Gazdasági Versenyhivatal

Vj-107/1998/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (Martonyi és Kajtár Ügyvédi Iroda 1062 Budapest, Andrássy út 125.), valamint dr. Fellegi Tamás igazgató és dr. Odri Mihály vezető jogtanácsos által képviselt Magyar Távközlési Részvénytársaság (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - zárt tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács nem engedélyezi, hogy a Magyar Távközlési Részvénytársaság a JÁSZ-TEL Telekommunikációs, Fejlesztési és Szolgáltató Részvénytársaság felett - annak részvényei kilencvenöt százalékának megszerzése révén - irányítást szerezzen.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

1.) A Magyar Távközlési Részvénytársaság (a továbbiakban: MATÁV Rt) meghatározó tevékenysége a közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV Rt további tizenegy vállalkozás felett rendelkezik a részvények, illetve az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal. Ezek közül tíz vállalkozás a MATÁV Rt tevékenységét kiegészítő, azt elősegítő szolgáltatásokat végez, a Westel 450 Rádiótelefon Kft pedig rádió (mobil) telefon szolgáltatást nyújt.

2.) A MATÁV Rt és az általa irányított vállalkozások 1997. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom kiszűrésével - 203,5 milliárd forint volt.

3.) Az előzőekben említett vállalkozásokon túlmenően a MATÁV Rt jelentős mértékű de - nyilatkozata szerint - irányítási jogot nem biztosító részvénycsomaggal rendelkezik
- a közcélú helyi vezetékes távközlési szolgáltatást végző EMITEL Rt-ben (50 százalék); valamint
- a rádió (mobil) telefon szolgáltatást nyújtó Westel 900 GSM Rt-ben (48,44 százalék).

4.) A MATÁV Rt részvényeinek többsége az egyesült államokbeli Ameritech és a németországi Deutsche Telecom közös irányítása alatt álló, szintén németországi MagyarCom tulajdonában van. Az említett vállalkozások egyike sem rendelkezik irányítási joggal további magyarországi vállalkozás felett, illetve a Magyar Köztársaság területén 1997. évben nem ért el nettó árbevételt.

5.) A JÁSZ-TEL Telekommunikációs, Fejlesztési és Szolgáltató Részvénytársaság (a továbbiakban: JÁSZ-TEL Rt) meghatározó tevékenysége a helyi közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatás. A JÁSZ-TEL Rt más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik, 1997. évi nettó árbevétele, a MATÁV Rt-vel bonyolított forgalom nélkül 1,2 milliárd forint volt.

II.

A közcélú távbeszélő szolgáltatás sajátosságai

A koncessziós rendszer

6.) A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást távközlés céljára alapított koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.

7.) Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító - primer körzeti hálózatokból, valamint az azokat összekapcsoló - és ezáltal a belföldi távolsági hívást, és a nemzetközi hívást lehetővé tevő - helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból (a továbbiakban együtt: gerinchálózat) áll.

8.) A Tt., illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok rögzítik az ország primer körzeteit. Az 54 primer körzet mindegyikéhez meghatározott települések tartoznak.

9.) A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX.9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.

10.) A MATÁV Rt az 1993. december 22-én kötött koncessziós szerződés alapján jogosultságot szerzett
- a nemzetközi és a belföldi távolsági; valamint
- 36 primer körzetben a helyi
közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.

A szerződés alapján a koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül 8 éven keresztül a MATÁV Rt az említett szolgáltatásokat kizárólagos joggal folytathatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizárólagosság időtartama alatt a primer körzetek csak a MATÁV Rt birtokában levő gerinchálózaton keresztül kapcsolódhatnak össze egymással belföldi távhívás céljából, illetve nemzetközi hívás is csak a gerinchálózaton keresztül bonyolódhat, függetlenül attól, hogy már jelenleg is léteznek és folyamatos bővítés alatt állnak az ország területén alternatív gerinchálózatok: az Antenna Hungária a mintegy 2000 kilóméter hosszúságú digitális hálózatával ma mintegy 60 magyarországi várost ér el, a MOL Rt-nek mintegy 900, a PanTel-nek pedig 1000 kilométer hosszúságú hálózat áll jelenleg rendelkezésére; a vezeték nélküli hálózatok tekintetében jelentős a GTS Hungary 28 magyarországi várost összekötő digitális mikrohullámú hálózata.

11.) A JÁSZ-TEL Rt az 1994. május 11-én kötött koncessziós szerződés alapján jogosultságot szerzett a jászberényi primer körzetben történő helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására. A koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül a kizárólagosság időtartama 8 év.

12.) A további 17 primer körzetre nézve a JÁSZ-TEL Rt-vel lényegében azonos feltételek mellett került sor 1994. év során a koncessziós szerződések megkötésére.

13.) Az egyes primer körzetekben tevékenykedő vállalkozások a gerinchálózat használatáért a MATÁV Rt részére összekapcsolási díjat fizetnek, amelynek mértékét az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg.

Piaci arányok

14.) Ezidő szerint a vezetékes távközlési hálózathoz tartozó összes végfelhasználó 76,7 százaléka a MATÁV Rt, 0,8 százaléka pedig JÁSZ-TEL Rt előfizetője, és hasonló arányok mutatkoznak a vezetékes távközlési szolgáltatásból származó bevételek alapján is.

15.) A vezetékes távbeszélő hálózat mellett belföldi és - meghatározott körben és feltételek mellett - nemzetközi hívások kezdeményezhetők az országban működő három mobil távbeszélő rendszeren keresztül is. A külföldi hálózatokkal való összekapcsolás azonban jelenleg kizárólag a MATÁV Rt közreműködésével valósulhat meg.

16.) A mobiltelefon meghatározott körben, korlátozottan képes helyettesíteni, illetve kiegészíteni a vezetékes távbeszélő szolgáltatást, annak általános helyettesítőjének azonban nem minősül, tekintettel az ár- és minőségbeli eltérésekre, továbbá a nyújtott részszolgáltatások eltérő körére.

17.) A vezetékes és a mobil távbeszélő hálózat együttes forgalmából a MATÁV Rt - az általa irányított Westel 450 Kft forgalmával együtt - 56 százalékkal, a JÁSZ-TEL Rt pedig 0,4 százalékkal részesedik.

A liberalizáció

18.) Az 1993-94. években kötött koncessziós szerződésekben foglalt 8 éves kizárólagossági időszak leteltét követően jogilag elhárul az akadály más vállalkozások piacralépése elől
- a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) szolgáltatások, valamint
- a más távközlési vállalkozások részére teljesített hálózati (összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások
esetében is.

19.) Azt, hogy a kizárólagosság megszűnésével a 2002. év során bekövetkezik a vezetékes távközlési piac liberalizációja, megerősíti a 1071/1998. (V.22.) Korm. határozat a hirközléspolitikáról (a továbbiakban: Hirközléspolitika), és ebbe az irányba mutatnak a Kormány tárgyalásai az Európai Bizottsággal, továbbá az a tény, hogy Magyarország csatlakozott a távközlési piac liberalizációjáról szóló, a WTO 1997. áprilisi Singapore-i Fordulóján aláirt és 1998. februárjában életbelépett megállapodásához.

20.) A kizárólagosság megszűnésének időpontjában a gerinchálózaton nyújtható összekapcsolási szolgáltatások tekintetében várhatóan több vállalkozás (lásd: 10. pont) is rendelkezik majd a piacra lépéshez szükséges infrastruktúrával.

21.) A végfelhasználók részére nyújtott szolgáltatásokra alkalmas helyi hálózatokkal - a jelenleg primer körzeteket üzemeltető vállalkozásokon kívül - a liberalizáció időpontjában várhatóan kizárólag a kábeltelevíziós vállalkozások rendelkeznek majd, amelyek számára a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115.§ (8) bekezdése előírta, hogy hálózataiknak legkésőbb 2002. január 1-jétől meg kell felelniük a korszerű adatátvitel követelményeinek, vagyis - egyebek mellett - előfizetői és hálózati távközlési szolgáltatások nyújtására is alkalmasnak kell lenniük.

Nemzetközi tapasztalatok

22.) A távközlési piacon a fejlett piacgazdaságokban már végbement liberalizáció (USA 1984. és 1996.; Egyesült Királyság 1984.-1991.; Európai Unió 1998.) tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a liberalizáció (a verseny lehetősége) nem jelenti egyben a hatékony verseny azonnali megjelenését a távközlési piacon. A korábbi monopol (erőfölényes) piacokról örökölt helyzet érdemi megváltozásához hosszabb idő szükséges, különösen a helyi szolgáltatások piacán. Az Egyesült Királyság 1984-ben liberalizált piacán a második legnagyobb szolgáltató jelenleg a helyi hívásokból 2; a belföldi távolsági hívásokból 8; míg a nemzetközi hívásokból 17 százalékkal részesedik, további szereplők részesedése pedig elenyésző.

23.) Az a körülmény, hogy a liberalizáció nem biztosítja automatikusan az elégséges hatású (hatékony) verseny létrejöttét, minden esetben szükségessé tette a távközlési piac bizonyos mértékű szabályozását. Az Európai Unióban a távközlés liberalizációjával kapcsolatosan elfogadott szabályozás részletes rendelkezéseket tartalmaz a liberalizáció időpontjában már a piacon levő vállalkozások és az újonnan piacra lépők kötelezettségeiről és jogairól. A rendelkezések alapvetően azt hivatottak elősegíteni, hogy a fizikai hálózat (infrastruktúra) nélkül szolgáltatást nyújtó vállalkozások hozzáférhessenek - mégpedig reális, diszkriminációmentes feltételek mellett - azon hálózati elemekhez és berendezésekhez, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szolgáltatásukat eljuttassák a megrendelőhöz.

Az Európai Unióban érvényes szabályozás a hatékony verseny kialakulása eléréséig tartó átmeneti időszakra jött létre. A szabályozáshoz kapcsolódó közlemények, direktívák hangsúlyozzák, hogy a hatékony verseny kialakulását követően azon többlet kötelezettségek, amelyeket a távközlési piac szereplőire vonatkozóan megfogalmaztak - szükségtelenné válnak.

III.

Az irányítás szerzés

24.) A JÁSZ-TEL Rt 1994. május 11-én kötött Koncessziós Szerződésének 14.03. pontja értelmében "A Miniszter előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a Koncessziós Társaságban lényeges tulajdoni részesedés vagy felette gyakorolt ellenőrzés nem ruházható, illetve nem engedhető át. A Miniszter csupán akkor tagadja meg az átruházáshoz való hozzájárulást, ha megállapította, hogy az átruházás után a Koncessziós Társaság pénzügyileg, jogilag és szakmailag is alkalmas marad a Helyi Koncesszióból eredő kötelezettségeinek teljesítésére."

25.) A JÁSZ-TEL Rt az 1998. április 30-i évi rendes közgyűlésén hozott határozat alapján a Miniszter előzetes írásbeli hozzájárulását kérte ahhoz, hogy a társaságban 50-50 százalék részvénytulajdonnal rendelkező Swisscom AG és KPN Telecom BV részvényeinek 47,5 - 47,5 (együttesen 95) százalékát a MATÁV Rt részére értékesítse.

26.) A Miniszter 1998. május 27-én - a Koncessziós Szerződés egyidejű módosításával - a hozzájárulását megadta. A Koncessziós Szerződésben - egyebek mellett - a 14.03. pont is módosult az alábbiak szerint: "A Miniszter csupán akkor tagadhatja meg a tulajdonos-változáshoz, részvényátruházáshoz való hozzájárulását, ha megállapította, hogy ezt követően a Koncessziós Társaság pénzügyileg jogilag, vagy szakmailag alkalmatlanná válik a helyi koncesszióból eredő kötelezettsége teljesítésére".

A Miniszter az általa kiadott "Nyilatkozat"-ban azt is rögzítette, hogy hozzájárulása egyedi jellegű és kivételes , és a további esetekben a Kormány által időközben elfogadott, az Európai Unió versenypolitikai normáit is tükröző Hírközléspolitika elveit szigorúan érvényesíteni fogja.

A "Nyilatkozat"-ot a Miniszter egyidejűleg a Gazdasági Versenyhivatalnak tájékoztatásul megküldte, egyben kérte a lefolytatandó összefonódás engedélyezési eljárás során figyelembe venni azt is, hogy "A JÁSZ-TEL ügy alakulását a kormány által időközben elfogadott - de még közzé nem tett - Hírközléspolitika alapján is vizsgálni kell. Törekvésünk, hogy 2002-re elősegítsük az alternatív szolgáltatók kialakulását és megerősödését. Ez eredményezi a liberalizált versenypiac létrejöttét. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a helyi közcélú szolgáltatók térvesztése nem szolgálná az Európai Unió által szorgalmazott versenypolitikát, a dominancia csökkentését, a kiegyenlített piaci viszonyok létrejöttét. Ezért is hangsúlyoztam a Nyilatkozatban az előzetes hozzájárulás kivételes és egyedi jellegét. A Hírközléspolitika megfelelően orientált hatása azonban a JÁSZ-TEL Rt tulajdonosai által meghirdetett pályázat, a közgyűlési határozat, a Koncessziós Szerződés 14.03 pontja figyelembevételével ebben az esetben még nem érvényesülhetett".

27.) A Miniszter hozzájárulásának birtokában az 1998. július 24-én a Swisscom AG és a KPN Telecom BV szerződést kötött a MATÁV Rt-vel 47,5-47,5 százalékos részvénycsomagjaik részére történő értékesítéséről. A szerződés 3.(1)(b) pontja rögzítette, hogy a részvények adásvételének feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.

IV.

A kérelem

28.) Az előzőeknek megfelelően 1998. július 1-jén a MATÁV Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a JÁSZ-TEL Rt részvényei 95 százalékának megvásárlásához, amellyel a Tpvt. 23.§ (2) bekezdésének a.) pontja szerinti irányítást szerez a JÁSZ-TEL Rt felett.

29.) Kérelmében hivatkozott arra, hogy a kizárólagosság következtében sem a MATÁV Rt, sem a JÁSZ-TEL Rt nem rendelkezik a másik területén képződő árbevétellel, tehát nincs köztük versenyhelyzet. Ezért a tervezett összefonódás nincs hatással a helyi vezetékes távbeszélő piac szerkezetére.

30.) Hivatkozott továbbá a tervezett összefonódás alábbi előnyeire:

• -

  gazdaságos működés a méretgazdaságos üzemeltetés következményeként (pl. üzemviteli és ügyviteli folyamatok centralizációja, nagyobb beszerzési volumen miatti beszállítási kedvezmények);

• -

  szélesebb szolgáltatási kínálat;

• -

  korszerű üzemviteli és ügyfélszolgálati rendszerek alkalmazása;

• -

  a MATÁV Rt jelenleg alacsonyabb tarifáinak alkalmazása a JÁSZ-TEL Rt-nél;

• -

  áttérés a beszélgetés pontos időpontja szerinti számlázásra, a kötelező jogszabályi határidő előtt egy évvel;

• -

  a szolgáltatás színvonalának a MATÁV Rt erőforrásaira alapított emelése;

• -

  a kizárólagossági időszaknak a MATÁV Rt koncessziós szerződése szerinti - hat hónappal korábbi - időpontban történő megszűnése;

• -

  a JÁSZ-TEL Rt részére nyújtott állami támogatásnak a módosított koncessziós szerződés szerinti csökkenése, majd megszűnése.

V.

A vizsgálat

Az érdekeltek véleménye

31.) A Gazdasági Versenyhivatal a Népszabadság 1998. július 29-i számában felhívást tett közzé, amelyben kérte az érintettek véleményét a kérelem szerinti összefonódással kapcsolatosan. A felhívásra, illetve részben még azt megelőzően

• -

  a Magyar Telecom B.V. (a továbbiakban: MATEL) - a többségi tulajdonában levő két helyi koncessziós társasággal , a DÉLTÁV Rt-vel (Szentes, Szeged primer körzete) és a DIGITEL 2002 Rt-vel (Gödöllő, Vác primer körzete) közösen - több beadványban; valamint

• -

  a Kábeltelevízió Hálózat Üzemeltetők Országos Szövetsége (a továbbiakban: KHÜOSZ)

tett észrevételt.



32.) A MATEL azt javasolta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ne engedélyezze a tervezett összefonódást, mert az

• -

  tovább erősíti a MATÁV Rt gazdasági erőfölényét és csökkenti a jelenlegi hatékony versenyt, valamint az erőteljes jövőbeli versenyt; továbbá

• -

  a bizonyíthatóan bekövetkező előnyök semmilyen körülmények között sem haladják meg az összefonódásból származó hátrányokat.

Kiemelte, hogy az engedélykérelem elbírálása során nem csupán a jelenlegi gazdasági és jogi helyzetre kell tekintettel lenni, hanem figyelembe kell venni a jövőbeli technológia és szabályozási fejlődést is. Vagyis amellett, hogy az adatátviteli szolgáltatások tekintetében már a jelenlegi feltételek mellett is csökkentené a versenyt a tervezett összefonódás, az igazi probléma az, hogy a kizárólagosság 2002. évi lejártát követően meginduló versenyben jelentősen nehezítené azt, hogy más vállalkozások a MATÁV Rt versenytársaivá váljanak a helyi, illetve a gerinchálózati szolgáltatások piacán.

Jelezte azt is, hogy "1998. május 7-én (még a versenytárgyalási folyamat vége előtt) a sajtó közölte, hogy a MATÁV ajánlatának összege 29 millió dollár, míg a MATEL ajánlata 26 millió dollár körül volt".

33.) A KÜHOSZ kifejtette, hogy a tervezett összefonódás akadályozza és jelentősen nehezíti más vállalkozások piacra lépését, az ellentmond az Európai Unió gyakorlatának, továbbá végső soron kedvezőtlen lenne a fogyasztók számára.

A vizsgálói indítvány

34.) A Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgálók az engedély megtagadását indítványozták, tekintettel arra, hogy

• -

  a vezetékes távközlési piac hozzáférési hálózati szegmensében a MATÁV Rt meglévő, jelentős erőfölényét tovább növelné;

• -

  a hatékony verseny kialakulását a kizárólagosság 2002. évi megszűnését követően akadályozná; továbbá

• -

  a vele járó előnyök nem haladják meg a hátrányait.

Az ügyfelek álláspontja

35.) A Versenytanács a Tpvt. 73.§ alapján tárgyalást tűzött ki, amelyről az ügyfeleket (a kérelmező MATÁV Rt-t és a JÁSZ-TEL Rt-t, amelyre a kérelem vonatkozott) értesítette, a vizsgálati jelentés megküldése mellett. A vizsgálati jelentésre az ügyfelek részint írásban, részint a tárgyaláson észrevételeket tettek.

36.) A MATÁV Rt - a kérelmében foglaltakon túlmenően - hivatkozott a kizárólagosság megszűnését követően várhatóan megjelenő alternatív hálózati és egyéb infrastruktúrára, továbbá arra, hogy azt követően nem az infrastruktúra feletti tulajdonjog hanem az összekapcsolás és a hozzáférés versenytársak általi lehetősége fogja meghatározni a verseny alakulását. Mindezek alapján - a vizsgálati jelentés következtetésével ellentétben - a MATÁV Rt piaci részesedése és gazdasági erőfölénye csökkenni fog (a Hírközléspolitika azzal számol, hogy a MATÁV Rt jelenlegi közel 80 százalékos piaci részesedése 60-70 százalékra mérséklődik.) Számolni kell azzal is, hogy a technika fejlődés új helyzetet teremthet a vezetékes távközlés helyettesíthetősége tekintetében (pl. UMTS-technológia, űrtávközlés). Mindezek alapján álláspontja szerint nem állítható az, hogy a kérelem szerinti összefonódás a gazdasági verseny fejlődését akadályozza, mire tekintettel azt a Gazdasági Versenyhivatal nem tilthatja meg.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy a megtiltás már azért is szükségtelen, mert a Gazdasági Versenyhivatalnak lehetősége lesz az esetleg fennálló gazdasági erőfölénnyel történő esetleges visszaélés ellen a Tpvt. vonatkozó rendelkezései alapján fellépni. Sőt: a visszaélés lehetősége az Európai Unió versenypolitikai (szabályozási) normáinak következetes átvétele esetén minimális. A szabályozás ugyanis biztosítja, hogy bármely vállalkozás hozzáférhessen a más vállalkozás tulajdonában levő hálózat bármely eleméhez, mégpedig a szabályozó hatóság által ellenőrzött díj ellenében.

37.) A JÁSZ-TEL Rt álláspontja szerint a tervezett összefonódásnak nem lesz káros hatása a magyar távközlési piac versenystruktúrájára. Az ugyan nem vitatható, hogy a korábbi monopolszolgáltató MATÁV Rt versenyelőnnyel indul a piacra újonnan belépőkhöz képest, azt azonban, hogy ezzel ne tudjon visszaélni a távközlési hatóságnak kell biztosítani megfelelő szabályozás utján (azzal például, hogy a MATÁV Rt-nek a maga részére is ugyanazokat az összekapcsolási díjakat kell alkalmazni, mint amelyet a versenytárs szolgáltatóknak felszámít).

A tervezett összefonódás előnyeként hivatkozott arra, hogy a KPN Telecom B.V. a JÁSZ-TEL Rt eladásából származó összeget újra befekteti a PanTel-be, amely mint alternatív távközlési szolgáltató megingathatja a MATÁV Rt pozícióját a kizárólagosság megszűnését követően.

Hivatkozott továbbá arra, hogy a JÁSZ-TEL Rt csak részvényesei állandó segítségével képes a piacon fennmaradni, csak azok támogatásának köszönhető, hogy még nem vált fizetésképtelenné, illetve nem tűnt el a piacról. Az ilyen - un. "gyengélkedő" - vállalkozás esetében az a körülmény, hogy egy szakmailag felkészült, nagyobb vállalkozás csoport (jelen esetben: a MATÁV Rt) részévé válik - esélyt adhat a további működésre. Erre nézve a MATÁV Rt tette a legjobb ajánlatot, mégpedig olyat, amely előnyös

• -

  az ügyfelek (előfizetők) szempontjából, mert biztosított, hogy a szolgáltatás továbbra is magas színvonalon folytatódjon;

• -

  a JÁSZ-TEL Rt alkalmazottai számára, mert a MATÁV Rt vállalta a jelenlegi alkalmazottak foglalkoztatását további egy évre;

• -

  a jászberényi régió számára; végül

• -

  figyelemmel a részvényekért felajánlott ellenértékre a részvényesek számára is.

VI.

A döntés

38.) Az összefonódással érintett vállalkozások (a MATÁV Rt és az általa irányított vállalkozások, továbbá a JÁSZ-TEL Rt) 1997. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, az irányítás alá kerülő JÁSZ-TEL Rt 1997. évi nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) - (2) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

39.) A Tpvt. 31.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

40.) Az összefonódással érintett piac(ok) az(ok), amely(ek)en az érintett vállalkozások piaci tevékenységet fejtenek ki. Az összefonódásnak elvileg akkor lehet hatása a gazdasági erőfölényre, illetve általában a gazdasági versenyre, ha az összefonódással érintett, korábban egymástól független vállalkozások

• a.)

  azonos piacon tevékenykednek, illetve a jövőben várhatóan tevékenykednek majd, és így összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozások száma (növekszik a koncentráció), nehezedik a piacra lépés; vagy ha

• b.)

  olyan vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak egymással, ami érdekeltséget teremt pl. arra, hogy az összefonódásban résztvevő valamelyik fél, a másik fél versenytársai (lehetséges versenytársai) számára hátrányos piaci helyzetet teremtsen (illetve nehezítse azok piacra lépését).

A jelenlegi piaci körülmények

41.) A MATÁV Rt egyrészt 36 primer körzetben végez helyi távközlési szolgáltatást, másrészt a további 18 körzetet működtető vállalkozások részére nyújt - a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások lebonyolítása érdekében - összekapcsolási szolgáltatást. Koncessziós Szerződése értelmében mindkét tevékenységet kizárólagosan végzi, vagyis részesedése a 36 primer körzetben végzett helyi-, illetve a gerincvezetéken végzett összekapcsolási szolgáltatási piacon - mint az összefonódással érintett piacokon - egyaránt 100 százalék.

42.) A JÁSZ-TEL Rt a jászberényi primer körzetben szintén kizárólagos jelleggel végez helyi vezetékes távközlési szolgáltatást, így részesedése ezen a piacon szintén 100 százalék.

43.) Mindezek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi jogi és szabályozási feltételeken alapuló piaci helyzetben a tervezett összefonódás az egymástól földrajzilag elkülönült vezetékes távközlési piacokon a koncentrációt nem növeli, és ilyen összefüggésben a gazdasági versenyt hátrányosan érintő hatásai sincsenek.

44.) A MATÁV Rt és a JÁSZ-TEL Rt ugyan vertikális (vevő-eladó) kapcsolatban állnak egymással, mert a JÁSZ-TEL Rt az előfizetői számára kizárólag a MATÁV Rt gerinchálózatának igénybevételével képes belföldi távolsági és nemzetközi hívásokat biztosítani. Ez azonban szintén nem járhat hátrányos következményekkel a gazdasági verseny szempontjából, mert a jelenlegi piaci körülmények között a JÁSZ-TEL Rt-nek nincsenek versenytársai az érintett piacon.

45.) Mindezek alapján - egyezően az ügyfelek álláspontjával és a vizsgálati jelentésben foglaltakkal - a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi szabályozási-, jogi- és piaci körülmények belátható időn belüli fennmaradása esetén nem lenne ok a tervezett összefonódás megtiltására.

A liberalizáció hatásai

46.) A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is.

47.) A vezetékes távközlés szempontjából ilyen jellegű változásnak tekinthető a MATÁV Rt és az egyes helyi koncessziós társaságok részére biztosított kizárólagosság 2002. év során történő megszűnésével megvalósuló liberalizáció. Ennek bekövetkezése a megkötött koncessziós szerződések alapján, illetve Magyarországnak a Hírközléspolitikában is rögzített ezirányu nemzetközi elkötelezettségeire tekintettel nem kérdőjelezhető meg. Ezért a Versenytanács szükségesnek ítélte az összefonódás gazdasági versenyre gyakorolt hatásainak értékelését a liberalizáció bevezetésekor, illetve az azt követően várható piaci körülmények között is.

48.) A koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagosságok lejártát követően

• -

  egyrészt megszűnik a MATÁV Rt kizárólagossága a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások tekintetében, vagyis bármely vállalkozás - amely rendelkezik gerinchálózattal - nyújthat összekapcsolási szolgáltatást;

• -

  másrészt megszűnik az 54 primer körzetet működtető vállalkozás kizárólagossága is, ami azt jelenti, hogy elvileg e területeken is létesülhetnek alternatív hálózatok, illetve a meglevő helyi hálózatokon más (hálózattal nem rendelkező, vagy kizárólag gerinchálózattal rendelkező) vállalkozások is végezhetnek az előfizetők részére szolgáltatást.

49.) A kizárólagosság megszűnését követően a vezetékes távközlésben (a végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatás mellett) a teljes vertikumban - tehát a gerinchálózaton túlmenően a helyi hálózatokra nézve is - áruvá válik a hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Sőt: a hálózatépítés magas beruházási költségei miatt a liberalizációt követő első években a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatások piacán új szereplők piacra lépése csak a meglévő helyi hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása esetén valószínűsíthető. Ez alól - várható technikai felkészültségük ellenére - a kábeltelevíziós vállalkozások sem jelentetnének kivételt, tekintettel a már piacon levő vállalkozások jelentős versenyelőnyére (részletesen lásd: 50. pont).

A gerinchálózat tekintetében némileg más a helyzet, mert már jelenleg is vannak, illetve épülnek olyan további gerinchálózatok, amelyek a kizárólagosság megszűnését követően alkalmasak lehetnek belföldi távolsági és nemzetközi összekapcsolási szolgáltatások nyújtására a helyi hálózatok működtetői részére.

50.) Jelenleg a vezetékes távbeszélő szolgáltatást igénybevevő végső felhasználók közel 80 százaléka a MATÁV Rt ügyfele. Ez egyben azt is jelenti, hogy a MATÁV Rt részesedése a 2002. után áruvá váló helyi hálózat hozzáférési piacon is hasonló mértékű lesz. Egy ilyen mértékű piaci részesedés csak gyakorlatilag korlátozás nélküli és kockázatmentes piacralépési lehetőség esetén nem eredményezne gazdasági erőfölényt. Jelen esetben azonban ennek éppen az ellenkezője áll fenn, mert a magas beruházás igényből fakadóan magasak a helyi hálózatok piacára való belépés költségei. Emellett új szereplők piacra lépését - nem csak a meglévő hálózat igénybevétele, hanem saját hálózat építése esetén is - nehezítik majd azok az előnyök, amelyekkel a helyi hálózatot birtokoló vállalkozás rendelkezik, így

• -

  az előfizetőkkel való közvetlen kapcsolattartás lehetőségével;

• -

  az előfizetőkre vonatkozó információk közvetlen birtokolásával, amely kiemelt jelentőséggel bír a piacralépés szempontjából a nagyszámú fogyasztóra épülő szolgáltatások esetében; valamint

• -

  az előfizetőkkel hosszú ideje fennálló jogviszonyból származó tapasztalatokkal, amelyek szerzésére a 2002. évig tartó időszakban még nem lesz módja a lehetséges piacra lépőknek.

51.) A MATÁV Rt-nek a helyi hálózat hozzáférési piacon meglevő előzőek szerinti gazdasági erőfölényes helyzetét tovább erősíti az a körülmény, hogy az azzal szomszédos (ahhoz kapcsolódó ) piacok közül - a végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatások piaca mellett - a gerinchálózati piacon is jelen van. Másoldalról viszont a helyi hálózat hozzáférési piacon meglevő erőfölényes helyzete erősíti pozícióját az említett piacokon is.

52.) A Versenytanács nem vitatja, hogy a technika és a technológia rohamos fejlődése révén közép - vagy akár viszonylag rövid - távon is bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek gyökeresen megváltoztathatják valamely piacon érvényesülő viszonyokat. Így természetesen nem zárható ki, hogy a nem is távoli jövőben a vezeték nélküli (rádió frekvenciás, illetve műholdas) összeköttetések bizonyos mértékben kiváltják majd a vezetékes távközlési hálózatokat, és az sem vitatható, hogy a mobiltelefon szolgáltatás is a mainál erőteljesebb versenyhelyzetet teremthet a vezetékes távközlés számára. A Versenytanács azonban úgy ítélte meg, hogy - tekintetbe véve, hogy a fejlett piacgazdaságok távközlési piacain jelenleg ilyen tendenciák még csak rendkívül korlátozottan érzékelhetőek, továbbá, hogy a magyar gazdaságban a bekövetkező változások általában csak néhány év késéssel jelentkeznek - a 2002. évre nem valószínűsíthetőek olyan változások, amelyek érdemben gyengítenék a MATÁV Rt piaci pozícióit.

53.) Mindezek alapján a Versenytanács - egyezően a vizsgálati jelentéssel - arra a következtetésre jutott, hogy a MATÁV Rt a kizárólagosság megszűnését követően a helyi hálózatokhoz való hozzáférés piacán gazdasági erőfölényes helyzetben lesz. A JÁSZ-TEL Rt ezen a piacon szintén rendelkezik piaci részesedéssel. Így a tervezett összefonódás, ha csekély mértékben is, de nem vitathatóan növeli e piacon a koncentrációt, nehezíti a piacralépést, és mindezen keresztül erősíti a MATÁV Rt gazdasági erőfölényes helyzetét.

54.) Mindezt nem cáfolja a MATÁV Rt azon - a Versenytanács által is osztott - álláspontja, amely szerint a kizárólagosság megszűnését követően a MATÁV Rt részesedése a távközlési piac minden szegmensében várhatóan mérséklődni fog, mégpedig olyan mértékben (10-20 százalékkal), amelyhez képest elenyésző a JÁSZ-TEL Rt feletti irányításszerzésből fakadó 0,8 százalékos emelkedés. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a két érték közvetlenül nem vethető egymással össze, mert míg a 10-20 százalékos csökkenés a kizárólagosság megszűnésének hatásaként remélt új piacra lépőknek a MATÁV Rt terhére történő terjeszkedéséből fakad, ami értelemszerűen nem függ össze a kérelem szerinti összefonódással, addig a 0,8 százalékos növekedés egy meglévő piaci szereplő, a MATÁV Rt javára történő koncentrálódásból következne. E koncentráció növekedés révén viszont tovább erősödne a MATÁV Rt - anélkül sem csekély fokú -erőfölényes helyzete, ami a piaci részesedés csökkenésnek a vártnál csekélyebb mértékben történő bekövetkezése irányába mutat, mert tovább nehezíti az új szereplők - egyébként sem könnyű - piacra lépését.

55.) Nem vitatja a Versenytanács azt sem, hogy a piacra lépés MATÁV Rt által történő esetleges akadályozásával szemben a Tpvt-nek a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó rendelkezései alapján is felléphet majd a Gazdasági Versenyhivatal. Miként azonban az orvostudományban sem teszi szükségtelenné a betegségek gyógyításának lehetősége az azok megelőzése érdekében teendő lépéseket, így a Tpvt. is teljesen egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz atekintetben, hogy a gazdasági erőfölény mesterséges (pl. összefonódás utján történő) létrehozása, illetve megerősítése nem kívánatos jelenség. Vagyis a Tpvt is. (hasonlatosan a fejlett piacgazdaságok versenyjogához) arra az elvre épít, hogy a verseny elősegítése érdekében hatékonyabb eszköz az előzetes stuktura-kontroll (az összefonódás engedélyezés), mint az utólagos magatartás-kontroll (a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma).

56.) Osztja a Versenytanács a MATÁV Rt és a JÁSZ-TEL Rt álláspontját atekintetben is, hogy a kizárólagosság megszűnését követően is szükséges a távközlési piac bizonyos mértékű szabályozása, miként az az Európai Unióban is érvényesül a vezetékes távközlési piac 1998. évi liberalizációját követően. A szabályozás célja azonban éppen az, hogy a jogi értelemben megvalósult liberalizációtól a tényleges versenypiac kibontakozásáig tartó időszakban a kizárólagosság megszűnésének időpontjában gazdasági erőfölényes helyzetben levő szolgáltató az új - számára konkurenciát jelentő - vállalkozások piacralépését akadályozó esetleges lépései (pl. időhúzás, hátrányos feltételek kikényszerítése) ellen ne csak a Tpvt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélési tilalma alapján lehessen fellépni. Egyértelmű azonban az is, hogy a liberalizáció végső célja a szabályozás felváltása a versennyel. A tapasztalatok ugyanis egyértelműen igazolják, hogy szabályozással nem lehet olyan mérvű hatékonysági kényszert és ezáltal társadalmi jólétet teremteni, mint amilyen mértékűt - a fogyasztók számára alternatívaként jelen levő piaci szereplők révén - a jól működő versenypiac képes biztosítani. Ezzel összefüggésben az új szabályozás - szemben a korábbival (Magyarországon: jelenlegivel), amely versenypótló jellegű - versenyteremtő elemeket is tartalmaz.

Minderre tekintettel alapvető versenypolitikai érdek, hogy a liberalizáció időpontjában a lehető legkisebb mértékben legyen gazdasági erőfölényes helyzetben a MATÁV Rt. Ezáltal ugyanis a szabályozási igény is kisebb, ami kedvezőbb induló helyzetet teremt, és ezáltal vélhetőleg kisebb átfutási időigényt jelent az átmeneti időszak "egyre több verseny - egyre kevesebb szabályozás" bonyolult feladatának megoldásában. Ilyen összefüggésben súlytalannak ítélte a Versenytanács azt az érvet, hogy az Európai Unió több országában is a liberalizáció időpontjában még monopolhelyzetben volt a korábbi szolgáltató. Jelentőséget tulajdonított ugyanakkor annak, hogy a jövőbeni szabályozásért felelős Miniszter is aggályainak adott hangot a tervezett összefonódás engedélyezésével kapcsolatosan.

Az előnyök

57.) Miután megállapítható volt, hogy a tervezett összefonódás a liberalizációt követően várhatóan kialakuló piaci helyzetben megerősíti a MATÁV Rt gazdasági erőfölényét, a Versenytanács vizsgálta, hogy az ebből fakadó hátrányt meghaladják-e az összefonódás kérelmezők által hivatkozott előnyei.

58.) Kialakult gyakorlatával összhangban a Versenytanács abból indult ki, hogy kizárólag olyan - a végső felhasználók számára is kedvező változást jelentő - tény, körülmény vehető figyelembe az összefonódás előnyeként
- amely más módon nem lenne elérhető; továbbá
- amelyek megvalósulására az összefonódás engedélyezése esetén kialakuló piaci helyzet objektíve kínál nagyobb esélyt.

Mindemellett a Versenytanács a jelen ügyben tekintettel volt arra is, hogy a gazdasági erőfölény megerősödése, mint hátrány országos piacon jelentkezik, míg az ügyfelek által hivatkozott előnyök lényegében csak a JÁSZ-TEL Rt működési területén éreztethetik hatásukat. Tekintettel volt továbbá arra is, hogy a gazdasági erőfölény megerősödése a liberalizáció időpontjában, illetve az azt követő időszakra következik be, ezért csak korlátozottan tartotta figyelembevehetőnek azon előnyöket (a számlázási módszer egy évvel korábbi megváltoztatása, a támogatás csökkenés, illetve megszűnése), amelyek alapvetően azt megelőzően éreztetik hatásukat.

59.) A költségeknek a méretgazdaságosságból fakadó csökkenése, illetve a JÁSZ-TEL Rt árainak a MATÁV Rt árainak megfelelő szintre történő relatív mérséklése értelemszerűen előnyös a végső felhasználók számára. Arra azonban, hogy ezen előnyök tartósan is jelentkezzenek kizárólag a kibontakozó gazdasági versenyből fakadó kényszer nyújthat garanciát, amelyre viszont a gazdasági erőfölény erősödéséből adódóan semmiképpen sem lehet kedvező hatással a tervezett összefonódás, mire tekintettel a Versenytanács az ügyfelek ilyen irányú hivatkozásait csupán "ígéretnek" tudta tekinteni, és nem az objektív gazdasági folyamatokból következő valós előnynek.

60.) A szolgáltatás színvonalának emelése, a szolgáltatási kínálat bővítése, a korszerű ügyfél szolgálati módszerek alkalmazása

• -

  egyrészt alapvetően szintén nem szándék, hanem piaci kényszer kérdése;

• -

  másrészt nincs ok feltételezni, hogy a korszerű, fejlett hálózattal rendelkező JÁSZ-TEL Rt e változtatásokat megfelelő intenzitású piaci kényszer mellett a tervezett összefonódás nélkül (más tulajdonossal, mint a MATÁV Rt) ne lenne képes megvalósítani.

61.) A liberalizációs folyamat egésze szempontjából nem ítélte meghatározó súlyúnak a Versenytanács azt, hogy a JÁSZ-TEL Rt esetében korábban szűnik meg a kizárólagosság.

62.) A JÁSZ -TEL Rt által hivatkozott azon előnyt, mely szerint a KPN a részvények eladásából származó összeget a MATÁV Rt várható versenytársának tekinthető PanTel-be kívánja befektetni a Versenytanács nem értékelte az összefonódáshoz kapcsolható előnyként, mert erre más vevőnek történő értékesítés esetén is módja lenne.

63.) A JÁSZ-TEL Rt hivatkozott arra is, hogy un. "gyengélkedő" vállalkozás, amelynek további működése a tervezett összefonódás nélkül veszélyeztetve van. A Versenytanács kialakult gyakorlata (Vj-236/1994.) szerint azonban ez a körülmény csak akkor adhat alapot egy egyébként hátrányos összefonódás engedélyezéséhez, ha
a.) a vállalkozás valóban nem lenne képes fennmaradni a piacon; valamint
b.) a vállalkozás (vagy eszközei) megvételére más reális ajánlat nem volt.

Az a.) pont alatti feltétel tekintetében a JÁSZ-TEL Rt nem terjesztett elő bizonyítékokat, és azt a Versenytanács nem is tartotta szükségesnek beszerezni, mert a részvények megvásárlására érkezett másik, reális ajánlat hiánya, vagyis a b.) alatt feltétel nem vitathatóan nem teljesül.

64.) Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a tervezett összefonódás ügyfelek által hivatkozott olyan előnyei, amelyek az összefonódás nélkül nem lennének megvalósíthatóak, nem haladják meg az összefonódásnak a MATÁV Rt gazdasági erőfölényének megerősödéséből adódó hátrányait. Erre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésének a.) pontja szerint úgy döntött, hogy a kérelem szerinti összefonódáshoz az engedélyt megtagadja.

VII.

Eljárási kérdések

65.) A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta ezért arról rendelkezni nem kellett.

66.) A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek (a kérelmező MATÁV Rt, és a JÁSZ-TEL Rt, amelyre a kérelem vonatkozik) a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdései alapján kérhetik.

67.) A MATEL a beadványát - önmagát bejelentőnek minősítve - a Tpvt. 69.§ (1) bekezdésére alapítottan nyújtotta be, hivatkozva arra, hogy a kérelem szerinti összefonódás jogos érdekét érinti. Ezzel kapcsolatosan a Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Tpvt. 69.§ alapján bejelentéssel az érintett is csak a Tpvt.-be ütköző magatartás valószínűsítése esetén élhet. Márpedig jelen esetben erről nincs szó, hiszen a MATÁV Rt a Tpvt. 28.§ (2) bekezdése szerinti határidőn belül kérelmet nyújtott be az összefonódás engedélyezése céljából. Ebből adódóan a Versenytanács a MATEL-t nem kezelte bejelentőként.

Budapest, 1998. november 3.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi