felszámított díjakat, jutalékokat
kell figyelembe venni.

7.) A befektetési szolgáltatás bevétele a Takarék Bróker Rt esetében 1996. évben 687 millió Ft volt.

II.

A vizsgálat és az indítvány

8.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67.§ (3) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárást indított, mert az eljárás alá vont vállalkozások a Tpvt. 24. §-a szerinti engedélykérési kötelezettségeiket elmulasztották teljesíteni.

9.) A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló az alábbi indítványokat tette.

9.1. Az II. rendű eljárás alá vont Hungária Biztosító Rt-vel szemben indítványozta az eljárás megszüntetését, mert a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem szerzett irányítást a Takarékbank Rt felett.

9.2. Indítványozta annak megállapítását, hogy az I. rendű eljárás alá vont a Takarékbank Rt felett - a részvények 55,98 százalékának megvásárlásával - megvalósított irányítás szerzéshez (mint összefonódáshoz) elmulasztott engedélyt kérni, jóllehet az összefonódással érintett vállalkozások 1996. évi együttes adatai meghaladták a Tpvt. 24.§-a szerint a 10 milliárd forintos küszöbértéket, az alábbiak szerint:

9.3. Indítványozta a 9.2. pont szerinti összefonódás engedélyezését, mert annak az érintett piacra nézve negatív hatásai nincsenek.

10.) A DG Bank Rt kérte az eljárás megszüntetését, mert álláspontja szerint a Tpvt. 24. §-a szerinti küszöbérték meghatározásánál a befektetési vállalkozások esetében - figyelemmel a számviteli előírásokra is - nem az értékpapír forgalmat, hanem a befektetési szolgáltatás bevételét kell figyelembe venni. Ez a Takarék Bróker Rt esetében 0,69 milliárd forint, így az összefonódással érintett vállalkozások 1996. évi összesített adatai (7,73 Md forint) nem érik el a 10 milliárd forintot, vagyis az összefonódás a Tpvt. 24. § alapján nem engedélyköteles.

III.

Az engedélykérési kötelezettség vizsgálat a

Hungária Biztosító Rt

11.) A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b.) pontja értelmében összefonódásnak minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vállalkozás felett, például a részvények több, mint 50 százalékának megszerzésével (Tpvt. 23.§ (2) bekezdés a.) pont).

12.) A Takarékbank Rt részvényeit ugyan közösen vásárolták meg az eljárás alá vont vállalkozások, a részvényesi jogokat és az azon alapuló irányítást azonban nem közösen gyakorolják. Ilyen esetben a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Vj-119/1997.) az irányítást a részvények többségének birtokába jutó vállalkozás (adott esetben: a DG Bank) szerzi meg. Erre tekintettel a Versenytanács - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Hungária Biztosító Rt nem szerzett irányítást a Takarékbank Rt felett, vagyis részvényvásárlása nem minősül összefonódásnak. Ezért vele szemben az eljárást a Tpvt. 72.§ (1) bekezdése alapján, törvénybe ütköző magatartás hiányában megszüntette.

DG Bank

13.) A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti 10 milliárd forintos küszöbérték meghatározásánál - a (3) bekezdésben foglalt, a pénzintézetekre és biztosító- intézetekre vonatkozó kivételekkel - az érintett vállalkozások nettó árbevételét kell figyelembe venni.

14.) A vizsgált összefonódással érintett vállalkozások közül a Takarék Bróker Rt-re a vonatkozó számviteli előírások nem tartalmaznak szabályt a nettó árbevétel meghatározására, és - szemben a pénzintézetekkel és a biztosító intézetekkel - a Tpvt. sem tartalmaz rendelkezést más mérőszám figyelembevételére. Ezen ellentmondás feloldására két lehetőség kínálkozik:

(a) a Takarék Bróker Rt nettó árbevételének nulla értékkel törtnő figyelembevétele; illetve

(b) olyan mutatószám alkalmazása, amely tartalmat tekintve legjobban közelítve a Tpvt. szerinti nettó árbevételhez, kifejezi az értékpapír forgalmazási tevékenységgel foglalkozó vállalkozás piaci méretét.

15.) Az (a) alatti megoldást a Versenytanács ellentétesnek ítélte a Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek céljával, ezért - összhangban a vizsgálati jelentés indítványával - a (b) alatti megközelítést alkalmazta.

Nem osztotta ugyanakkor a vizsgálati jelentés álláspontját tekintetben, hogy a nettó árbevételként a Takarék Bróker Rt értékpapír forgalmát indítványozta figyelembe venni.

16.) A Versenytanács abból indult ki, hogy az értékpapír forgalmazó (befektető) vállalkozások esetében olyan számviteli mutatószámot (adatot) kell figyelembevenni a nettó árbevétel helyett, amely ahhoz hasonlóan kifejezi a befektető vállalkozás által végzett tevékenység adott időszaki piaci összértékét, s így a befektető vállalkozás piaci méretét a más tevékenységet végző vállalkozások piaci méretével megközelítőleg arányosan jellemzi. A Versenytanács álláspontja szerint a befektetési szolgáltatás bevétele - mint a végzett tevékenység ellenértéke - e feltételnek jobban megfelel, mint az értékpapirforgalom, amely magában foglalja a forgalmazott, kibocsátott értékpapírok értékét is.

17.) Annak előrebocsátása mellett, hogy a 6.) pontban ismertetett számviteli előírások a Tpvt. alkalmazásakor értelemszerűen nem bírnak kötelező érvénnyel, fenti álláspontjának kialakításakor a Versenytanács mérlegelte azt is, hogy az érvényes számviteli előírások szerint

- egyrészt a befektetési szolgáltatás bevétele az eredménykimutatás azonos rovatán belül szerepel, mint az általános előírások szerint a nettó árbevétel;
- másrészt a befektetési szolgáltatás bevétele minősül olyan mutató számnak, amelyet az összevont mérleg készítésének kötelezettsége szempontjából a befektetési vállalkozás a nettó árbevétel helyett figyelembevehet.

18.) Az előzőek alapján - a Takarék Bróker Rt esetében a befektetési szolgáltatás bevételét (687 millió forint) figyelembevéve - az összefonódással érintett vállalkozások 1996. évi együttes adatai nem haladták meg a 10 milliárd forintot, ezért a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján a DG Banknak a Takarékbank Rt feletti irányítás szerzésére az engedélykérés kötelezettsége nem áll fenn. Erre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdése alapján, törvénybe ütköző magatartás hiányában az eljárást a DG Bankkal szemben is megszüntette.

IV.

Eljárási kérdések

19.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. február 10.

dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi