Vj-89/1998/17
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Tarr János ügyvezető által képviselt TARR Korlátolt Felelősségű Társaság (7100 Szekszárd, Táncsics u. 2. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács a fél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) hosszú évek óta kábeltelevíziós hálózat építésével, üzemeltetésével foglalkozik.
Szekszárdon körülbelül az 1990-es évek közepétől egyedüli kábeltévé üzemeltető, amely piaci szerepet fokozatosan szerezte meg.
A versenytársi hálózat a tulajdonába került, amelynek folytán e hálózat előfizetői számára is a továbbiakban a Kft. szolgáltatott. Az előfizetők átvétele nem történt hibamentesen, miután néhány esetben a Kft. jelszolgáltatása nem párosult írásbeli szerződés kötésével, amely pedig a szerződéskötés általa gyakorolt formája volt.
Évek óta a hálózatépítés mellett a meglévő hálózat fokozatos átépítése is folyik csillagpontos működtetésűvé, amely által az egyes előfizetők vétele elkülöníthető egymástól, vagyis egy-egy vételi hely ellátása a többitől függetleníthető.
Mára körülbelül 80-85 %-os az átépítettség úgy, hogy a város 14.000 lakásából körülbelül 10.500-ban szolgáltat a Kft.
A csillagpontos műszaki megoldás lehetővé tette és teszi, hogy az előfizetők saját igényük szerint eltérő díjfizetéssel járó különböző felkínált programokból válasszanak.
A Kft. szerződéseiben szokásosan kiköti, hogy szerződésmegszűnés esetén az előfizető köteles a szolgáltató tulajdonában álló eszközöket visszaszolgáltatni, illetve lehetővé kell tennie az eszközök leszerelését.
A szolgáltató 1997-1998. év során tizenkét előfizető esetében vélte úgy, hogy a szerződéskötés elmaradására visszavezethető díjfizetési elmaradása van. Ezért a díjhátralék megfizetésére szólította fel őket a felmondás közlésének és az ezzel együttjáró jelszolgáltatás megszüntetésének kilátásba helyezésével. Tíz esetben felmondás közlésére nem került sor, míg további két esetben a szerződés megszüntetése, s így a jelszolgáltatás megvonása is bekövetkezett és az előfizetőkkel kialakult vita polgári peres útra terelődött.
Mivel vélhető volt, hogy a Kft. a számlavitákat a rendszerből való kikapcsolással zárja le, illetve nem mindenki számára biztosítja a programcsomag választást, a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésének figyelembevételével a Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján megindította a jelen eljárást.
A lefolytatott vizsgálat nem igazolta e feltételezéseket, s az ügyben készült vizsgálati jelentés is az eljárás megszüntetését indítványozta.
Nem vitatottan a Kft., mint az előfizetőkkel szerződéses viszonyban álló szolgáltató, a szolgáltatás sajátos jellegénél fogva a törvény által nem tilalmazott gazdasági erőfölényes helyzetben (Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pont) van, ahogy a Versenytanács számos, bírói úton is felülvizsgált határozatában már kifejtette (Vj-4/1992., Vj-7/1992., stb.).
A törvény azonban tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, amely a jelen ügyben a számlavita kapcsán alkalmazott indokolatlan szolgáltatói jelmegvonásban és az előfizetők indokolatlan megkülönböztetésében fogalmazódott meg.
A Versenytanács az első magatartás értékelésénél abból indult ki - függetlenül attól, hogy szabad akaratmegegyezésen alapuló ezirányú szerződéses kikötés fellelhető-e, vagy sem -, hogy általában a kábeltévé szolgáltatónak nem érdeke a jelmegvonás, mert általa előfizetői állománya csökkenhet, vagyis az életszerűtlen, hogy tömegesen azokat a fogyasztókat szólítsa fel fizetésre és alkalmazza velük szemben a jelmegszüntetést, akik jogszerűen nem is tartoznak. Az ennek ellenére széleskörűen folytatott ilyetén gyakorlat valóban rendeltetésellenes lehet és visszaélést valósít meg, azonban a jelen ügyben az az életszerű magatartás bizonyosodott be, hogy a Kft. számlavita során kivételes eszközként alkalmazta a jelmegvonást. Ebből következően e szolgáltatói magatartásnak nincsenek piaci következményei, hanem olyan egyedi magatartás, amely mint szerződéses vita bírói útra tartozik.
A másik vizsgált magatartás kapcsán megállapítható volt, hogy a programválaszték szolgáltatói felkínálása a hálózatkorszerűsítés függvénye, ezért piaci visszaéléses magatartás e tekintetben sincs.
Ezért a Versenytanács a rendelkező rész szerint határozott, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
Határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja az eljárás alá vont vállalkozás számára.
Budapest, 1998. szeptember 3.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika