Vj-50/1999/46
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Posta Rt. (1122 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) I. r. és a Népszabadság Rt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124.) II. r. eljárás alá vontakkal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és összehangolt magatartás miatt hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.
Indoklás
I.
A hivatali vizsgálat annak feltárására indult, hogy a lapterjesztésben a versenytársakkal szemben évtizedes tapasztalattal, országos hálózattal, rendszeres postajáratokkal rendelkező I. r. eljárás alá vont vállalkozás azon magatartása, hogy a lapterjesztés Borsod-Abaúj-Zemplén megyei részpiacán az általa szokásosan alkalmazottakhoz képest jóval magasabb árhoz kötötte az ún. Jumbo lap eljuttatását a Déli Hírlap előfizetőihez, megvalósítja-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogsértését, továbbá ez a cselekmény a II. r. eljárás alá vont vállalkozásnak az érintett részpiacon előnyhöz juttatását célzó összehangolt magatartás eredményeként értékelhető-e.
A megállapított tényállás szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos napilapokon kívül a Déli Hírlap Kft. kiadásában a Déli Hírlap, egy független kiadó kiadásában az Észak-Magyarország című napilapot kapják a fogyasztók. Az utóbbi napilap önálló terjesztését a kiadója tulajdonát képező külön vállalkozás, a többi lapét az I. r. eljárás alá vont végzi.
A Magyar posta Rt. lapterjesztő tevékenységét az ország egész területén egységes feltételek alapján, az egyes Postaigazgatóságok által kötelezően alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) alapján végzi. Az ÁSZF úgy rendelkezik, hogy a terjesztést a megjelenés szerinti súly alapján megállapított darabonkénti díj ellenében vállalja az I. r. eljárás alá vont vállalkozás. Központi napilapok esetén a tarifa alapja a heti átlagsúly - amelyből nagyobb példányszám esetén alku alapján egyedi engedményt nyújthat - a helyi lapoknál a megjelenési súly. A díj kiszámítása az ÁSZF mellékletében feltüntetett tarifák szerint az egyes kiadókra tekintet nélkül egységesen történik.
A kiadóval megkötött lapterjesztési szerződésben a felek pontosan meghatározzák az adott lap rendszeresen megjelenő mellékleteit. A mellékletek terjedelmében, súlyában, vagy egyéb változtatás esetén a terjesztési szerződés módosítása válik szükségessé. Az ún. jumbo lapok terjesztése külön megállapodás tárgya. Jumbo lapnak nevezi a szakma a szerződött lappal együtt - abba behúzva - egy másik kiadó lapjának az előfizetőkhöz való együttes eljuttatását.
1998. januárig a Népszabadság napilappal együtt kézbesítették a két lapot előfizető fogyasztóknak a Déli Hírlap napilapot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Déli Hírlap Kft. 1998. január 18-án jelezte, hogy az együttes terjesztés megszűnése után egy másik kiadó - az Axel Springer - a heti megjelenésű Vasárnap Reggel című lapját a Déli Hírlap felirattal ellátva a jövőben minden hétfőn a Déli Hírlap című lappal együtt kívánja az előfizetőihez eljuttatni. A levél nem tartalmazza, hogy az együttes terjesztést lapmellékletként, önálló lapként, esetleg jumbo lapként kívánja a Déli Hírlap kiadó végeztetni. A Miskolci Postaigazgatóság vezetője jelezte, hogy a korábban a Déli Hírlap Kft-vel kötött szerződés módosítása szükséges, egyben közölte, hogy a Déli Hírlap terjesztési díjával egyezően 12.- Ft + ÁFA/db tarifáért tudják vállalni a Vasárnap Reggel terjesztését.
A vizsgálat megállapította, hogy a Népszabadság jumbo lapjaként terjesztett Déli Hírlap, majd 1998. januártól az Észak-Magyarország terjesztési tarifája 4,40 Ft + ÁFA/db volt. A Déli Hírlap kiadónak kínált feltétel a Népszabadságnak nyújtott 4 %-os kedvezményt tekintetbevéve is meghaladja a szokásos tarifa kétszeresét.
A vizsgálati jelentés úgy foglalt állást, hogy noha az I. r. eljárás alá vont ajánlata nem tekinthető véglegesnek, mert - félreértésre hivatkozva - a Déli Hírlap kiadójával a szerződésmódosításra irányuló tárgyalást utóbb az ÁSZF előírásai alapján folytatta, túlzóan terhes feltételeket tartalmazó ajánlata megvalósítja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Az eljárás alá vont vállalkozások összehangolt magatartására bizonyíték nem merült fel.
Az I. r. eljárás alá vont vitatta erőfölényét és a visszaélést egyaránt. Álláspontja szerint a Miskolci Postaigazgatóság vezetője a Déli Hírlap ajánlatkérését tévesen értelmezte. A félreértés tisztázása után a tárgyalás az ÁSZF feltételeit alapulvéve folytatódott, a szerződésmódosítás meghiúsulása nem róható fel a terjesztőnek. A II. r. eljárás alá vont nem nyilatkozott.
II.
A Versenytanács elöljáróban rámutat, hogy valamely szerződéses üzleti kapcsolat értékelése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vizsgált magatartást a kapcsolat melyik szintjén: az előkészítés, a teljesítés, a megszűnés szintjén kell elemezni. A szerződés előkészítése az ajánlatkérés, az ajánlat, majd a szerződéskötést megelőző tárgyalásból vagy tárgyalásokból áll, amely szintet a felek gazdasági érdekeinek a másik féllel elfogadtatni kívánó alkufolyamat jellemez. Ebben a folyamatban alkalmanként irreálisnak tűnő árak és egyéb kikötések is szerepelhetnek.
Az alkufolyamat során elhangzó ajánlatok és kikötések még erőfölény megléte esetén sem tekinthetőek önmagukban tisztességtelennek. A visszaélés ugyanis objektív fogalom, amely egy erőfölényes vállalkozás magatartását tekintve azt jelenti, hogy a cég ennek felhasználásával befolyást gyakorol a piaci struktúrára, ahol, ennek eredményeképpen a versengés foka csökken és a verseny normális feltételeivel ellentétes módszerek lépnek működésbe.
A versenyfelügyelet valamely versenycselekménynek a szabad piaci viszonyokra gyakorolt hatását, nem pedig egy vállalkozás etikus magatartását vizsgálja. A jelen esetben ez annak értékelését jelenti, hogy a Déli Hírlap kiadója szerződéses ajánlat kérésére adott válasz visszaélésszerű magatartásnak tekinthető-e és ha igen, jelent-e durva beavatkozást a kialakult versenyfeltételekbe, röviden tekinthető-e tisztességtelen ármegállapításnak, indokolatlan előny kikötésének vagy hátrányos feltételek elfogadása kikényszerítésének (Tpvt. 21. § a) pont).
A Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy az I. r. eljárás alá vont vállalkozóhoz ajánlattételre eljuttatott levél fogalmazása nem volt egyértelmű. A jogi szempontból precíz fogalmazásnak világosan jeleznie kell a levél írójának szándékát, vagyis jelen esetben azt, hogy módosítani kívánja a terjesztővel fennálló szerződését oly módon, hogy ajánlatot kér jumbo lapnak minősülő kiadvány terjesztésére és a fizetendő terjesztési díjra; annál is inkább, hiszen az ajánlatkérő előtt nem voltak ismeretlenek a már hivatkozott ÁSZF előírásai.
Ezeket a szerződéses feltételeket a megyei postaigazgatóság vezetője nem jogosult megváltoztatni: erre utal, hogy a pontosított ajánlatkérést követően az ÁSZF figyelmen kívül hagyása nem merült fel, holott kizsákmányoló típusú visszaélésre csak ezen a módon kerülhetett volna sor. Azt a feltételezést pedig, hogy a szándékosan végrehajtott akciónak a Déli Hírlapnak a megyei lappiacról való kiszorítása lett volna a célja (kizáró típusú visszaélés), sem a feltárt tények, sem a lapterjesztő gazdasági érdekei nem támasztják alá.
A Versenytanács ezért a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alapos gyanúja miatt indított eljárás további folytatását nem tartotta indokoltnak, az összehangolt magatartásra vonatkozó részében pedig jogsértés hiányában szüntette meg az eljárást (Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pont).
Budapest, 1999. július 29.
dr. Györffy István sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika