Gazdasági Versenyhivatal

Vj-143/1998/30

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Szitó János igazgató által képviseltMagyar Olaj- és Gázipari Rt(1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt irányítást szerezzen a ZAB Zemplén - Abauj Gázszolgáltató Rt felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az érintett vállalkozások

1.) A Magyar Olaj- és Gázipari Rt (a továbbiakban: MOL Rt) alaptevékenysége az alábbiakra terjed ki:
- kőolaj, földgáz és gáztermékek kutatása és termelése;
- kőolajfeldolgozás;
- kőolajtermékek szállítása, tárolása, kis- és nagy kereskedelme;
- a földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása és nagykereskedelme.



2.) A MOL Rt 1997. évi nettó árbevétele 604 milliárd forint volt.

3.) A MOL Rt 75 vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy közvetett irányítási joggal. Ezekkel együttes 1997. évi nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 714 milliárd forint volt.

4.) A ZAB Zemplén - Abauj Gázszolgáltató Rt (a továbbiakban: ZAB Rt) fő tevékenysége a gázszolgáltatás, Szerencsen és annak környékén összesen száz településen.

5.) A ZAB Rt 1997. évi nettó árbevétele 559 millió forint volt, más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

II.

Az érintett piac

6.) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) alapján a földgáz piacot az alábbi - a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) hatáskörébe utalt - engedélyezési rendszer jellemzi:

• -

  a gázértékesítő (amely jelenleg kizárólag a MOL Rt) működési engedély alapján jogosult ellátni a gázszolgáltatókat és azokat a - működési engedélyében egyedileg feltüntetett - fogyasztókat, amelyek a gáz távvezetékről közvetlenül kiszolgálhatóak;

• -

  a gázszolgáltatók (köztük a ZAB Rt) a működési engedélyében fel vannak tüntetve azok a települések és település részek, amelyeken kizárólagos joggal gázszolgáltatást végezhetnek.

7.) A Gszt. 12.§-ban meghatározott esetekben a gázszolgáltató vállalkozásnak tulajdonosi szerkezete megváltoztatásához a MEH engedélyét kell kérni, amelyről a MEH a Gazdasági Versenyhivatal véleményét is kikérve dönt.

8.) Magyarországon jelenleg hat nagyobb- és három kisebb gázszolgáltató tevékenykedik, amelyek mellett a MOL Rt jelentős mennyiségű földgázt értékesít közvetlenül a felhasználók részére, amit az alábbi táblázat mutat be.

Táblázat

Az egyes vállalkozások részesedése a felhasználók részére történő földgáz értékesítésből. (1997. év)

appearance="unformatted" indent_type="follow" indent_level="0" _appearance_list_format="list" _alignment_list_format="list" _indent_type_list_format="list" _alignment_parattr="alignment" _indent_level_list_format="list" alignment="justify">
A MOL-Gáz Kft és a Főnix Gáz Kft a MOL Rt irányítása alatt áll.

III.

Az irányításszerzés

9.) A ZAB Rt 1998. április 29-én közgyűlési határozattal elfogadta MOL Rt zártkörű alaptőkeemelését, miáltal a MOL Rt részesedése a ZAB Rt részvényeiből a korábbi 47,9 százalékról 56,2 százalékra emelkedett.

10.) A ZAB Rt kérelmére a MEH 86/1998. számú határozatával engedélyezte a tulajdonosi szerkezet előzőek szerinti megváltoztatását. A határozat indokolásában a MEH utal a Gazdasági Versenyhivatal által adott véleményre, mely szerint "a Gazdasági Versenyhivatal versenypolitikai szempontból ellenzi a MOL Rt részesedés szerzését (főleg a többségbe kerülést) a gázszolgáltatókban, jelen ügyben azonban a körülményekre való tekintettel nem emel kifogást a konkrét tranzakció ellen, amennyiben az nélkülözhetetlen a ZAB Rt zavartalan működéséhez és fennmaradásához."

IV.

A kérelem

11.) A MEH hozzájárulásának megszerzését követően a MOL Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24.§ alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a 9.) pont szerinti tőkeemeléshez, mert annak révén irányítást szerzett a ZAB Rt felett.

12.) Kérelmében hivatkozott arra, hogy az irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódás nem erősít meg gazdasági erőfölényt, továbbá nem hat hátrányosan a versenyre, másoldalról viszont elősegíti a ZAB Rt piacon maradását, a fogyasztók jobb és biztonságosabb kiszolgálását.

V.

A vizsgálói indítvány

13.) A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás engedélyezését indítványozta, mert az a piaci versenyre negatív hatással nem jár, gazdasági erőfölényt nem hoz létre (a MOL Rt által irányított gázszolgáltatók együttes piaci részesedése 0,2 százalékról 0,4 százalékra emelkedik.)

VI.

Az engedélyezés

14.) Az összefonódással érintett vállalkozások (a MOL Rt és az általa irányított vállalkozások, valamint a ZAB Rt) 1997. évi együttes nettó árbevétele meghaladta 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő ZAB Rt 1997. évi nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

15.) A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az összefonódással érintett piacon (Tpvt. 14.§.).

16.) A MOL Rt és az általa irányított két vállalkozás (MOL-Gáz Kft, Főnix Gáz Kft), valamint a kérelem szerinti összefonódás révén a MOL Rt irányítása alá kerülő ZAB Rt azonos tevékenységet - gázszolgáltatást - is végez, azonban földrajzilag egymástól élesen elkülönült területeken, s az érvényes szabályozás alapján egyiküknek sincs lehetősége arra, hogy valamelyik másik vállalkozás piacán megjelenjék. Ilymódon az összefonódás az érintett vállalkozások közötti versenyre nincs érdemi hatással, azoknak a működési területükön egyébként meglevő gazdasági erőfölényes helyzetét nem erősíti meg. Ezért a Versenytanács - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

17.) A Versenytanács ugyanakkor az alábbiakra hívja fel a figyelmet. Az olyan - korábban természetes monopóliumnak tekintett - un. hálózatos iparágakban (szakmákban), mint a gázszolgáltatás a fejlett piacgazdaságokban megkezdődött a piac liberalizálása: más vállalkozások hálózathoz való hozzáférési lehetőségének megteremtése és szabályozása. E nemzetközi tendencia követését az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk önmagában is indokolja, de a verseny erősítése attól függetlenül is nemzetgazdasági érdek. A gázszolgáltatásban azonban - szemben más szakmákkal (pl. távközlés) - a liberalizációnak még az előkészítése sem kezdődött meg. Ugyanakkor a gázszolgáltató vállalkozásoknak a gáz elsődleges értékesítőjéhez, a MOL Rt-hez történő (vertikális) integrálódása szemben állhat a liberalizáció követelményeivel. Annak során ugyanis - éppen ellenkezőleg - egyes, a verseny lehetősége szempontjából eltérő jellegű vertikumok szétválasztása válhat szükségessé. Az összefonódásnak e későbbi, lehetséges versenyre (Tpvt. 30.§ (1) bekezdés a.) pont) gyakorolt esetleges hátrányos hatásait azonban a Versenytanács nem vette, és - a liberalizáció módjára és időzítésére vonatkozó konkrét elképzelések és elkötelezés hiányában - nem is vehette figyelembe döntése során. Ilymódon a liberalizáció céljaival ellentétes tulajdonosi struktúra változások megakadályozásának alapvető eszköze ezidőszerint a Gszt. 12.§ szerinti MEH eljárás. Ez a körülmény kiemelt jelentőségűvé teszi a Gazdasági Versenyhivatal által a MEH részére adott versenypolitikai véleményt.

VII.

Eljárási kérdések

18.) Az ügyfelek kérelme alapján a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

19.) A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.

20.) A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. április 1.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi